Minimális rezsiköltségű ház

A rekuperátor után a következő leggyorsabban megtérülő megújulós beruházás a napkollektorral történő melegvíz készítés. Napkollektorra passzívházban is szükség van! Nem kötelezően előírt beruházás, de a rezsiköltséget a passzívház lakói számára is nagy mértékben csökkenti.

Használjunk napkollektort!

heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektor

síkkollektor

Melyik fajtát?

Napkollektorból sokféle létezik. A magyarországi klimatikus viszonyokra én a heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektort javaslom. Az egész évi időjárást tekintve ezzel lehet a legtöbb melegvizet előállítani. A síkkollektor alacsony hőmérsékletre dolgozik hatékonyan, az inkább uszodavíz fűtésére megfelelő. Az U-csövesbe télen nagy mínuszokban belefagyhat még a fagyálló folyadék is! Nehéz szervizelni. Ha termeléskiesés van, akkor az egész napkollektor termelése megszűnik egészen addig, míg ki nem javítjuk a hibát. A heat pipe rendszerű napkollektor ezzel szemben csövenként szervizelhető, ha egy cső termelése kiesik, még mindig ott a többi! Ha egy 30 csöves napkollektor mezőben 1 heat pipe meghibásodik, vagy 1 üveg eltörik, a többi 29 tovább dolgozik! A termelés csak kis mértékben csökken, a melegvíz termelés szinte folyamatos, egy meghibásodás esetén csak egy-két fokkal lesz hidegebb a vizünk a tartályban.

UGYE TE IS SZERETNÉL A NAPMELEGBEN FÜRDENI?

TERVEZZ BE SAJÁT HÁZTARTÁSODBA IS NAPKOLLEKTORT!

Mi a valószínűsége, hogy eltörik az üveg?

Mind a síkkollektornak, mind a vákuumcsöves napkollektornak vannak üveg alkotórészei. Ezek olyan technológiával készülnek mindkét esetben, hogy ellenállnak a 2,5 cm-es jégverésnek. Üvegtöréstől általában nem kell tartanunk. Nagyon ritkán, és akkor is csak korlátozott földrajzi területen fordul elő, hogy ennél nagyobb darab jég potyog az égből. És akkor sem biztos a törés, csak nagyobb a valószínűsége. Míg a síkkollektor üvegére majdnem merőlegesen érkezik a jég, az üveget a lehető legnagyobb mértékben terheli, az üvegcsöveknél attól is függ, milyen szögben találja el a jég a csövet. Sokkal kisebb terhelést jelent egy olyan jégbecsapódás, amelyik csak oldalról súrolja a csövet, mint amelyik telibe találja.

Ha mégis van üvegtörés, a csöveket jóval könnyebb és jóval olcsóbb cserélni!

Az elmúlt években az egész ország területéről csak nagyon kevés ilyen esettel találkoztam, egy kezemen meg tudom számolni őket, pedig ezres nagyságrendben forgalmaztunk vákuumcsöves napkollektorokat.

Gondoljuk végig, mi mindenhez szeretnénk melegvizet készíteni: fürdés, mosás, mosogatás? Esetleg kerti medence vizét is szeretnénk fűteni? A napkollektorral történő melegvíz-előállítás mindenképpen megtérülő beruházás, ezt érdemes már a legelején betervezni.

Érdemes külön "háztartási helyiséget" kialakítani lakásunkban, ahol elrejthető az összes gépészet, és ezt a helyiséget tudjuk felhasználni egyéb háztartási gépek, például a mosó- és szárítógépek elhelyezésére is.

Hasznos gép, de nappali árammal melegítené a vizet		Ez a gép is sok munkától kímél meg bennünket, de a vízmelegítéshez nappali áramot használ

Mindkét készüléket rendszeresen használjuk a háztartásban. Érdemes tehát a Nap által felmelegített vizet odavezetni hozzájuk. A gépek csatlakoztatására termosztatikus vagy egyszerű egykaros keverő csaptelepet szereljünk be, mellyel beállítható a kívánt vízhőmérséklet. Így véletlenül sem fogjuk "megfőzni" például a gyapjú holmikat. A mosógép csak az első feltöltéskor kér melegvizet, az öblítést hideg vagy langyos vízzel végzi, hogy kevésbé legyenek a ruhák gyűröttek a mosás végén. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a mosógép bekapcsolásakor melegre állítom a vízcsapot, majd kb. 10 perc múlva átállítom hideg vízre. Ezzel ugyanazt a hatást értem el, mintha automatikusan hagytam volna működni a gépet.

Napkollektor tervezésekor mindenképpen vegyük figyelembe, hány fő fogja használni a melegvizet, nekik milyenek a melegvíz-használati szokásaik, összesen hány liter melegvízre lesz szükség. Az igényekből kell kiindulni, ehhez kell méretezni. A tárolókapacitással mehetünk e fölé is, ami azt jelenti, hogy egyszerre több mint egy napi melegvíz mennyiség fog a rendelkezésünkre állni. A napkollektor méretét azonban mindenképpen a használathoz kell igazítani úgy, hogy a tartály nem lehet kisebb a tervezett napkollektorhoz minimálisan igazodó méretűnél.

A túlméretezés napkollektor esetében nem kifizetődő!

Minden melegvíz-igényünket vegyük számításba a napkollektor méretének a meghatározásakor.

Mikor van szükség fűtésre? Magyarországon a hivatalos fűtési idény október 15-től április 15-ig tart. A fűtési számlánk legjava ilyenkor képződik. És mennyit süt a Nap ebben az időszakban? Sok éves átlag alapján túl keveset ahhoz, hogy megérje csak fűtésrásegítésre napkollektort használni.

A napkollektorral egyébként is az a helyzet, hogy akkor "érzi jól magát", ha elvesszük tőle a termelt melegvizet, ha nyáron nem hagyjuk pangani a forróságot.

Építettünk egy mintarendszert még 2006-ban. 135 csövet raktunk fel tökéletesen déli tájolású, ideális lejtési szögű háztetőnkre fűtésrásegítésként. Ez 4 és fél 30 csöves napkollektort jelent. A vákuumcsöves napkollektorok által termelt meleget egy 12 köbméteres puffer tárolóban gyüjtöttük. A mintarendszer építéséről itt tudhatsz meg részleteket. Korábban kizárólag a gázkazán látta el a lakásunk fűtését. A megépített napkollektoros fűtésrásegítő rendszer a hozzá megépített nagyméretű puffertárolóval együtt 2006-ban durván 2 millió Ft-os beruházást jelentett. Ezzel a beruházással annyit értünk el, hogy a korábbi években átlagosan 330 ezer forintos gázszámlánk kb. 310 ezerre esett vissza. A gázt csak fűtésre használtuk. A megtakarításunk kevesebb mint 10% volt!

Ha ugyanezt az összeget víz/víz hőszivattyú és primer köre kiépítésére fordítottuk volna, alig kellett volna hozzátenni egy keveset (max 1 millió forintot), és rendelkezésünkre állt volna egy olyan fűtési megoldás, amellyel egész télre megoldódott volna a fűtés, jóval kisebb rezsiért, mint amennyit a gázra fizettünk.

Tehát csak fűtésrásegítés miatt nem érdemes napkollektorban gondolkodni.  Persze ha nyáron jóval nagyobb a melegvíz igény, mondjuk kempinget, vagy nyári szálláshelyet üzemeltetsz, vagy egyszerűen csak egy jó nagy úszómedence vizét fűtöd, ami télen üzemen kívül van, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy ezeknek a napkollektoroknak a termelését télen a fűtés rásegítésére irányítsd át, miután megtermelték a háztartás melegvíz szükségletét. Ekkor úgy kell a vezérlést megoldani, hogy az összes napkollektor először a háztartási melegvizet készítse, majd kapcsoljon át a fűtéskörre.

Így sem szabad túl sokat elvárni tőle:

kb. 10% fűtési költség megtakarítással lehet számolni maximum!

Egész egyszerűen

a Nap sajnos nem akkor süt, amikor nekünk fűtésre van szükségünk!

A tetőnk tele volt napkollektorokkal. Az alsó sor és a felső sor bal oldala a fűtést segítette volna, ha megfelelő napsütés lett volna a fűtési idényben. A felső sorban az egy jobb oldali 30 csöves napkollektor látja el a mai napig a 4-tagú család melegvíz igényét. A fűtésrásegítésre felrakott napkollektorokat leszedtük, helyettük napelem lesz felrakva. Az nagyobb hasznot termel. Azzal a villanyszámlára fizetendő összeget jelentősen fogjuk tudni csökkenteni.

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! 

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

Mennyit?

Ha már megvan, hogy milyen melegvízigényt szeretnénk kielégíteni, akkor már tudjuk, ez hány liter vizet jelent. Ha még csak most gondolkodsz saját lakáson, akkor némi segítséget jelenthet, ha tudod: piszkos munkát végző embereknek a munkahelyükön személyenként 50 liter melegvizet biztosítanak a munkáltatók munkavégzés utáni tisztálkodásra. Ha Te általában csak zuhanyzol, nem nagykád vízben fürdesz napi rendszerességgel, akkor ez az 50 liter / személy melegvíz általában elég a teljes háztartás vezetéséhez, fürdés mellett mosáshoz, mosogatáshoz is. Ha azonban sok melegvizet használsz a rendszeres napi tisztálkodáshoz, akkor ennek a mennyiségnek akár a többszörösére is szükséged lehet. Csak gondold végig a fogyasztói szokásaidat. Ha még nem alakítottál ki szokásokat, akkor azt gondold végig, hogy milyennek szeretnéd látni ezeket a szokásokat.

Mennyit tudok megtakarítani?

A megtakarítás természetesen nagyban függ a melegvíz-használati szokásoktól. A legdrágább melegvízkészítési mód a villanybojlerrel történő vízmelegítés. Ha korábban ilyennel készült nálunk a melegvíz, akkor  például egy 30 csöves napkollektor és 200 literes melegvíztartály használatával akár havi 10-12 ezer Ft is lehet a rezsiköltség-csökkenés.

Kevesebbet szeretne fizetni a rezsire? És nem csak úgy, hogy csökkentik az energia árát, hanem úgy, hogy csökken a felhasznált energia mennyisége? Akkor használjon megújulókat!

Mit nevezünk megújulónak?

"Minden olyan energiaforrást, amely anélkül áll rendelkezésünkre, hogy ahhoz más energiaforrást kellene felhasználnunk." - Ez így nagyon homályos, de mindjárt rávilágítok, hogy is kell ezt érteni.

Ha egy bányából akarunk szenet kitermelni, ahhoz munkagépeket kell használni. A munkagépek energiát használnak fel az üzemelésükhöz. Azt az energiát először elő kell állítani valahogyan, hogy újabb energiaforráshoz jussunk. A bányászott szén tehát nem nevezhető megújulónak. 

Mi újság a kőolajjal? Ugyanez a helyzet: hatalmas gépekre van szükség a kitermeléshez, szállító hajókra a felhasználási helyre juttatásukhoz, szóval nem igazán áll rendelkezésünkre energia-ráfordítás nélkül. Tehát a kőolajat sem nevezhetjük megújulónak.

Ezek szerint ha az energiahordozóhoz hozzájutunk mindenféle energia-befektetés nélkül, és azon a helyszínen fel tudjuk használni, ahol a rendelkezésünkre áll, akkor azt megújuló energiaforrásnak tekintjük. Ilyenek a napenergia, szélenergia, vízenergia. Mindegyiket a felhasználási helyhez közel tudjuk átalakítani elektromos energiává, ami azután kis veszteséggel és viszonylag olcsón szállítható, ha a vezetékrendszer egyszer már ki van építve.

De mi újság a fával? Nevezhetjük-e megújulónak? Hiszen sokan termelnek "energiafát" a fűtési költségeik csökkentésére. Én nem nevezném a fát megújulónak. Bár mindenféle emberi beavatkozás nélkül nő, vastagszik a fa törzse, a kitermeléséhez, feldolgozásához és felhasználási helyre szállításához rengeteg energiát kell felhasználni. Amellett a kifejezetten "energiafa" célra tenyésztett fajták gyorsan nőnek, nagy térfogatúak, de semmivel több hőenergiát nem szolgáltatnak, mint az ugyanannyi idő alatt növő keményfa fajták ugyanannyi idős példányai. Azok pedig sokkal kisebb helyet foglalva, sokkal gazdaságosabban lennének szállíthatók, csakhát nem őket nevezték ki "energiafának"!

A megújulók tehát:

NAP

SZÉL

VÍZ

Gazdálkodjunk velük okosan!

Melyiket mire használhatjuk?

A szél- és a vízenergiát elektromos áram termelésére tudjuk hasznosítani a technika mai állása szerint, ott, ahol rendelkezésre áll. Az elektromos áram azután a kiépített vezetékrendszeren keresztül akár nagyobb távolságokra is szállítható. A napenergia segítségével is állíthatunk elő elektromos energiát, de hőenergia begyűjtésére és hasznosítására is lehetőségünk van. A hőenergiát hasznosítják a napkollektorok, melyek vizet melegítve megtermelik nekünk a háztartásban szükséges melegvizet. Ezt a melegvizet akkor tudjuk felhasználni - néhány napon belül -, amikor termelődik. Ebből adódóan fűtésre nem áll rendelkezésünkre ez a mód, mivel pont akkor van szükség fűtésre, amikor nem süt a nap. Ha mégis szeretnénk temperálásra használni a hideg, de napos időjárást, akkor vagy az ablakon, üvegfelületen beérkező infrasugarak üvegházhatását használjuk ki, vagy légkollektorral levegőt melegítünk, melyet aztán bevezetünk a lakásba.