Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Milyen gépészeti elemeket tartalmazzon egy minimális rezsiköltségű ház?

Egyáltalán: mit jelent az, hogy minimális rezsiköltségű ház?

Azt, hogy alig vagy egyáltalán nem kell fizetnünk azért, hogy otthonunkban komfortosan érezzük magunkat a mindennapi tevékenységeink során.

fenntartható fejlődés minimális rezsiköltség passzívház zéró energiaigényű ház megújuló energiaforrások hasznosítása komfortérzet

Manapság a csapból is a "fenntartható fejlődés" szöveg folyik. Érthetjük ezt a képen látható módon történő építkezésre is, de mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa és nem elegendő a csapadék (nálunk a fű nyáron kiszárad), mi az energia ésszerű felhasználásával, megújuló energiaforrások hasznosításával próbáljuk elérni ugyanezt az eredményt.

Milyen eredményt is szeretnénk elérni?

Hát azt, hogy (több-)száz év múlva, az utánunk jövő harmadik-negyedik-sokadik generációnak is része lehessen ilyen látványban, ilyen érzésben.

Hogy mit kell ehhez tennünk?

Megtudhatod, ha figyeled blogjaimat.

Először is azt kell felmérni, most hogyan laksz, mi mindenre kell fizetned, mire mennyit kell fizetned. Ha összeadod a teljes évi rezsiszámláidat, meglepődve fogod tapasztalni, hogy a számláid kb. 70%-a fűtési+melegvízkészítési költség számla. Ha Te ennél kedvezőbb arányokat tapasztalsz, akkor már egy lépést tettél a fenntartható fejlődés irányában. Ha ilyen vagy ennél rosszabb az arány, akkor ideje elgondolkodnod azon, eddig mennyit és hogyan "pazaroltál", azaz mennyire az utcát fűtötted. Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha neked igényed van a meleg lakásra (kinek nincsen?), akkor el lehet kezdeni zéró energia-igényű házat/lakást tervezni, melyben a rezsiköltség közelít a nullához.

Hogyan kezdjek hozzá?

Eldöntheted, hogy teljesen új lakást szeretnél, mindent az elejétől kezdve, vagy a már meglévőt akarod átalakítani. Ha teljesen új házat szeretnél, akkor passzívház (minőségű ház) építésében célszerű gondolkodnod. Ha nem tudod, mi a passzívház, a későbbiekben a blogjaimban erre is választ kapsz. Ha a meglévő házadnak/lakásodnak szeretnél örülni, és minél többet "kihozni" belőle, akkor jó helyen jársz, itt megtudhatod, mi mindenre van szükséged ehhez.  

A legelső lépés:

megfelelő hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók és megfelelő hőszigetelésű falak vegyenek körbe. Amíg megengeded, hogy a réseken szökjön ki a megtermelt hőenergia, addig ne a hőtermelésen, hanem a hőenergia megtakarításon gondolkodj. A passzívházak falát manapság 30cm vastagságú hőszigeteléssel egészítik ki, így Te is ilyen méretekben gondolkozz! A nyílászárókat pedig légrés-mentesen szerelik be. Ha Te is erre törekszel, már tettél egy lépést az energiatakarékosság felé.

És a gépészeti elemek?

A következő bejegyzésekből megtudhatod ...

0 Tovább

Ha sokat fáj a fejed, lehet hogy erre van szükséged - Szellőztetés energiatakarékosan

Akár passzívházat tervezel, akár a korábban elkészült házadat alakítod át minimális energia-igényűre, mindenképpen szükségét fogod érezni egy szellőztető berendezésnek.

A hővisszanyerő szellőztető berendezés az egyetlen olyan gépészeti elem, amely a passzívházak kötelező tartozéka. Ha ezt a berendezést beszerelteted a passzívházadba, már indíthatod is az eljárást a hivatalos minősítésre.

Ha nem passzívházat építesz, "csak" a meglévőt "csomagoltad be" , de nagyon, akkor lehet, hogy

'rossz a közérzetem, nem tudom mi bajom van, valami nem stimmel'

tüneteket fogsz tapasztalni magadon. A széndioxid mérgezés egyik első tünete a fejfájás. Lehetséges, hogy a túlságosan jól hőszigetelt és a külvilágtól elzárt házadban a természetes szellőzés olyan kismértékű lett, hogy nem biztosítja folyamatosan a megfelelő koncentrációjú oxigént, a megfelelő friss levegőt. Ahhoz, hogy a pénzed is megmaradjon, a fejed se fájjon, és jól érezd magad a lakásodban, egy automatizált szellőztető berendezésre lesz szükséged, mely esőtől, hótól, hidegtől, melegtől, széltől függetlenül is biztosítja számodra a legjobb közérzetet. Ha egyszer kipróbálod, nem fogsz tudni leszokni róla.

hővisszanyerő szellőztetés passzívház minimális energiaigényű ház megújuló energiák hasznosítása

A szellőztető berendezés folyamatosan olyan érzetet kelt, mintha a friss tavaszi réten lennél, pollenmentesen. Ha van a családban allergiás, nyugodtan elfelejthetitek. A finom szűrők nem fogják beengedni az allergén port, lebegő részecskéket, polleneket.

A szellőztető berendezés lelke egy levegő/levegő hőcserélő, mellyel megakadályozhatod, hogy télen kimenjen a szobából az elhasznált levegővel együtt a megtermelt hőenergia nagy része, nyáron pedig a szoba levegőjének a hűtésébe fektetett energiát nem hagyja kárba veszni.

0 Tovább

Rekuperátor beépítése

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet fölött elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy a lakásban ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól olyan távol kell kialakítani, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

példa légtechnikai elszívóra

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető mértékű - nyomáskülönbség alakul ki. Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. A gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású hely felöl a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

példa légtechnikai befúvóra

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

Hogyan tervezzem be?

A rekuperátor lakásunk szolgálatába állításakor arra kell figyelni, hogy az elszívás mindig a szag illetve párás levegő termelődési helyéről történjen: ezek a lakásban általában a WC, konyha, fürdőszoba, ezek mellett esetleg forrasztó, vagy egyéb 'szagtermelő' munkahely, ha otthon dolgozunk. Ezekből a helyiségekből kell megoldani a szagelvezetést úgy, hogy ne tudjon szétterjedni a lakás többi részébe. A légtechnikai csővezetékek tisztán tartására megfelelő mennyiségű tisztítónyílást is be kell tervezni a hosszú távú egészséges használat érdekében.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

kör keresztmetszetű légtechnikai csövek tisztítása körkefés fejjel történik

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

ennyire koszos is tud lenni egy légtechnikai csővezeték, ha nem tisztítják időnként vagy nem megfelelően alkalmaznak szűrőt

A tisztítónyílásokon keresztül rendszeres időközönként (maximum 5 évente) a teljes csőhálózatot át kell járatni csőtisztítóval a megfelelő portalanítás és csírátlanítás érdekében. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy például főzéskor a konyhában keletkező - elszívandó - pára olajos, zsíros molekulákat is tartalmaz, melyek hamar eltömíthetik a szűrőt. Ezért a konyhában, ha van beépítve külön szagelszívó, akkor főzés közben azt kell üzemeltetni, vagy olyan előszűrőt kell betervezni a konyhába, mely az olajos, zsíros szennyeződést felfogja. Ügyelni kell a szűrő gyakori cseréjére!

Mire kell vigyázni beépítéskor?

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben. Minden toldást légtömör módon kell kialakítani.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott levegő és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

Karbantartási igénye?

Ne felejtkezzünk el az előzőekben leírt karbantartási igények mellett a gép belsejében található levegőszűrők és hőcserélők szennyezettségének rendszeres ellenőrzéséről. Ideális esetben az előszűrők felfogják a szennyező anyagok nagy részét, a rekuperátoron belül található szűrőhöz már csak az apróbb porszemcsék jutnak el. Hogy idővel ne érezzünk 'porszagot', a szűrők rendszeres cserére szorulnak. Ez a csere  a rekuperátor belső szűrőjére vonatkozóan a tapasztalatok szerint a koszolódás függvényében fél évtől 4-5 évig is kihúzódhat. Az előszűrőt ennél sokkal sűrűbben kell ellenőrizni és cserélni, maximum havonta, de egyes poros helyeken ez lehet akár néhány nap is! Éppen ezért előszűrőnek olyan szűrőt kell beépíteni, melyet olcsón tudunk pótolni. Érdemes a bejövő és a kimenő levegőt is a csővezeték torkolatánál szűrni. Főleg eleinte, akármilyen tisztán tartottuk is eddig a lakásunkat, a bentről kiszívott levegőből is sok port fog összegyűjteni az előszűrő. Egy idő után a lakáson belüli előszűrő már nem fog olyan gyorsan elkoszolódni. Ekkor fogjuk azt is tapasztalni, hogy nem kell port törölni a lakásban! Ugye milyen jó lenne? Rekuperátor beépítésével és használatával a folyamatos friss levegő, jó közérzet mellett ez a cél is elérhető az Ön számára!

0 Tovább

Milyen hatásfokkal működik a rekuperátor?

Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

rekuperátor minimális rezsiköltségű ház megújuló energiaforrások hasznosítása passzívház hővisszanyerő szellőztetés

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

rekuperátor minimális rezsiköltségű ház megújuló energiaforrások hasznosítása passzívház hővisszanyerő szellőztetés

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.

0 Tovább

Mekkora legyen a háztartási helyiség mérete?

Legyen akkora, hogy minden gépészet elférjen benne, még az is, amire ma esetleg nem gondolunk, de a jövő bebizonyítja szükségességét. Mai ismereteink szerint szükséges helyet hagyni a szellőztető berendezésnek, a napkollektorral melegített víztartálynak, fűtési puffer tárolónak, hőszivattyúnak, esetleg házi vízmű tartályának, és esetleg egy faelgázosító kazánnak a kertben keletkező éghető, szárított nyesedékek hasznosítására. Ha ezeken kívül egy kevés tüzelőanyagot is bent szeretnénk tárolni, akkor még ennek is kell helyet biztosítani. Ez a háztartási helyiség lehet teljesen független épületrészben, de lehet pincében vagy a garázs toldalékaként is. Minimális mérete 2*4m legyen. Döntsük el még a tervezés fázisában, hogy mosó és szárítógépet hol szeretnénk elhelyezni: azokat is itt, vagy egy külön helyiségben a lakótér, fürdőszoba közvetlen környezetében. Ha itt, az egyéb gépészettel együtt, akkor legalább 2 négyzetméterrel növeljük meg a háztartási helyiség méretét. Ha akarunk biztonsági tartalék helyet hagyni, akkor beszorozhatjuk 1,3-del. Így kapunk egy 13 négyzetméteres helyiséget, amiben már minden gépészet kényelmesen elfér, és esetleges jövőbeni bővítésre is lehetőségünk lesz. Ha ezt az alapterületet úgy alakítjuk ki, hogy viszonylag keskeny, például 2,5 méter szélességű helyiségünk legyen akkor a lehető legnagyobb a hasznos helykihasználás aránya. Szépen egymás mellé tudjuk sorakoztatni a berendezéseket úgy, hogy az esetleges szervizelésre is marad elegendő hely.

Amikor a tartályokat tervezzük, mindenképpen válasszuk külön a funkciókat. Véletlenül se akarjuk egybetenni a fűtési és használati melegvíz célú tartályokat (ne használjunk tartály-a-tartályban elrendezést - bár erre sok példa van), mert fölösleges energiát igényel nyáron a teljes fűtési puffertartály felfűtése, és télen sem kell feltétlenül 50°C-os fűtésvíz, ha felületfűtés van lakásunkban kiépítve.

Milyen legyen a gépészeti helyiség felülete?

Véletlenül se jusson eszünkbe a helyiséget kicsempézni és a padlóját hangvisszaverő burkolattal ellátni. Sok rossz példa van arra, hogy az egyébként halk üzeműre tervezett berendezések szinte elviselhetetlen zajjal rendelkeznek, mert a hangvisszaverő burkolatok felerősítik a gépek zaját. A falakat leginkább érdes felületű festéssel célszerű ellátni, a padlót is nem mázas, érdes felületű padlóburkolóval, vagy egyéb felmosható felülettel bevonni.

Hová helyezzem el?

Inkább arról tudnék ötletet adni, hová ne: semmiképpen se hálószobák közé, mellé, alá, fölé. A közös falon keresztül nagyon kis zaj is áthallatszik olyankor, amikor semmi más zajforrás nincsen. Akit zavar akár a légyzümmögés is alvás közben, azt zavarni fogják a berendezések zaja is!

A gépészeti elemek helyét az éjszakai tartózkodásra szánt helyiségektől lehetőleg minél távolabb jelöljük ki. A rázkódó berendezések alá nem árt külön parafa vagy gumi lapot helyezni, hogy a rázkódást kevésbé adja át a padlónak. A hőszivattyút pedig, még ha inverteres, lágyindítású is, mindenképpen flexibilis csővel kössük a vízvezeték hálózatokba. Ezzel megakadályozzuk a minimális rázkódás továbbítását, felerősítését.

passzívház megújuló energiaforrások használata zéró energiaigényű ház gépészet tartály a tartályban hőszivattyú

Ha zavar a párod horkolása, a gépek zaja is zavarni fog, ha közel vannak

Tervezd a háztartási helyiséget a hálószobáktól legtávolabbi pontra

0 Tovább

Napkollektort - de melyik fajtát?

A rekuperátor után a következő leggyorsabban megtérülő megújulós beruházás a napkollektorral történő melegvíz készítés. Napkollektorra passzívházban is szükség van! Nem kötelezően előírt beruházás, de a rezsiköltséget a passzívház lakói számára is nagy mértékben csökkenti.

Használjunk napkollektort!

megújuló energiák hasznosítása napkollektor melegvíz olcsón

heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektor

megújuló energiák hasznosítása napkollektor melegvíz olcsón

síkkollektor

Melyik fajtát?

Napkollektorból sokféle létezik. A magyarországi klimatikus viszonyokra én a heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektort javaslom. Az egész évi időjárást tekintve ezzel lehet a legtöbb melegvizet előállítani. A síkkollektor alacsony hőmérsékletre dolgozik hatékonyan, az inkább uszodavíz fűtésére megfelelő. Az U-csövesbe télen nagy mínuszokban belefagyhat még a fagyálló folyadék is! Nehéz szervizelni. Ha termeléskiesés van, akkor az egész napkollektor termelése megszűnik egészen addig, míg ki nem javítjuk a hibát. A heat pipe rendszerű napkollektor ezzel szemben csövenként szervizelhető, ha egy cső termelése kiesik, még mindig ott a többi! Ha egy 30 csöves napkollektor mezőben 1 heat pipe meghibásodik, vagy 1 üveg eltörik, a többi 29 tovább dolgozik! A termelés csak kis mértékben csökken, a melegvíz termelés szinte folyamatos, egy meghibásodás esetén csak egy-két fokkal lesz hidegebb a vizünk a tartályban.

UGYE TE IS SZERETNÉL A NAPMELEGBEN FÜRDENI?

TERVEZZ BE SAJÁT HÁZTARTÁSODBA IS NAPKOLLEKTORT!

Mi a valószínűsége, hogy eltörik az üveg?

Mind a síkkollektornak, mind a vákuumcsöves napkollektornak vannak üveg alkotórészei. Ezek olyan technológiával készülnek mindkét esetben, hogy ellenállnak a 2,5 cm-es jégverésnek. Üvegtöréstől általában nem kell tartanunk. Nagyon ritkán, és akkor is csak korlátozott földrajzi területen fordul elő, hogy ennél nagyobb darab jég potyog az égből. És akkor sem biztos a törés, csak nagyobb a valószínűsége. Míg a síkkollektor üvegére majdnem merőlegesen érkezik a jég, az üveget a lehető legnagyobb mértékben terheli, az üvegcsöveknél attól is függ, milyen szögben találja el a jég a csövet. Sokkal kisebb terhelést jelent egy olyan jégbecsapódás, amelyik csak oldalról súrolja a csövet, mint amelyik telibe találja.

Ha mégis van üvegtörés, a csöveket jóval könnyebb és jóval olcsóbb cserélni!

Az elmúlt években az egész ország területéről csak nagyon kevés ilyen esettel találkoztam, egy kezemen meg tudom számolni őket, pedig ezres nagyságrendben forgalmaztunk vákuumcsöves napkollektorokat.

0 Tovább

Napkollektor - mire használhatom a melegvizet?

Gondoljuk végig, mi mindenhez szeretnénk melegvizet készíteni: fürdés, mosás, mosogatás? Esetleg kerti medence vizét is szeretnénk fűteni? A napkollektorral történő melegvíz-előállítás mindenképpen megtérülő beruházás, ezt érdemes már a legelején betervezni.

Érdemes külön "háztartási helyiséget" kialakítani lakásunkban, ahol elrejthető az összes gépészet, és ezt a helyiséget tudjuk felhasználni egyéb háztartási gépek, például a mosó- és szárítógépek elhelyezésére is.

megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz

      megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz
Hasznos gép, de nappali árammal melegítené a vizet Ez a gép is sok munkától kímél meg bennünket, de a vízmelegítéshez nappali áramot használ

Mindkét készüléket rendszeresen használjuk a háztartásban. Érdemes tehát a Nap által felmelegített vizet odavezetni hozzájuk. A gépek csatlakoztatására termosztatikus vagy egyszerű egykaros keverő csaptelepet szereljünk be, mellyel beállítható a kívánt vízhőmérséklet. Így véletlenül sem fogjuk "megfőzni" például a gyapjú holmikat. A mosógép csak az első feltöltéskor kér melegvizet, az öblítést hideg vagy langyos vízzel végzi, hogy kevésbé legyenek a ruhák gyűröttek a mosás végén. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a mosógép bekapcsolásakor melegre állítom a vízcsapot, majd kb. 10 perc múlva átállítom hideg vízre. Ezzel ugyanazt a hatást értem el, mintha automatikusan hagytam volna működni a gépet.

Napkollektor tervezésekor mindenképpen vegyük figyelembe, hány fő fogja használni a melegvizet, nekik milyenek a melegvíz-használati szokásaik, összesen hány liter melegvízre lesz szükség. Az igényekből kell kiindulni, ehhez kell méretezni. A tárolókapacitással mehetünk e fölé is, ami azt jelenti, hogy egyszerre több mint egy napi melegvíz mennyiség fog a rendelkezésünkre állni. A napkollektor méretét azonban mindenképpen a használathoz kell igazítani úgy, hogy a tartály nem lehet kisebb a tervezett napkollektorhoz minimálisan igazodó méretűnél.

A túlméretezés napkollektor esetében nem kifizetődő!

megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz

                

megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz

Fürdéshez is sok melegvíz fogy   Akarunk-e medencét?

Minden melegvíz-igényünket vegyük számításba a napkollektor méretének a meghatározásakor.

0 Tovább

Napkollektor - és mi újság a fűtésrásegítéssel?

Mikor van szükség fűtésre? Magyarországon a hivatalos fűtési idény október 15-től április 15-ig tart. A fűtési számlánk legjava ilyenkor képződik. És mennyit süt a Nap ebben az időszakban? Sok éves átlag alapján túl keveset ahhoz, hogy megérje csak fűtésrásegítésre napkollektort használni.

A napkollektorral egyébként is az a helyzet, hogy akkor "érzi jól magát", ha elvesszük tőle a termelt melegvizet, ha nyáron nem hagyjuk pangani a forróságot.

Építettünk egy mintarendszert még 2006-ban. 135 csövet raktunk fel tökéletesen déli tájolású, ideális lejtési szögű háztetőnkre fűtésrásegítésként. Ez 4 és fél 30 csöves napkollektort jelent. A vákuumcsöves napkollektorok által termelt meleget egy 12 köbméteres puffer tárolóban gyüjtöttük. A mintarendszer építéséről itt tudhatsz meg részleteket. Korábban kizárólag a gázkazán látta el a lakásunk fűtését. A megépített napkollektoros fűtésrásegítő rendszer a hozzá megépített nagyméretű puffertárolóval együtt 2006-ban durván 2 millió Ft-os beruházást jelentett. Ezzel a beruházással annyit értünk el, hogy a korábbi években átlagosan 330 ezer forintos gázszámlánk kb. 310 ezerre esett vissza. A gázt csak fűtésre használtuk. A megtakarításunk kevesebb mint 10% volt!

Ha ugyanezt az összeget víz/víz hőszivattyú és primer köre kiépítésére fordítottuk volna, alig kellett volna hozzátenni egy keveset (max 1 millió forintot), és rendelkezésünkre állt volna egy olyan fűtési megoldás, amellyel egész télre megoldódott volna a fűtés, jóval kisebb rezsiért, mint amennyit a gázra fizettünk.

Tehát csak fűtésrásegítés miatt nem érdemes napkollektorban gondolkodni.  Persze ha nyáron jóval nagyobb a melegvíz igény, mondjuk kempinget, vagy nyári szálláshelyet üzemeltetsz, vagy egyszerűen csak egy jó nagy úszómedence vizét fűtöd, ami télen üzemen kívül van, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy ezeknek a napkollektoroknak a termelését télen a fűtés rásegítésére irányítsd át, miután megtermelték a háztartás melegvíz szükségletét. Ekkor úgy kell a vezérlést megoldani, hogy az összes napkollektor először a háztartási melegvizet készítse, majd kapcsoljon át a fűtéskörre.

Így sem szabad túl sokat elvárni tőle:

kb. 10% fűtési költség megtakarítással lehet számolni maximum!

Egész egyszerűen

a Nap sajnos nem akkor süt, amikor nekünk fűtésre van szükségünk!

a tető tele napkollektorokkal

A tetőnk tele volt napkollektorokkal. Az alsó sor és a felső sor bal oldala a fűtést segítette volna, ha megfelelő napsütés lett volna a fűtési idényben. A felső sorban az egy jobb oldali 30 csöves napkollektor látja el a mai napig a 4-tagú család melegvíz igényét. A fűtésrásegítésre felrakott napkollektorokat leszedtük, helyettük napelem lesz felrakva. Az nagyobb hasznot termel. Azzal a villanyszámlára fizetendő összeget jelentősen fogjuk tudni csökkenteni.

0 Tovább

Mivel érdemes folytatni, ha már van beépítve napkollektor és rekuperátor? - Mivel fűtsek?

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! napkollektor rekuperátor hőszivattyú megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltség maximális kényelem zéro energiás ház

                               

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

0 Tovább

Hőszivattyút - de milyent?

Egy hőszivattyús fűtés tervezésekor először azt kell megvizsgálni, milyen hőszivattyú típus jöhet szóba az Ön környezetében. Lakások fűtésére elsősorban a víz/víz és levegő/víz hőszivattyúk elérhetőek. A víz/levegő hőszivattyúkat inkább nagyobb méretekben, irodák, ipari létesítmények fűtésére alkalmazzák. A levegő/levegő hőszivattyúkat pedig (ezeket nevezzük klímaberendezésnek) csak kisebb méretekben gyártják, egy-egy helyiség hőmérsékletének a szabályozására. A klímaberendezések többsége csak -5°C kinti hőmérsékletig tud működni, az alatti hőmérsékleteken valamilyen más megoldást kell keresni a helyiség fűtésére. Tehát a víz/víz és a levegő/víz hőszivattyú közül kell választanunk.

 

hőszivattyú minimális energiaigényű ház megújuló energiaforrások hasznosítása zéro energiás ház hatékony fűtés

 

hőszivattyú minimális energiaigényű ház megújuló energiaforrások hasznosítása zéro energiás ház hatékony fűtés

levegő/víz hőszivattyú víz/víz hőszivattyú

 

A gázfűtés hatásfoka valahol 2,8 és 3 között van. ehhez képest kell mérnünk a hőszivattyúk hatásfokát. Ha már korábban volt bevezetve gáz, akkor tudjuk, mennyire kényelmesen használható, teljesen automatizálható. Csak bekapcsolom, és szinte ránézés nélkül is meleget csinál nekem a lakásban. A hőszivattyú ugyanezt a kényelmet nyújtja. De nem mindegy, milyen hatásfokkal!

Ne dőljünk be azoknak a marketingszövegeknek, miszerint a levegő / víz hőszivattyúk némelyike már -20°C-on is ugyanolyan hatékonysággal üzemel, mint -5°C-on. Lehet, hogy valóban üzemel -20°C-on, de a hatásfoka 2 körüli, vagy még annál is kisebb! A lakásunk hővesztesége ugyanis -20°C-on jóval nagyobb, mint pl. -5°C-on. Ez azt jelenti, hogy melegebb fűtésköri előremenő vízhőmérsékletet kell előállítani! A hidegebb kinti levegőből! Itt mindkét oldal rossz irányú változása miatt duplán növekszik a hőlépcső mértéke. Sokkal nagyobb hőlépcsőt kell alkalmazni a levegő / víz hőszivattyúknál nagy kinti hidegben, ami azt jelenti, hogy a kompresszornak a hűtőközeget nagyobb nyomásúra kell összesűríteni. Sokkal több elektromos energiát kell ehhez felhasználnunk, ami pedig a hatásfokot igencsak rontja. A víz / víz hőszivattyúknál a hidegebb kinti időben csak a benti fűtőviz-hőmérséklet növekedése miatt növekszik a hőlépcső. Tehát a víz / víz hőszivattyúk esetén a hatásfok nem olyan nagy mértékben romlik a kinti hideg miatt.

Minden hőszivattyú adatlapjáról leolvasható, hogy minél nagyobb hőlépcsőt kell áthidalni, annál rosszabb a hőszivattyú hatásfoka. Ez mindenfajta hőszivattyúra igaz, nemcsak a levegő / víz hőszivattyúkra. A víz / víz hőszivattyúk a legnagyobb hidegben is a talajból veszik ki a lakásunkba bepumpálandó hőmennyiséget. A hőforrás oldalon maximum pár fok változás tapasztalható csak a teljes téli fűtési időszak alatt. Mig például egy talajkollektoros víz / víz hőszivattyú primer (külső) körének a hőmérséklete november végétől február végéig maximum 4-5°C-ot változik (csökken), addíg a levegő / víz hőszivattyúknál a külső hőmérséklet ez idő alatt akár 25°C-ot is változhat. Nem mindegy! Ezenkívül a levegő / víz hőszivattyúk külső körében lévő levegő / víz hőcserélő, amin keresztül a hőmennyiséget a hőszivattyú hasznosítja, sokkal rosszabb hatásfokú, mint a víz / víz hőszivattyúk külső körét a kompresszorral összekötő víz/ víz hőcserélő. Hasonlítsuk össze egy víz / víz és egy levegő / víz hőszivattyú hatásfokát ugyanolyan működési hőmérsékleten. A hatásfokban (COP) a különbség 1-1,5 a víz / víz hőszivattyú javára!  Ne riadjunk vissza a telepítéskor szükséges külső kör kialakításától. Pusztán kényelmi szempontok miatt ne akarjunk levegő / víz hőszivattyút! Vannak helyek, ahol egyszerűen nincs hely a külső kör kiépítésére, vagy hely lenne, de a talaj nem fúrható: sziklás, üreges, a bányakapitányság nem engedélyezi a szondafúrást. Ilyen helyeken van létjogosultsága a levegő / víz hőszivattyúknak. Sőt, ilyen helyeken a levegő / víz hőszivattyúk alkalmazása indokolt! Ha nem a kényelmi szempontokat tartjuk a legfontosabbnak, később az üzemeltetési költségekben meg fog térülni a befektetésünk!

0 Tovább

Hőszivattyú - a kiszolgáló környezet kialakítása

A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

talajszonda                 -              talajkollektor

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

padlófűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falfűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

radiátor helyett

fan coil:

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falra vagy

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

álmennyezet fölé szerelve

0 Tovább

Napkollektor - mennyit érdemes beépíteni?

Mennyit?

Ha már megvan, hogy milyen melegvízigényt szeretnénk kielégíteni, akkor már tudjuk, ez hány liter vizet jelent. Ha még csak most gondolkodsz saját lakáson, akkor némi segítséget jelenthet, ha tudod: piszkos munkát végző embereknek a munkahelyükön személyenként 50 liter melegvizet biztosítanak a munkáltatók munkavégzés utáni tisztálkodásra. Ha Te általában csak zuhanyzol, nem nagykád vízben fürdesz napi rendszerességgel, akkor ez az 50 liter / személy melegvíz általában elég a teljes háztartás vezetéséhez, fürdés mellett mosáshoz, mosogatáshoz is. Ha azonban sok melegvizet használsz a rendszeres napi tisztálkodáshoz, akkor ennek a mennyiségnek akár a többszörösére is szükséged lehet. Csak gondold végig a fogyasztói szokásaidat. Ha még nem alakítottál ki szokásokat, akkor azt gondold végig, hogy milyennek szeretnéd látni ezeket a szokásokat.

Mennyit tudok megtakarítani?

A megtakarítás természetesen nagyban függ a melegvíz-használati szokásoktól. A legdrágább melegvízkészítési mód a villanybojlerrel történő vízmelegítés. Ha korábban ilyennel készült nálunk a melegvíz, akkor  például egy 30 csöves napkollektor és 200 literes melegvíztartály használatával akár havi 10-12 ezer Ft is lehet a rezsiköltség-csökkenés.

0 Tovább

Minimális rezsiköltség - maximális kényelem

Hogyan néz ki egy minimális rezsiköltségű ház gépészete?

A ház falai legalább 30cm vastagságúak, nagy hőtároló-képességű téglából készültek, a hőszigetelés a falakon legalább 20cm vastagságú, a tetősíkon pedig 30cm. Az ablakok sokkamrás profilokból készültek, háromrétegű üvegezéssel. Egy hővisszanyerős szellőztető rendszer gondoskodik a folyamatos friss levegőről. A lakók számára szükséges melegvizet napkollektor állítja elő, amikor a Nap süt. Napsütés hiányában a fűtésre beépített hőszivattyú gondoskodik elegendő melegvízről. A fűtést víz/víz hőszivattyú adja a fűtési időszakban. Nyáron ugyanez a hőszivattyú vezérli a passzív hűtést. Aktív (klímaberendezéssel történő) hűtésre nincs szükség, olyan jó a ház hőszigetelése. Elegendő a külön erre a célra kialakított vízvezeték-csövekben a talajkollektor vagy talajszonda vizét keringetni, azzal is elegendő hőmennyiség vonható ki a lakásból.

Mindezt automatika vezérli, neked csak az a dolgod, hogy beülj, és élvezd a tökéletes komfortot! Bármit csinálhatsz, fűtésre, melegvízre, friss levegőre nem lesz gondod, azokat elvégzik helyetted a beépített gépészeti elemek.

Mindezek a berendezések elektromos árammal működnek. Ha nem akarsz nagy villanyszámlát fizetni, akkor még egy napelemes elektromos energia termelő rendszerre is szükséged lesz. Hogy mekkorára, az a betervezett elektromos fogyasztók minőségétől, mennyiségétől, és a használati szokásoktól függ. De ha mindent elektromos árammal akarsz megoldani, akkor egy 5÷10 kW-os rendszerre lesz szükséged.  (Átlagos méretű családi házat feltételezve átlagos fogyasztási szokásokkal.)

Te is egy ilyen házra vágysz?

A Tiéd lehet, csak akarnod kell!

A minimális rezsiköltségű házba való minden gépészeti elemből a számodra legalkalmasabbat megtalálod itt:

webaruhaz.permanent.hu

 Mit kínálunk Neked?

Hővisszanyerős szellőztetőből megbízható, sok éve kipróbált kínai berendezést attól a gyártótól, aki a pekingi olimpiai létesítményekbe is szállított.

Napkollektorból heat pipe rendszerű vákuumcsövest kínálunk, ami a legmegbízhatóbb, javítása esetleges meghibásodás esetén a legolcsóbb, és a legtöbb meleget gyűjti be télen is.

Hőszivattyúból magyar gyártmányú inverteres gépet ajánlunk, hogy ne legyen probléma a gép indításakor, és a melegvíz készítésekor sem.

Napelemes rendszeredhez pedig minőségi magyar terméket ajánlunk. Egy olyan gyár termékeit, mely kapacitása 90%-át a nyugat-európai piac köti le. Hozzá a legbiztonságosabb invertereket kínáljuk. És telepítő partnerünket is ajánljuk, aki több évi németországi szerelési tapasztalatával a legbiztonságosabb napelemes rendszert építi meg Neked, nemcsak egymás mellé dobálja az alkatrészeket. Tudja, mit, miért és hogyan kell csinálni, hogy a viharokban se legyen probléma.

0 Tovább

Megújulók használata

Kevesebbet szeretne fizetni a rezsire? És nem csak úgy, hogy csökkentik az energia árát, hanem úgy, hogy csökken a felhasznált energia mennyisége? Akkor használjon megújulókat!

Mit nevezünk megújulónak?

"Minden olyan energiaforrást, amely anélkül áll rendelkezésünkre, hogy ahhoz más energiaforrást kellene felhasználnunk." - Ez így nagyon homályos, de mindjárt rávilágítok, hogy is kell ezt érteni.

Ha egy bányából akarunk szenet kitermelni, ahhoz munkagépeket kell használni. A munkagépek energiát használnak fel az üzemelésükhöz. Azt az energiát először elő kell állítani valahogyan, hogy újabb energiaforráshoz jussunk. A bányászott szén tehát nem nevezhető megújulónak. 

Mi újság a kőolajjal? Ugyanez a helyzet: hatalmas gépekre van szükség a kitermeléshez, szállító hajókra a felhasználási helyre juttatásukhoz, szóval nem igazán áll rendelkezésünkre energia-ráfordítás nélkül. Tehát a kőolajat sem nevezhetjük megújulónak.

Ezek szerint ha az energiahordozóhoz hozzájutunk mindenféle energia-befektetés nélkül, és azon a helyszínen fel tudjuk használni, ahol a rendelkezésünkre áll, akkor azt megújuló energiaforrásnak tekintjük. Ilyenek a napenergia, szélenergia, vízenergia. Mindegyiket a felhasználási helyhez közel tudjuk átalakítani elektromos energiává, ami azután kis veszteséggel és viszonylag olcsón szállítható, ha a vezetékrendszer egyszer már ki van építve.

De mi újság a fával? Nevezhetjük-e megújulónak? Hiszen sokan termelnek "energiafát" a fűtési költségeik csökkentésére. Én nem nevezném a fát megújulónak. Bár mindenféle emberi beavatkozás nélkül nő, vastagszik a fa törzse, a kitermeléséhez, feldolgozásához és felhasználási helyre szállításához rengeteg energiát kell felhasználni. Amellett a kifejezetten "energiafa" célra tenyésztett fajták gyorsan nőnek, nagy térfogatúak, de semmivel több hőenergiát nem szolgáltatnak, mint az ugyanannyi idő alatt növő keményfa fajták ugyanannyi idős példányai. Azok pedig sokkal kisebb helyet foglalva, sokkal gazdaságosabban lennének szállíthatók, csakhát nem őket nevezték ki "energiafának"!

A megújulók tehát:

NAP

SZÉL

VÍZ

Gazdálkodjunk velük okosan!

Melyiket mire használhatjuk?

A szél- és a vízenergiát elektromos áram termelésére tudjuk hasznosítani a technika mai állása szerint, ott, ahol rendelkezésre áll. Az elektromos áram azután a kiépített vezetékrendszeren keresztül akár nagyobb távolságokra is szállítható. A napenergia segítségével is állíthatunk elő elektromos energiát, de hőenergia begyűjtésére és hasznosítására is lehetőségünk van. A hőenergiát hasznosítják a napkollektorok, melyek vizet melegítve megtermelik nekünk a háztartásban szükséges melegvizet. Ezt a melegvizet akkor tudjuk felhasználni - néhány napon belül -, amikor termelődik. Ebből adódóan fűtésre nem áll rendelkezésünkre ez a mód, mivel pont akkor van szükség fűtésre, amikor nem süt a nap. Ha mégis szeretnénk temperálásra használni a hideg, de napos időjárást, akkor vagy az ablakon, üvegfelületen beérkező infrasugarak üvegházhatását használjuk ki, vagy légkollektorral levegőt melegítünk, melyet aztán bevezetünk a lakásba.

0 Tovább

Szükséges-e: Hőszivattyú évenkénti ellenőrzése?

Hőszivattyút forgalmazó cégek előszeretettel kötnek olyan szerződést, amelyben a vásárló kötelezi magát arra, hogy a készülékét évente felülvizsgáltatja kemény pénzekért. Vajon valóban szükség van erre?

A hőszivattyú ugyanolyan technikát alkalmaz, mint a hűtőszekrények. Csak amíg nekünk a hűtőszekrénynél a meleg oldal a "felesleges", addig a hőszivattyúnál éppen a meleg oldalt használjuk fel a lakásunk fűtésére. És ami a hűtőszekrénynél hasznos: a hideg oldal, a hőszivattyúknál azt a lakáson kívül helyezzük el, hogy véletlenül se hűtse nekünk a lakást olyankor, amikor fűteni szeretnénk. Szóval ugyanazt a technikát alkalmazza a hőszivattyú, mint a hűtőszekrény, csak egy kicsit nagyobb teljesítménnyel. A hűtőszekrényeket mikor szokták ellenőrizni csak úgy, ha nincsen vele semmi gond? A kis, háztartási méretűeket nem nagyon. A nagyokat pedig törvényi előírás szerinti rendszeres időközönként. De nekünk háztartási méretű berendezésünk van!

A hőszivattyús fűtésnél igazából nem a hőszivattyú az, ami meghibásodhat, hanem a köré épített kiszolgáló egységek. Akkor miért a hőszivattyút jönnek ki ellenőrizni? Miért nem a fűtésszerelő jön ki, hogy a fűtéskörünket és a primer kört maximális hatékonyságú állapotban tartsa? Jó kérdés!

A SPARK hőszivattyúk olyan vezérlővel rendelkeznek, melyek a hőszivattyú köré épített egységek működésének az ellenőrzésére szolgálnak. Nem évente egyszer, hanem folyamatosan! Ha a hőszivattyú üzemeltetője rendelkezik internet-eléréssel, akkor mi az internet segítségével folyamatosan megkapjuk a mért adatokat, azokból pedig látjuk, hogy a gép használata során történt-e valamilyen változás. Ha bizonyos előre meghatározott mértékű változás következik be a mért adatokban, akkor tudjuk értesíteni a felhasználót, hogy milyen karbantartási munkát végezzen el a kiépített fűtési körben vagy a primer körben. Ezzel a távfelügyelettel a hőszivattyú működését folyamatosan optimális értékeken tudjuk tartani, hogy az üzemeltetőnek a lehető legkevesebb rezsit kelljen fizetnie lakása komfortjáért.

A SPARK hőszivattyúk esetén tehát nincsen szükség az évenkénti helyszíni szemlére, hiszen a hőszivattyú életét mi folyamatosan nyomon követjük. Természetesen azoknál a berendezéseknél (egyéb gyártók), ahol nincsen ilyen mérés-adatgyűjtés, nem árt, ha néha szakember néz rá a gépre és főleg annak a környezetére, de az igazság az, ha éppen fűtési szezonon kívül megy, és a gép nincs bekapcsolva, semmit nem fog látni. Ha be is kapcsolja 5-10 percre, akkor is kérdéses, milyen műszereket használ mérésre, egyáltalán mit ellenőriz. Mér-e egyáltalán valamit, vagy csak ránézéssel bűvöli készülékünket. Az ilyen rohamszerű ellenőrzések nem igazán adnak valós képet a hőszivattyú működéséről, csak az üzembentartó megnyugtatását szolgálják.

Ha valódi gépfelügyeletet szeretne a lehető legkedvezőbb áron, a lehető legkorrektebb szolgáltatással, akkor a SPARK hőszivattyút választja!

hőszivattyú SPARK SPARK hőszivattyú távfelügyelet távfelügyelt hőszivattyú hőszivattyú távfelügyelet megújuló megújulós fűtés hőszivattyús fűtés geotermikus fűtés hőszivattyúval fűtés

0 Tovább

Minimális rezsiköltségű ház

blogavatar

A megújuló energiaforrások hasznosítása kicsiben kezdődik. Te mit tudsz tenni környezeted megóvásáért? Hogyan tudsz takarékoskodni az energiával? Egy kis segítség könnyen érthetően, hétköznapi nyelven megfogalmazva...

Utolsó kommentek