Fűtési körnek a hőszivattyúhoz mindenképpen olyan kört kell kiépíteni, mely alacsony hőmérsékletű víz keringetésével tud komfortos hőérzetet biztosítani.
Ez lehet bármilyen felületfűtés vagy fűtés fan coillal.
fan coil = ventillátoros radiátor ( a víz egy réz csőtekercsben folyik, amin keresztülfújjuk a levegőt, hogy gyorsan le tudja adni a szállított meleget)
A felületfűtés lehet padló-, fal- vagy mennyezetfűtés. Mindegyiknek az a lényege, hogy nagy felület van becsövezve, - ezt épületgépész számolja ki - , és az épület fűtése maximum 35°C-os vízzel megoldható télen a leghidegebb időben is.
Melyiknek mi az előnye, és mi a hátránya?
Mindhárom felületfűtési mód nagy előnye, hogy az épület szerkezetében el vannak rejtve a fűtéscsövek, nem porosodnak, nem kell őket takarítani.
Mindhárom felületfűtési módra igaz, hogy nem lehet akármilyen hőmérsékletű vizet beléjük engedni:
Fűtéskor maximum 40°C-os vizet szabad csak a csövekben keringtetni.
Hűtéskor pedig olyan hőmérsékletre felmelegített vizet használjunk, amelynél nem keletkezik páralecsapódás. Ebből következik, hogy aktív hűtésre fölösleges lenne ezt a felületet használnunk, ha úgyis vissza kell melegíteni a vizet. A passzív hűtésre viszont bármelyik használható a harmatpontnál nagyobb hőmérsékletű folyadékkal. Vannak, akik páraérzékelőt javasolnak, de mi ettől óva intünk. Ugyanis amikor a páraérzékelő jelez, akkor már kicsapódott pára van! Az pedig a szerkezetben nem párolog el, penészedést okozhat, ami egészségtelen! Mi inkább azt javasoljuk, hogy mérjék a páratartalmat, és az átlagos értékhez számolják ki a keringetett víz hőmérsékletét. Például ha az átlagos páratartalom nem nagyobb 50%-nál, akkor kb. 18°C-os vizet lehet keringtetni hűtési céllal az épületszerkezetbe beépített csövekben.
Padlófűtés
A padlófűtést már az ókori rómaiak is használták. Sok magyarországi ásatáson is találtak erre utaló szerkezetű házakat, de ha a római népfürdőket nézzük, a medencéket szintén ilyen módon fűtötték. Magyarországon a 70-es, 80-as évektől már sok házban padlófűtést építettek ki, akkor még gázkazánhoz vagy vegyestüzelésű kazánhoz. Az emberek egy része nem is úgy használta, amire ezt kitalálták: amikor nem voltak otthon, hagyták lehűlni a lakást. Aztán hazaérve jól befűtöttek, 45-50°C-osra is felmelegítették a felületet, ami egyrészt a felszálló por tömegét megsokszorozta, másrészt egészségre ártalmas hatása is lett például a visszereseknél. Ha a padlófűtést úgy használjuk, amire azt kitalálták, akkor a fűtővíz hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a levegő hőmérsékleténél. Nem alakul ki gravitációsan olyan cirkuláció, mely a porszemcséket feltolná a levegőbe. Ezért ha a padlófűtést megfelelően használjuk, semmilyen negatív hatással nincs az egészségünkre.
Vannak a felszín alatti vízáramlásokra érzékeny emberek. Ők a padlófűtés csövekben keringő folyadékot is megérzik, nekik nem ezt a fajta fűtést célszerű választaniuk.
Padlófűtésre nem tehető sem hagyományos parketta, sem szőnyeg. A megengedett padlóburkolat-fajták: a hidegburkolat / kő, és MDF-lapokból is van olyan, mely elég vékony, nem hőszigeteli le teljesen a padlót, és padlófűtésre is alkalmasnak írja a gyártó. Ha lehet, a hidegburkolatot válasszuk. Mediterrán országokban nem ritka, hogy a hálószoba padlóburkolata is kő, mégha mi egy kicsit idegenkedünk is ettől. Meg lehet szokni, meg lehet szeretni!
Aki ülőmunkát végez, annak a felületfűtések közül a padlófűtés adja a legnagyobb komfortérzést.
Mennyezetfűtés
A padlófűtéshez hasonlóan az arra érzékeny emberek megérezhetik a felettük, vagy egy szinttel feljebb lakva az alattuk keringtetett folyadék áramlását. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni tervezéskor! Ha csak mennyezetfűtést tervezünk kiépíteni, akkor ugyanúgy, mint a padlófűtésnél, érdemes a teljes felületet becsövezni Ekkor kell a legalacsonyabb vízhőmérséklet a fűtéshez.
Nagy előnye, hogy utólag a mennyezetre biztosan nem akarunk falipolcot vagy képet felszerelni!
Két különböző szerelési technikára léteznek fal- és mennyezetfűtési rendszerek: a száraz és a nedves szerelési technikára. A nedves a vakolatos, a felrakott habarcs felhordáskor nedves. Innen a neve. Akár falra, akár mennyezetre felszerelhető. A vakolat teljesen körbeveszi a fűtéscsöveket, a csövek teljes felületükkel részt vesznek a hőátadásban. A száraz technikával szerelt csövekre is ugyanez igaz, hogy teljes felületük részt vesz a hőátadásban. Erről egy úgynevezett "hőtükör" gondoskodik, melyben előre bemélyítéssel ki vannak alakítva a csövek helye, így telepítéskor a fűtéscsöveket csak be kell pattintani a helyükre, és a gipszkartonlemezzel eltakarni. Kb. egyforma a hőleadó képessége mindkét technológiával szerelt rendszernek. Választáskor az döntsön, hogy fűtéscsövek nélkül milyen falburkolat kerülne arra a felületre.
Falfűtés
A legkevesebb emberre van negatív hatással a falakban keringő folyadék. Falfűtés kiépítésekor az épület külső határoló falait célszerű belülről falfűtés-csövekkel behálózni, temperálni. Tervezzük meg előre a bútorzatot, és ezekre a falakra ne tervezzünk nagy szekrényeket, könyvespolcokat. Vagy he előre tudjuk, hogy egy könyvtárban szeretnénk élni, akkor ne ezt a felületfűtést válasszuk! A szekrények helyett manapság már a külön gardrob helyiség a divat. Jó szokás, segít a lakásban a rendet megtartani, és a falfűtést sem akadályozza!
Ha utólag szeretnénk képet vagy falipolcot elhelyezni a falfűtéses falon, akkor nincsen más dolgunk, mint hagyni lehűlni a falat (ez 5-6 óra fűtés-szünet), beindítani a fűtést, és rövid idő múlva egy infrahőmérővel kimérni, hol vannak a falban elrejtve a csövek. Ha a leghidegebb ponton fúrjuk meg a falat, valószínűleg nem találjuk el a csöveket. Ha mégis sikerült egy mini szökőkutat akaratunk ellenére szobánkba varázsolni, akkor egy 10*10 cm-es felületen a vakolatot megbontva a csövek toldó idommal javíthatóak. Másik megoldás, hogy építkezés közben fotókat készítünk a fűtéscsövek elhelyezkedéséről, és például az ablakhoz viszonyítva ki tudjuk mérni, hová fúrhatunk. A méréshez olyan viszonyítási pontot keressünk, mely vakolás előtt és után is ugyanolyan jól látható.
Tehát a választás, hogy padló-, fal- vagy mennyezetfűtést épít be, ízlés dolga. Melyik Önnek a legszimpatikusabb? Esetleg ezek kombinációja? Mód van arra is hogy akár mindhárom felületfűtést alkalmazzuk egy lakáson belül! Önön és a tervezőjén múlik, melyik helyiségbe melyik fajta fűtést építi ki, vagy esetleg helyiségen belül is kombinálja a különböző fűtési módokat.
Fan coil
Régi házak felújításakor javasoljuk ezt. A legkevesebb építési kosszal jár, ha a meglévő radiátoros fűtést úgy tesszük alkalmassá a hőszivattyúval történő fűtés számára, hogy a radiátorokat - megfelelően méretezett - fan coillal cseréljük ki. A fan coil forszírozott hőleadású fűtő alkalmatosság, aminek elég a max. 35°C-os előremenő vízhőmérséklet, ha megfelelően van méretezve.
Hátránya a ventillátor: arra érzékenyeknél gondot okozhat a huzat érzete. Ezért inkább olyan, a számítottnál nagyobb méretű fan coilt építsünk be, amelyik a legkisebb ventillátor-sebesség fokozatban tudja azt a hőenergiát leadni, amit az épületgépészünk kiszámolt. Hálószobában úgy építsük be, hogy semmiképpen ne az ágyat célozza meg a légáramlat. Dolgozószobában az íróasztal elhelyezkedését tervezzük meg úgy, hogy ne legyen a légáramlás útjában. Ezek fontos szempontok, ha sokáig szeretné élvezni munkája gyümölcsét!
Utolsó kommentek