Minimális rezsiköltségű ház

Egyáltalán: mit jelent az, hogy minimális rezsiköltségű ház?

Azt, hogy alig vagy egyáltalán nem kell fizetnünk azért, hogy otthonunkban komfortosan érezzük magunkat a mindennapi tevékenységeink során.

Manapság a csapból is a "fenntartható fejlődés" szöveg folyik. Érthetjük ezt a képen látható módon történő építkezésre is, de mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa és nem elegendő a csapadék (nálunk a fű nyáron kiszárad), mi az energia ésszerű felhasználásával, megújuló energiaforrások hasznosításával próbáljuk elérni ugyanezt az eredményt.

Milyen eredményt is szeretnénk elérni?

Hát azt, hogy (több-)száz év múlva, az utánunk jövő harmadik-negyedik-sokadik generációnak is része lehessen ilyen látványban, ilyen érzésben.

Hogy mit kell ehhez tennünk?

Megtudhatod, ha figyeled blogjaimat.

Először is azt kell felmérni, most hogyan laksz, mi mindenre kell fizetned, mire mennyit kell fizetned. Ha összeadod a teljes évi rezsiszámláidat, meglepődve fogod tapasztalni, hogy a számláid kb. 70%-a fűtési+melegvízkészítési költség számla. Ha Te ennél kedvezőbb arányokat tapasztalsz, akkor már egy lépést tettél a fenntartható fejlődés irányában. Ha ilyen vagy ennél rosszabb az arány, akkor ideje elgondolkodnod azon, eddig mennyit és hogyan "pazaroltál", azaz mennyire az utcát fűtötted. Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha neked igényed van a meleg lakásra (kinek nincsen?), akkor el lehet kezdeni zéró energia-igényű házat/lakást tervezni, melyben a rezsiköltség közelít a nullához.

Hogyan kezdjek hozzá?

Eldöntheted, hogy teljesen új lakást szeretnél, mindent az elejétől kezdve, vagy a már meglévőt akarod átalakítani. Ha teljesen új házat szeretnél, akkor passzívház (minőségű ház) építésében célszerű gondolkodnod. Ha nem tudod, mi a passzívház, a későbbiekben a blogjaimban erre is választ kapsz. Ha a meglévő házadnak/lakásodnak szeretnél örülni, és minél többet "kihozni" belőle, akkor jó helyen jársz, itt megtudhatod, mi mindenre van szükséged ehhez.  

A legelső lépés:

megfelelő hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók és megfelelő hőszigetelésű falak vegyenek körbe. Amíg megengeded, hogy a réseken szökjön ki a megtermelt hőenergia, addig ne a hőtermelésen, hanem a hőenergia megtakarításon gondolkodj. A passzívházak falát manapság 30cm vastagságú hőszigeteléssel egészítik ki, így Te is ilyen méretekben gondolkozz! A nyílászárókat pedig légrés-mentesen szerelik be. Ha Te is erre törekszel, már tettél egy lépést az energiatakarékosság felé.

És a gépészeti elemek?

A következő bejegyzésekből megtudhatod ...

Az emberiség hatalmas léptekben árasztja el a Földet hulladékkal. Ma már vannak helyek a világon, ahol felismerték a hulladék újrahasznosításának a szükségszerűségét. Nem tehetjük meg azt, hogy a keletkező hulladékot csak egy kicsit távolabbra szállítjuk, és ott eltemetjük. Egy idő múlva már nem lesz szabad hely, ahová vihetnénk.

Őseink nem termeltek hulladékot, ez csak a mai kor emberének a fényűzése. Mindent maradéktalanul felhasználtak. Az állatok húsát megették, csontjaikból szerszámokat, eszközöket készítettek, szőrös bőrükből melegentartó takarót, ruhaneműt, a csupasz bőrből pedig lábbelit, táskát, finomabb ruhadarabokat. Nem szennyezték a vizeket, a földet megtartották eredeti, termő állapotában, vagy ugaron hagyták. De mérgező anyagokkal biztosan nem tömték tele.

Ma a háztartási hulladék nagy része papír, műanyag, nejlon, üveg - mind-mind olyan anyag, amelyek újrahasznosíthatóak lennének. A fémhulladékra már régóta létezik nálunk is a begyűjtő-felvásárló hálózat az alapanyag újrafelhasználására. A papírgyűjtés is több évtizede meg van szervezve legalább évente egyszer az iskolákban. De a műanyagok számunkra még nem olyan régóta léteznek, hogy fel tudjuk fogni, mit is jelentenek a környezet számára.

Magyarországon már sok településen létezik szelektív hulladékgyűjtés, melyet fenntartásokkal kell kezelni. Sajnos néhány helyen hiába gyűjtetik a lakossággal külön az újrahasznosítható hulladékot, az ugyanabban a lerakóban végzi, mint a vegyes kommunális (háztartási) hulladék. De azért már sok településünkön felismerték, hogy a hulladékban pénz van, és megfelelő hasznosító szervezetekkel kötöttek szerződést a különféle műanyagok (kőolajszármazékok) átvételére, elszállítására, szétválogatására és újrahasznosítására. Az ebbe a körbe tartozó hulladék edényeknek, flakonoknak, zacskóknak maradéktalanul tisztának kell lenniük, hogy az így kapott másodlagos nyersanyag egyenrangú legyen a frissen kőolajból előállítottal. Ezért csak tisztára mosott állapotban tegyük a szemetet a szelektív hulladékgyűjtőbe. Sokszorosan igaz ez az üvegre, amit sokan - sajnos - úgy visznek el a hulladékszigetekre, ahogy kiöntötték belőle a tartalmát. Még csak egy durva öblítést sem csinálnak. Pedig amit frissiben könnyű lenne tisztára mosni, abba ha beleszárad az ételmaradék, azt nagy energiabefektetés árán, forró víz / gőz segítségével tudják csak tisztára mosni.

A cél az lenne, hogy minden hulladékunk újrahasznosítható legyen. Bár ma még vannak olyan műanyagfajták, amit az ilyen hasznosító szervezetek messzire elkerülnek, - például a polisztirol / PS jelöléssel - , olyan szabályozókra lenne szükség, ami eleve nem engedi az ilyen nem újrahasznosítható anyagok előállítását. És amely azt is előírja, hogy minden csomagoláson kötelező legyen feltüntetni, hogy milyen anyagból készült. Legalább a műanyagokon. Ez megkönnyítené a válogatáskor a szelektálást.

Ha tudatos vásárló vagy, akkor olyan élelmiszereket vásárolsz, amit újrahasznosítható csomagolással láttak el. Vagy még jobb, ha magad viszed az újrahasználható csomagolást például a felvágottnak, sajtnak, amikor vásárolni mész. Ezért is szüntették meg az eldobható nejlon szatyrokat. Nincs szükségünk "nejlonzacskó-fára". Ha a hulladéklerakóban a deponált anyagot nem takarták elég gyorsan megfelelő mennyiségű földdel, akkor nem is olyan régen szeles időben a lerakó környékén ilyeneket láthattunk. Nem volt szép látvány, szerencsére már a múlté!