Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Milyen gépészeti elemeket tartalmazzon egy minimális rezsiköltségű ház?

Egyáltalán: mit jelent az, hogy minimális rezsiköltségű ház?

Azt, hogy alig vagy egyáltalán nem kell fizetnünk azért, hogy otthonunkban komfortosan érezzük magunkat a mindennapi tevékenységeink során.

fenntartható fejlődés minimális rezsiköltség passzívház zéró energiaigényű ház megújuló energiaforrások hasznosítása komfortérzet

Manapság a csapból is a "fenntartható fejlődés" szöveg folyik. Érthetjük ezt a képen látható módon történő építkezésre is, de mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa és nem elegendő a csapadék (nálunk a fű nyáron kiszárad), mi az energia ésszerű felhasználásával, megújuló energiaforrások hasznosításával próbáljuk elérni ugyanezt az eredményt.

Milyen eredményt is szeretnénk elérni?

Hát azt, hogy (több-)száz év múlva, az utánunk jövő harmadik-negyedik-sokadik generációnak is része lehessen ilyen látványban, ilyen érzésben.

Hogy mit kell ehhez tennünk?

Megtudhatod, ha figyeled blogjaimat.

Először is azt kell felmérni, most hogyan laksz, mi mindenre kell fizetned, mire mennyit kell fizetned. Ha összeadod a teljes évi rezsiszámláidat, meglepődve fogod tapasztalni, hogy a számláid kb. 70%-a fűtési+melegvízkészítési költség számla. Ha Te ennél kedvezőbb arányokat tapasztalsz, akkor már egy lépést tettél a fenntartható fejlődés irányában. Ha ilyen vagy ennél rosszabb az arány, akkor ideje elgondolkodnod azon, eddig mennyit és hogyan "pazaroltál", azaz mennyire az utcát fűtötted. Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha neked igényed van a meleg lakásra (kinek nincsen?), akkor el lehet kezdeni zéró energia-igényű házat/lakást tervezni, melyben a rezsiköltség közelít a nullához.

Hogyan kezdjek hozzá?

Eldöntheted, hogy teljesen új lakást szeretnél, mindent az elejétől kezdve, vagy a már meglévőt akarod átalakítani. Ha teljesen új házat szeretnél, akkor passzívház (minőségű ház) építésében célszerű gondolkodnod. Ha nem tudod, mi a passzívház, a későbbiekben a blogjaimban erre is választ kapsz. Ha a meglévő házadnak/lakásodnak szeretnél örülni, és minél többet "kihozni" belőle, akkor jó helyen jársz, itt megtudhatod, mi mindenre van szükséged ehhez.  

A legelső lépés:

megfelelő hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók és megfelelő hőszigetelésű falak vegyenek körbe. Amíg megengeded, hogy a réseken szökjön ki a megtermelt hőenergia, addig ne a hőtermelésen, hanem a hőenergia megtakarításon gondolkodj. A passzívházak falát manapság 30cm vastagságú hőszigeteléssel egészítik ki, így Te is ilyen méretekben gondolkozz! A nyílászárókat pedig légrés-mentesen szerelik be. Ha Te is erre törekszel, már tettél egy lépést az energiatakarékosság felé.

És a gépészeti elemek?

A következő bejegyzésekből megtudhatod ...

0 Tovább

Rekuperátor beépítése

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet fölött elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy a lakásban ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól olyan távol kell kialakítani, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

példa légtechnikai elszívóra

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető mértékű - nyomáskülönbség alakul ki. Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. A gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású hely felöl a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

példa légtechnikai befúvóra

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

Hogyan tervezzem be?

A rekuperátor lakásunk szolgálatába állításakor arra kell figyelni, hogy az elszívás mindig a szag illetve párás levegő termelődési helyéről történjen: ezek a lakásban általában a WC, konyha, fürdőszoba, ezek mellett esetleg forrasztó, vagy egyéb 'szagtermelő' munkahely, ha otthon dolgozunk. Ezekből a helyiségekből kell megoldani a szagelvezetést úgy, hogy ne tudjon szétterjedni a lakás többi részébe. A légtechnikai csővezetékek tisztán tartására megfelelő mennyiségű tisztítónyílást is be kell tervezni a hosszú távú egészséges használat érdekében.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

kör keresztmetszetű légtechnikai csövek tisztítása körkefés fejjel történik

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

ennyire koszos is tud lenni egy légtechnikai csővezeték, ha nem tisztítják időnként vagy nem megfelelően alkalmaznak szűrőt

A tisztítónyílásokon keresztül rendszeres időközönként (maximum 5 évente) a teljes csőhálózatot át kell járatni csőtisztítóval a megfelelő portalanítás és csírátlanítás érdekében. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy például főzéskor a konyhában keletkező - elszívandó - pára olajos, zsíros molekulákat is tartalmaz, melyek hamar eltömíthetik a szűrőt. Ezért a konyhában, ha van beépítve külön szagelszívó, akkor főzés közben azt kell üzemeltetni, vagy olyan előszűrőt kell betervezni a konyhába, mely az olajos, zsíros szennyeződést felfogja. Ügyelni kell a szűrő gyakori cseréjére!

Mire kell vigyázni beépítéskor?

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben. Minden toldást légtömör módon kell kialakítani.

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott levegő és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

rekuperátor passzívház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltségű ház energiatakarékos szellőztetés

Karbantartási igénye?

Ne felejtkezzünk el az előzőekben leírt karbantartási igények mellett a gép belsejében található levegőszűrők és hőcserélők szennyezettségének rendszeres ellenőrzéséről. Ideális esetben az előszűrők felfogják a szennyező anyagok nagy részét, a rekuperátoron belül található szűrőhöz már csak az apróbb porszemcsék jutnak el. Hogy idővel ne érezzünk 'porszagot', a szűrők rendszeres cserére szorulnak. Ez a csere  a rekuperátor belső szűrőjére vonatkozóan a tapasztalatok szerint a koszolódás függvényében fél évtől 4-5 évig is kihúzódhat. Az előszűrőt ennél sokkal sűrűbben kell ellenőrizni és cserélni, maximum havonta, de egyes poros helyeken ez lehet akár néhány nap is! Éppen ezért előszűrőnek olyan szűrőt kell beépíteni, melyet olcsón tudunk pótolni. Érdemes a bejövő és a kimenő levegőt is a csővezeték torkolatánál szűrni. Főleg eleinte, akármilyen tisztán tartottuk is eddig a lakásunkat, a bentről kiszívott levegőből is sok port fog összegyűjteni az előszűrő. Egy idő után a lakáson belüli előszűrő már nem fog olyan gyorsan elkoszolódni. Ekkor fogjuk azt is tapasztalni, hogy nem kell port törölni a lakásban! Ugye milyen jó lenne? Rekuperátor beépítésével és használatával a folyamatos friss levegő, jó közérzet mellett ez a cél is elérhető az Ön számára!

0 Tovább

Milyen hatásfokkal működik a rekuperátor?

Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

rekuperátor minimális rezsiköltségű ház megújuló energiaforrások hasznosítása passzívház hővisszanyerő szellőztetés

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

rekuperátor minimális rezsiköltségű ház megújuló energiaforrások hasznosítása passzívház hővisszanyerő szellőztetés

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.

0 Tovább

Mivel érdemes folytatni, ha már van beépítve napkollektor és rekuperátor? - Mivel fűtsek?

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! napkollektor rekuperátor hőszivattyú megújuló energiaforrások hasznosítása minimális rezsiköltség maximális kényelem zéro energiás ház

                               

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

0 Tovább

Hőszivattyú - a kiszolgáló környezet kialakítása

A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

talajszonda                 -              talajkollektor

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

padlófűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falfűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

radiátor helyett

fan coil:

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falra vagy

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

álmennyezet fölé szerelve

0 Tovább

Hőszivattyú - mennyibe kerül?

Mennyibe kerül? 

Ez teljesen attól függ, korábban már meglévő fűtésünket alakítjuk-e át, vagy újonnan épülő beruházásról van szó. Ha új építés, akkor a belső kör kialakítása gyakorlatilag mindenféle fűtési módnál hasonló összegbe kerülne. Átalakítás esetén a beépítendő elemek értéke hozzáadódik a hőszivattyú árához, mint beruházási költség. Ugyanígy hozzáadódik a hőszivattyú árához a külső (primer) kör kialakításának a költsége is. Ezek együttesen határozzák meg, érdemes-e belevágnunk a hőszivattyús fűtés kialakításába

Mennyit tudok vele megtakarítani?

Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha korábban nagy volt a fűtésszámlánk, annak nagy részét biztosan sikerül megtakarítani ilyen beruházás mellett. Ha korábban csekély fűtési költséget fizettünk, ne várjunk csodát, teljesen nem fogjuk tudni lenullázni! Ahhoz egyéb beruházásra van szükségünk! Ha korábban például 30.000,- Ft-ért vettünk egy szezonra tüzifát, és az kitartott tavaszig, akkor nem szabad váltani. De ha százezres nagyságrendű vagy annál nagyobb fűtési számlánk van, akkor érdemes számolgatni!

A megtakarítás mértékét a működési hőmérsékleti feltételekből tudjuk előre megbecsülni. Kérdés az, hogy milyen primer kört alakítunk ki? Hány fokos annak az átlagos üzemi hőmérséklete? Milyen belső fűtési kört alakítunk ki? Hány fokos fűtővízre lesz szükségünk? Ha ezek a hőmérsékleti adatok a rendelkezésünkre állnak, akkor a kiszemelt hőszivattyú adatlapjáról le tudjuk olvasni az ehhez a hőmérsékletpároshoz tartozó jósági tényezőt. Tájékozódjunk arról, mit tartalmaz az adott hőszivattyúnál ez az érték. Benne foglaltatnak-e a keringető szivattyúk, esetleg kútvíz-szivattyú felvett teljesítménye is? Ha nem, ezeket is bele kell számolnunk a végleges megtakarítási becslésünkbe.

Ha új építésről van szó, megtakarítást csak úgy becsülhetünk, ha valamihez viszonyítjuk a költségeket. Ebben az esetben tételezzünk fel egy helyileg megvalósítható másfajta fűtést. Számítsuk ki annak a beruházási költségét, az összes részletet figyelembe véve (például kémény építése, felülvizsgálata kéményseprő vállalattal, gázfűtés esetén gázvezeték kialakítása, gáz bekötése, gáz fűtőkészülék ára és üzembe helyezési költsége!). Ha mindezeket összeszámoljuk, azt kapjuk eredményül, hogy új beruházásoknál a hőszivattyús fűtés betervezése csak minimális mértékben drágítja az építkezést. Ez a drágulás az üzemeltetési költségekben néhány év alatt megtérül. Komfortérzetünkben, a környezet tisztaságában pedig sokkal többet nyerünk vele!

Példaként említjem, hogy egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, hőszigetelés és nyílászáró korszerűsítés után 10kW-os hőszivattyú is ki tudja elégíteni a fűtési igényeket. A gázkazánnal hosszú éveken keresztül 330.000,- Ft-nál nagyobb volt egy-egy fűtési idényben a fűtés költsége úgy, hogy közben készült el a hőszigetelés és a nyílászáró csere. Azok eredménye 'csak' annyi volt, hogy nem növekedett a gázszámla! A hőszivattyú használatával H-tarifás árammal ez a költség 90.000,- Ft alá csökkent! Évi több mint 240.000,- Ft megtakarítás! A hőszivattyús beruházás kb. 2,4 millió Ft-ba került. A megtérülési idő kevesebb, mint 10 év. A fűtésköltség pedig azután is nagyon alacsony lesz!

NÁLAD HŐSZIVATTYÚRÓL MEGY A FŰTÉS?

LÁTOGASS MEG OLYAN EMBEREKET, AKIK MÁR BEÉPÍTETTÉK!

Kérdezd meg tőlük: Mennyit fizetnek a fűtésre? Elégedettek-e a beépített hőszivattyúval? Ha újra kezdhetnék a házépítést, milyen fűtést terveznének bele? Választanák-e újból ugyanezt a lehetőséget? Változtatnának-e valamin? Van-e olyan, amit elrontottak? Ajánlják-e Neked is?

Ha olyasvalakivel találkozol, aki nem elégedett, kérdezd meg tőle: Miért? Akar-e olyan szakvéleményt, melyből megtudja, mit kellett volna csinálni / csináltatni, hogy jobb eredményt, azaz kisebb rezsiköltséget érjen el?

0 Tovább

Hőszivattyú - primer körök kialakítása, összehasonlításuk

Ahogy előző bejegyzésemben ígértem, most a hőszivattyú primer körének a kialakításával foglalkozom részletesen. Ha eldöntötted már, hogy milyen legyen, már csak azt kell megtudnod, hogyan is valósítsd meg.

Először a talaj hőmérsékletváltozását nézzük meg. A felszín közeli rétegekben a hőátmenet hősugárzással történik a légkör irányából és hővezetéssel a mélyebb rétegek felől. Mivel mennyiségileg a Napból sugárzással fölvett hőmennyiség sokszorosa a mélyebb rétegekből felvett hőmennyiségnek, ezért a legfelső rétegek hőmérséklete évszakonként változik. Ez a változás Magyarországon kb. 12 m mélységben egyenlítődik ki. A legfelső állandó hőmérsékletű zóna hőmérséklete 9-10 °C (kb. 12m mélységben), és innen kezdve lefelé növekszik. Magyarországon az átlagos kútvízhőmérséklet és szondahőmérséklet 50 méteres mélységig 12°C körül alakul, annál mélyebben 20-30 méterenként 1°C-ot emelkedik a talaj hőmérséklete.

talajhő görbe

Fenti ábra a talajfelszíntől mért mélység függvényében mutatja a talaj hőmérsékletváltozását az év négy különböző szakában. A mélység a függőleges tengelyen olvasható le méterben. A görbék időpontja közvetlenül a vízszintes tengely alatt balról jobbra haladva: február, május, november, augusztus.


Kútvizes primer kör

A kútfúrás ma Magyarországon bejelentésköteles. A bejelentést az önkormányzatoknál kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a kút térképen történő elhelyezési tervét, és a kút kivitelezési tervét, melyeket vízmérnöknek kell elkészítenie. A fúrás befejeztével pedig a végleges megvalósítási dokumentumokkal kell "készrejelenteni" a kiépített kutakat. A bejelentés minimális mértékű illeték befizetését követeli meg, a vízmérnök munkadíja azonban nem minimális! Neki ki kell nyitnunk a pénztárcánkat.

Legalább két kút megfúrása szükséges. A forrás kút és nyelő kút funkciókat úgy kell megválasztani, hogy a felszín alatti vízáramlások ne okozzanak hidrológiai rövidzárat. Vagyis a hőszivattyú által lehűtött víz ne a forrás kút felé áramoljon, hanem el tőle. A forrás kútba pedig folyamatosan azonos hőmérsékletű víz érkezzen. A két kutat egymástól minimum 10 méterre, egyes nézetek szerint 25 méterre kell elhelyezni. Vannak esetek, amikor nem elegendő egy darab nyelő kút, egy kút nem képes olyan gyorsan elnyelni a vizet, amennyit a forrás kútból kiveszünk. Ilyen esetben második, néhol harmadik nyelőkút fúrására is szükség van. Ha még így sem elég gyors a vízelnyelés, akkor zárt kutat kell kiépíteni, sajtolással kell a mélyebb rétegekbe a vizet visszajuttatni. Az is előfordulhat, hogy egy forráskútból nem tudjuk biztosítani a megfelelő tömegáramot, ebben az esetben több forráskútra van szükség.

Kútvizes primer kör esetén a kút vizét hőcserélővel kell elválasztani a hőszivattyútól. A kút vizében olyan apró szennyező részecskék vannak, amik  részecskeszűrőkön átjutnak, szabad szemmel szinte alig láthatók, de a hőszivattyúban lévő lemezes hőcserélő vékony járatait gyorsan eltömíthetik. Ezen kívül vízkő és egyéb vegyi anyagok jelenléte a kútvízben károsíthatja a hőcserélő anyagát, kilyukaszthatja vagy eltömítheti azt. Ilyen indokok miatt csak külső hőcserélő közbeiktatásával használjunk kútvizes primer kört! Hogy olcsóbb legyen a kútvíz esetleges romboló tevékenysége következményeit kijavítani! Ebben az esetben a kútvizet leválasztó hőcserélő mindkét ágában kell ellenőrizni az áramlási sebességet, a két áramláskapcsolót egymással sorba kell kötni. A hőszivattyú működését csak abban az esetben engedélyezzük, ha mindkét körben megvan a megfelelő sebességű áramlás. Ez az ellenőrzés a hőszivattyút megvédi a szétfagyástól, TILOS kikerülni! Kikerülése a garancia azonnali elvesztését vonja maga után!

Talajszonda

Házilagos kivitelezés nem lehetséges. 20 méternél mélyebb talajszondák építéséhez a területileg illetékes bányakapitányságtól kell engedélyt kérni. A kérvényhez csatolni kell kamarai nyilvántartásban szereplő mérnök által készített terveket. Az engedély illetékköteles, egy-két hely kivételével általában könnyen megadják. A bányakapitányságnak az építés befejezését, a megvalósult talajszondákat is be kell jelenteni, újabb illeték befizetése mellett.

Talajszonda létesítésekor fúrógéppel veszik birtokba a területet, és a kiszámolt darabszámú, tervezett mélységű kutak megfúrása közben a környezet viszonylag legminimálisabb megbolygatása mellett általában műanyag (KPE) csövekből hegesztéssel készült szondákat tolnak le a kifúrt lyukakba. A szondákat egymástól minimum 5 méterre, de inkább 8 méteres távolságban kell elhelyezni. Bár sokkal kisebb területet igényel a talajszonda, mint a talajkollektor, a kivitelezés nagy precizitást és odafigyelést igényel. A szonda többféle kialakítású lehet. Létezik 'cső-a-csőben' és U-alakú szonda is. Egy-egy kút megfúrásával letolhatnak egy szondát vagy szondapárt is, esetleg több szondát egymáshoz viszonylag közel. Természetesen az egy szondának fúrt kút szűkebb keresztmetszetű, mint a szondapárhoz vagy több szondához szükséges átmérő. A szondák letolása után a szonda és a kút fala közötti hézagot bentonittal töltik fel. Így biztosítják a fúrás közben átszakított vízzáró rétegek további normális működését. Ugyanis a talajszonda kialakításának legfontosabb feltétele, hogy a mélyebb rétegek vízháztartását ne bolygassa meg. A szondaépítés technológiáját úgy alakították ki, hogy ennek a kritériumnak maradéktalanul eleget tegyenek.

Manapság már léteznek nemcsak egyenesen, függőlegesen lefelé menő szondák, hanem elágazó, a függőlegessel szöget bezáró szondaágak, egy fejben összesítve. Ezekről még nincsen túl sok tapasztalat. Ott érdemes ilyen elrendezéssel próbálkozni, ahol kevés földterület áll rendelkezésre. Ezzel a módszerrel a 'szomszéd alá' is lehet fúrni, egy kicsit nagyobb területről gyűjthető be a hőszivattyú kiszolgálásához szükséges hőmennyiség. Ilyen szondakialakításhoz természetesen a szomszédnak is hozzá kell járulnia, ha ténylegesen az ő területe alól is szeretnénk hőt kinyerni.

A különböző szerkezetű anyagok hővezető képessége különböző. Általában minél sűrűbb egy anyag, annál jobb hővezető. És minél nedvesebb egy talajréteg, annál jobb hővezető. Mivel a szonda hosszában változó a talaj minősége,nem egyforma a hőátadás mértéke. Az minden mélységben az ott jelenlévő anyag minőségétől függ. Egy szondára vonatkoztatva például egy száraz homokos talajban csak 35W/m, egy nedves homokos talajban 50W/m teljesítményt lehet elérni, míg például földfelszín alatti áramlások vonalában akár 100W/m vagy annál egy kicsit nagyobb hőnyereség is reális. A tervezők kis (30kW-nál kisebb) rendszerek esetében a talajszerkezet pontos ismerete hiányában a fúráskor tapasztalt talajminőség függvényében táblázatból kiolvasható W/m értékkel számolnak. Ez természetesen csak közelítő becslés. Az így tervezett talajszonda az év nagy részében kielégíti a primer oldalon a hőigényeket. Precíz teljesítménymérés hiányában azonban csak a legnagyobb hidegben derülne ki, hogy a szondánk nem tudja azt a teljesítményt leadni, amit várunk tőle. - Ezért is szükséges a próbafúrás, egy szonda elkészítése és bemérése, majd ez alapján a helyileg szükséges szonda darabszám és szondahossz megállapítása. - Az elkészült szondákat azután egy gyűjtőbe vezetik és összekötik. Szabályozószelepek beépítésével, vagy egyforma hosszúságú szondavezetékekkel biztosítják a szondák egyforma működését.

A VDI 4640 előírásai a lehetséges hőkivétel mértékére az üzemelési idő/év adatokra vonatkoztatva itt látható:

Például: ha csak fűtünk a szondáról, háztartási melegvizet más módon készítünk, akkor egy fűtési szezonban kb. 1800 órán keresztül veszünk ki hőmennyiséget a talajból. Ha a szondánk nedves agyagos/vályogos talajba került (ezt a fúrás közben lehet megállapítani), akkor a kivehető hőmennyiség 35-50 W/m. Ha a háztartási melegvizet is a hőszivattyúval készíttetjük, akkor egy évben kb. 2400 órányit üzemel a hőszivattyú. Ebben az esetben ugyanabból a szondából kivehető hőmennyiség csak 30-40W/m. A kivehető hőmennyiség nagyban függ a szonda készítésekor pontosan betartott technológiától, a visszatömedékelés pontosságától. A szondafúrás közben meghatározott talajminőségre jellemző adatokkal lehet korrigálni az előzetes szondaméret tervezéseket. Bár általában megbízható adatforrások állnak rendelkezésre a magyarországi talajadottságokról, helyi eltérések lehetnek. Éppen ezért fúrás közben is ellenőrizni kell a tervek helyességét.

Nagyobb teljesítményű szonda-rendszerek esetén mindenképpen szükséges bemérni a szondák várható teljesítményét. Az első fúrással egy próbaszondát építenek meg. A próbaszonda bemérése a következő módon történik: Megfúrják a szondát, majd néhány napig pihentetik. Összekötik a TRT (Thermal Response Test) berendezéssel, melybe fűtőszál van beépítve. Ennek a fűtőszálnak a leadott teljesítményét a teszt során folyamatosan feljegyzik. Először a primer oldali keringető szivattyú fél órán keresztül történő járatásával meghatározzák a talaj nyugalmi hőmérsékletét. Ezután bekapcsolják a fűtőszálat, és a szondában a víz folyamatos keringetésével fűtik a szonda környezetét. A tesztelő berendezést legalább 48-72 órán át üzemeltetik. Közben mérik a különböző mélységekre beépített hőmérséklet érzékelőkkel a szondahőmérsékleteket. Rögzítik a mért adatokat. Majd a leállítás után is mérik, milyen gyorsan hül vissza a szonda környezete. Az így nyert adatokból bonyolult képletek segítségével kiszámolják a talaj ekvivalens hővezetőképességét és a fúrt lyuk termális ellenállását. Ezen adatok segítségével meghatározható, hogy a kívánt teljesítményű hőforráshoz hány darab, milyen elrendezésű - a próbaszondával azonos hosszúságú - szondát kell fúrni. Ezt a számítást számítógéppel is el lehet végeztetni az EED szoftver segítségével. Ezt a szoftvert német és svéd egyetemek együttműködésével fejlesztették ki 1997-ben. A tesztelésnek folyamatosnak kell lennie. Áramszünet, vagy egyéb ok miatti megszakítás esetén kb. 2 hétig pihentetni kell a szondát, és csak utána kezdhető újra a szondateszt.

Talajkollektor

Házilag a legkönnyebben kivitelezhető. Azért egy árokásó gép nagyban gyorsíthatja és megkönnyítheti a kétkezi munkát! A gépészmérnök tervező munkája nem kihagyható!

Többféleképpen lehet megvalósítani. A két leggyakoribb módja a következő:

Árkot ásnak 1-3 méter mélyen, olyan hosszban és elrendezésben, ahogy az a talajkollektor létesítési tervében szerepel. Nagyobb teljesítmény (itt háztartási méretekben nagyobbról van szó!) esetén fa-szerkezetet alakítanak ki. Van egy vastagabb csőből készült gerincvezeték-pár, melyhez - mint a fa törzséhez az ágak - csatlakoznak az oldalleágazások. Egy-egy ilyen oldalleágazás 100 és 200 méter közötti hosszúságú. Szerencsésebb a több rövidebb körből álló talajkollektor hálózat, kisebb ellenállást jelent a keringető szivattyú számára. Az egyik mód szerint ezekbe a kiásott árkokba lefektetik simán a csöveket U-alakban, minél jobban kiegyenesítve, a lejtésre ügyelve. A csővezeték lejtését úgy kell kialakítani, hogy a gerincvezeték legyen a legmagasabban, minden légbuborék ki tudjon jutni oda az oldalágakból. A gerincvezeték legmagasabb pontjain pedig (mindkét ágban) légtelenítő szelepeket kell elhelyezni.

A másik módszer az, amikor az oldalágakba szánt, általában 25mm átmérőjű KPE csöveket tekercsben hagyják, a tekercs meneteit széthúzzák, és viszonylag síkra ledöntve karikákban hagyva fektetik bele a kissé szélesebbre ásott árkokba. Ezt a kialakítást sokkal nehezebb légteleníteni az előző változatnál. Itt jól jöhet egy drága, kifejezetten a légtelenítést segítő keringető szivattyú használata, mely néhány perc üzem után tart néhány perc szünetet, hogy a vízben tovahordott levegőbuborékok össze tudjanak gyűlni, és a légtelenítő szelepet megtalálva távozni tudjanak a csővezetékekből.

A fenti két megoldás közül bármelyiket választjuk is, a visszatemetés már ugyanazon séma szerint alakul: homokkal kell körbevenni a lefektetett csővezetékeket, beiszapolni, hogy a lehető legjobban tömörödjön a talaj a csövek körül. Majd 20cm homokréteg után lehet visszatölteni az eredeti talajt. Bármilyen gondosan is cselekszünk, az első télen még biztosan nem fog tudni maximális hatásfokkal üzemelni a kollektor. A talaj teljes tömörödéséhez / beiszapolódásához legalább egy, de inkább két hóolvadási szezonon kell túllenni. Kb. két év múlva aztán már nem lehet probléma a jól méretezett talajkollektorral.

A légtelenítés nagyon fontos, a hőszivattyút csak teljesen légtelenített primer kör tudja terv szerinti hőmennyiséggel kiszolgálni.

Földhőkosár

Nem árt markológépet segítségül hívni a hatalmas méretű munkagödrök kiásásához.

A földhőkosarakhoz 1,5-2 méter átmérőjű, 4-5 méter mély munkagödröket kell kiásni. Minden egyes munkagödörbe egy-egy 100 méteres tekercs csővezetéket kell elhelyezni. A földhőkosarat úgy lehet kialakítani például KPE csőtekercsből, hogy egyenletes távolságra széthúzzuk a tekercs meneteit, majd fixen rögzítjük a csöveket egymáshoz úgy, hogy kb. azonos távolságot tartsunk a menetek között. Ezt az egymáshoz rögzítést végezhetjük fával vagy műanyaggal is. A lényeg az, hogy addig tartsa meg a csövek egymáshoz képesti távolságát, amíg a munkagödör betemetése befejeződik. Utána akár el is korhadhat a fa, soha többet a csőtekercset kiásni nem fogjuk. Durva becsléssel egy ilyen földhőkosár kb. 1kW energiát jelent forrás oldalon. Ahány kW-os a hőszivattyúnk, annyi ilyen földhőkosarat kell kialakítani. A legkisebb egymásra hatás elérése érdekében a kosarakat egymástól kb. 5m távolságra lehet elhelyezni, annál nem közelebb. A kosarak végződéseit egy gyűjtőbe össze kell vezetni, és szelepekkel ellátva összekötni. Itt is fontos a légtelenítő szelepek legmagasabb ponton történő elhelyezése. Ezt praktikusan a gyűjtőnél kell kialakítani.

Mire kell ügyelni?

Fontos, hogy a keringető szivattyú méretezése a kiépített primer körrel harmonizáljon. Ellenőrzésképpen ultrahangos áramlásmérővel tudjuk ellenőriz(tet)ni a hőszivattyú adatlapján előírt áramlási sebesség meglétét.

A légtelenítés mindegyik primer köri kialakítás esetében nagyon fontos, de a legjobban a talajkollektornál kell rá ügyelni. Ott a legkönnyebb a megfelelő lejtések kialakításakor hibázni. A légtelenítés megfelelő voltát jelzi, ha a keringető szivattyú szépen halkan (légbuborék-mentesen) jár, és a hőszivattyú számára a keringetési sebesség elég gyors (vagyis a folyadék-áramlás kapcsoló azt jelzi, hogy megvan a megfelelő áramlási sebesség).

Következő cikkünkben a fenti módok valamelyikén kiépített primer körök hűtési célú felhasználását, vagyis a passzív hűtési lehetőségeket vesszük górcső alá.

2 Tovább

Hőszivattyú - passzív hűtés

Hőszivattyúnk ha már van, használjuk ne csak fűtésre, hanem hűtésre is. Hűtésre? Ez többféleképpen értelmezhető: ...

Mit nevezünk 'passzív hűtésnek'?

Passzív = nem aktív

Aktív hűtés az, amikor például klímaberendezéssel, azaz egy kompresszoros készülék segítségével (ez lehet a hőszivattyú is), a hűtési körfolyamat megfelelő irányításával hőt vonunk el a hűteni kívánt helyiségekből. Ha nem szeretnénk sokat fizetni a villanyszámlára, akkor nem ezt a hűtési megoldást választjuk. A passzív hűtésnél nem használunk kompresszort, hanem valamilyen - eredendően hűvös - közeget keringetünk a 'fűtőtestekben', vagyis azokban a csővezetékekben, amiket fűtésre használunk, és ezzel hűtjük a helyiségek levegőjét.

Passzív hűtésre több megoldás is létezik.

Használhatjuk a fűtésre kiépített csővezeték-hálózatot, de használhatunk egy külön erre a célra épült - független - hűtési kört is. Ez utóbbit leginkább fan coil beépítésével lehet megvalósítani. A fan coil ventillátoros radiátort jelent, ahol a csővezetékben keringetjük a hideg vizet, és ebből a hideg vízből a hőátadást a lakás levegője felé egy ventillátor segítségével gyorsítjuk. Ha a víz hidegebb a harmatponti hőmérsékletnél, páralecsapódást tapasztalunk. A kicsapódott vizet nevezzük kondenzvíznek. Ennek a kondenzvíznek az elvezetéséről és - bűzzáron keresztül -csatornába kötéséről gondoskodni kell.

Ha hűtésre a fűtésre kiépített valamely felületfűtési (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) rendszert használjuk, ott is számolni kell a párakicsapódás veszélyével. Ott meg kell oldani, hogy a fűtéscsövekbe a harmatponti hőmérsékletnél melegebb víz kerüljön. Ezt úgy tudjuk elérni, ha keverőszelep van beépítve a fűtéscsövek elé, és a visszatérő melegebb víz egy részét belekeverjük az előremenő hideg vízbe. Így el tudjuk azt érni, hogy a kútból, talajszondából feljövő kb. 12°C-os víz kb. 18°C-osan kerüljön a felületfűtés csöveibe. Ezzel már meg is akadályoztuk a szerkezeten belüli párakicsapódást (ami penészedést okozna).

Ha víz / víz hőszivattyú látja el lakásunkban a fűtést, akkor adódik a lehetőség, hogy a hőszivattyú számára kiépített primer kört (azaz külső kört) használjuk 'hőforrásként' vagyis a hideg forrásaként. Talajkollektor és talajszonda esetében zárt körökről beszélünk, amiket elvileg össze is köthetnénk a fűtési körökkel. De ezek a körök fagyálló folyadékkal vannak feltöltve, ezért egy hőcserélővel le kell választani a fűtési körökről. Ha azonban a hűtésnek külön belső hálózatot építünk ki, amely viszonylag kis térfogatú, azt már össze lehet kötni ezekkel a primer hőforrásokkal, és akkor nem szükséges hőcserélő közbeiktatása.

Kútvizes működtetésű hőszivattyú esetén pedig azért kell leválasztani hőcserélővel a 'hőforrás' körről a fűtési / hűtési kört, mivel itt egy nyitott körből vesszük el és egy zárt körnek adjuk át a hideget. Ebben a nyitott körben keringő víz olyan szennyező szemcséket és vegyi anyagokat tartalmazhat, mely a fűtési csövek belsejében lerakódva idővel rontja a hőátadás hatékonyságát.

Ha hűtési körnek külön fan coil házlózatot építünk ki, akkor lehetőség van arra is, hogy a fan coilokon direktben vezessük át a kút vizét, amit aztán így felmelegítve például locsolásra használunk el. Ebben az esetben a növényeknek szánt locsolóvíz hőmérséklete kellemesen langyos lesz, amit növényeink meghálálnak. Ha ezt a változatot választjuk, számolni kell a lassan de biztosan kirakódó vízkővel.

Milyen hatásfokú ez a hűtési mód?

Nagyon nagy hőmérséklet-különbséget nem lehet elérni ilyen hűtéssel. A tapasztalatok alapján azonban 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás levegőjének a hőmérsékletét. Ha elég jól hőszigetelt házban lakunk, és nincs a legnagyobb hőségben is ablaknyitási kényszerünk (amivel rengeteg fölösleges meleg kerülne be lakásunkba), akkor ez a 4-5°C már megoldja magyarországi viszonyok között az egész nyári hűtést. Ehhez a fajta hűtéshez csupán a hőszivattyú vezérlőjét és a keringető szivattyút, kútvíz használata esetén a kútvízszivattyút is kell használni. Ezeknek a fogyasztása lényegesen kevesebb, mint amennyit egy kompresszoros készülék venne fel. A kútvízszivattyú viszonylag sokat fogyaszt, annak a ahsználatakor kb. harmada, negyede tud lenni a hűtési költség a klímás változathoz képest. Ha csak a keringető szivattyút és a vezérlőt kell üzemeltetni, akkor kb. tizedébe kerül a passzív hűtés a klímaberendezés / vagy hőszivattyú hűtési célú használatához képest.

Ezt a passzív hűtést a SPARK hőszivattyúk tudják vezérelni. A hőszivattyúba a készülék használati utasításában leírt hőmérséklet érzékelőket kell bevezetni, bekötni, beállítani a kívánt hőfokokat, és automatikusan felismeri a berendezés, hogy most fűtésre vagy hűtésre van szükség. Természetesen a hűtési hőfoknak magasabbnak kell lennie a fűtési hőmérsékletnél. A két hőmérséklet közötti különbséget nevezzük hiszterézisnek. Legalább 1°C hiszterézist kell megadni.

SZERETNE EGÉSZ ÉVBEN KELLEMES HŐMÉRSÉKLETŰ LAKÁST?

KOMFORTÉRZETE NÖVELÉSÉHEZ  ALKALMAZZON HŐSZIVATTYÚS FŰTÉST ÉS PASSZÍV HŰTÉST!

Nálunk minden kelléket megtalál hozzá!

0 Tovább

Minimális rezsiköltség - maximális kényelem

Hogyan néz ki egy minimális rezsiköltségű ház gépészete?

A ház falai legalább 30cm vastagságúak, nagy hőtároló-képességű téglából készültek, a hőszigetelés a falakon legalább 20cm vastagságú, a tetősíkon pedig 30cm. Az ablakok sokkamrás profilokból készültek, háromrétegű üvegezéssel. Egy hővisszanyerős szellőztető rendszer gondoskodik a folyamatos friss levegőről. A lakók számára szükséges melegvizet napkollektor állítja elő, amikor a Nap süt. Napsütés hiányában a fűtésre beépített hőszivattyú gondoskodik elegendő melegvízről. A fűtést víz/víz hőszivattyú adja a fűtési időszakban. Nyáron ugyanez a hőszivattyú vezérli a passzív hűtést. Aktív (klímaberendezéssel történő) hűtésre nincs szükség, olyan jó a ház hőszigetelése. Elegendő a külön erre a célra kialakított vízvezeték-csövekben a talajkollektor vagy talajszonda vizét keringetni, azzal is elegendő hőmennyiség vonható ki a lakásból.

Mindezt automatika vezérli, neked csak az a dolgod, hogy beülj, és élvezd a tökéletes komfortot! Bármit csinálhatsz, fűtésre, melegvízre, friss levegőre nem lesz gondod, azokat elvégzik helyetted a beépített gépészeti elemek.

Mindezek a berendezések elektromos árammal működnek. Ha nem akarsz nagy villanyszámlát fizetni, akkor még egy napelemes elektromos energia termelő rendszerre is szükséged lesz. Hogy mekkorára, az a betervezett elektromos fogyasztók minőségétől, mennyiségétől, és a használati szokásoktól függ. De ha mindent elektromos árammal akarsz megoldani, akkor egy 5÷10 kW-os rendszerre lesz szükséged.  (Átlagos méretű családi házat feltételezve átlagos fogyasztási szokásokkal.)

Te is egy ilyen házra vágysz?

A Tiéd lehet, csak akarnod kell!

A minimális rezsiköltségű házba való minden gépészeti elemből a számodra legalkalmasabbat megtalálod itt:

webaruhaz.permanent.hu

 Mit kínálunk Neked?

Hővisszanyerős szellőztetőből megbízható, sok éve kipróbált kínai berendezést attól a gyártótól, aki a pekingi olimpiai létesítményekbe is szállított.

Napkollektorból heat pipe rendszerű vákuumcsövest kínálunk, ami a legmegbízhatóbb, javítása esetleges meghibásodás esetén a legolcsóbb, és a legtöbb meleget gyűjti be télen is.

Hőszivattyúból magyar gyártmányú inverteres gépet ajánlunk, hogy ne legyen probléma a gép indításakor, és a melegvíz készítésekor sem.

Napelemes rendszeredhez pedig minőségi magyar terméket ajánlunk. Egy olyan gyár termékeit, mely kapacitása 90%-át a nyugat-európai piac köti le. Hozzá a legbiztonságosabb invertereket kínáljuk. És telepítő partnerünket is ajánljuk, aki több évi németországi szerelési tapasztalatával a legbiztonságosabb napelemes rendszert építi meg Neked, nemcsak egymás mellé dobálja az alkatrészeket. Tudja, mit, miért és hogyan kell csinálni, hogy a viharokban se legyen probléma.

0 Tovább

Minimális rezsiköltségű ház

blogavatar

A megújuló energiaforrások hasznosítása kicsiben kezdődik. Te mit tudsz tenni környezeted megóvásáért? Hogyan tudsz takarékoskodni az energiával? Egy kis segítség könnyen érthetően, hétköznapi nyelven megfogalmazva...

Utolsó kommentek