Minimális rezsiköltségű ház

Egyáltalán: mit jelent az, hogy minimális rezsiköltségű ház?

Azt, hogy alig vagy egyáltalán nem kell fizetnünk azért, hogy otthonunkban komfortosan érezzük magunkat a mindennapi tevékenységeink során.

Manapság a csapból is a "fenntartható fejlődés" szöveg folyik. Érthetjük ezt a képen látható módon történő építkezésre is, de mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa és nem elegendő a csapadék (nálunk a fű nyáron kiszárad), mi az energia ésszerű felhasználásával, megújuló energiaforrások hasznosításával próbáljuk elérni ugyanezt az eredményt.

Milyen eredményt is szeretnénk elérni?

Hát azt, hogy (több-)száz év múlva, az utánunk jövő harmadik-negyedik-sokadik generációnak is része lehessen ilyen látványban, ilyen érzésben.

Hogy mit kell ehhez tennünk?

Megtudhatod, ha figyeled blogjaimat.

Először is azt kell felmérni, most hogyan laksz, mi mindenre kell fizetned, mire mennyit kell fizetned. Ha összeadod a teljes évi rezsiszámláidat, meglepődve fogod tapasztalni, hogy a számláid kb. 70%-a fűtési+melegvízkészítési költség számla. Ha Te ennél kedvezőbb arányokat tapasztalsz, akkor már egy lépést tettél a fenntartható fejlődés irányában. Ha ilyen vagy ennél rosszabb az arány, akkor ideje elgondolkodnod azon, eddig mennyit és hogyan "pazaroltál", azaz mennyire az utcát fűtötted. Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha neked igényed van a meleg lakásra (kinek nincsen?), akkor el lehet kezdeni zéró energia-igényű házat/lakást tervezni, melyben a rezsiköltség közelít a nullához.

Hogyan kezdjek hozzá?

Eldöntheted, hogy teljesen új lakást szeretnél, mindent az elejétől kezdve, vagy a már meglévőt akarod átalakítani. Ha teljesen új házat szeretnél, akkor passzívház (minőségű ház) építésében célszerű gondolkodnod. Ha nem tudod, mi a passzívház, a későbbiekben a blogjaimban erre is választ kapsz. Ha a meglévő házadnak/lakásodnak szeretnél örülni, és minél többet "kihozni" belőle, akkor jó helyen jársz, itt megtudhatod, mi mindenre van szükséged ehhez.  

A legelső lépés:

megfelelő hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók és megfelelő hőszigetelésű falak vegyenek körbe. Amíg megengeded, hogy a réseken szökjön ki a megtermelt hőenergia, addig ne a hőtermelésen, hanem a hőenergia megtakarításon gondolkodj. A passzívházak falát manapság 30cm vastagságú hőszigeteléssel egészítik ki, így Te is ilyen méretekben gondolkozz! A nyílászárókat pedig légrés-mentesen szerelik be. Ha Te is erre törekszel, már tettél egy lépést az energiatakarékosság felé.

És a gépészeti elemek?

A következő bejegyzésekből megtudhatod ...

Legyen akkora, hogy minden gépészet elférjen benne, még az is, amire ma esetleg nem gondolunk, de a jövő bebizonyítja szükségességét. Mai ismereteink szerint szükséges helyet hagyni a szellőztető berendezésnek, a napkollektorral melegített víztartálynak, fűtési puffer tárolónak, hőszivattyúnak, esetleg házi vízmű tartályának, és esetleg egy faelgázosító kazánnak a kertben keletkező éghető, szárított nyesedékek hasznosítására. Ha ezeken kívül egy kevés tüzelőanyagot is bent szeretnénk tárolni, akkor még ennek is kell helyet biztosítani. Ez a háztartási helyiség lehet teljesen független épületrészben, de lehet pincében vagy a garázs toldalékaként is. Minimális mérete 2*4m legyen. Döntsük el még a tervezés fázisában, hogy mosó és szárítógépet hol szeretnénk elhelyezni: azokat is itt, vagy egy külön helyiségben a lakótér, fürdőszoba közvetlen környezetében. Ha itt, az egyéb gépészettel együtt, akkor legalább 2 négyzetméterrel növeljük meg a háztartási helyiség méretét. Ha akarunk biztonsági tartalék helyet hagyni, akkor beszorozhatjuk 1,3-del. Így kapunk egy 13 négyzetméteres helyiséget, amiben már minden gépészet kényelmesen elfér, és esetleges jövőbeni bővítésre is lehetőségünk lesz. Ha ezt az alapterületet úgy alakítjuk ki, hogy viszonylag keskeny, például 2,5 méter szélességű helyiségünk legyen akkor a lehető legnagyobb a hasznos helykihasználás aránya. Szépen egymás mellé tudjuk sorakoztatni a berendezéseket úgy, hogy az esetleges szervizelésre is marad elegendő hely.

Amikor a tartályokat tervezzük, mindenképpen válasszuk külön a funkciókat. Véletlenül se akarjuk egybetenni a fűtési és használati melegvíz célú tartályokat (ne használjunk tartály-a-tartályban elrendezést - bár erre sok példa van), mert fölösleges energiát igényel nyáron a teljes fűtési puffertartály felfűtése, és télen sem kell feltétlenül 50°C-os fűtésvíz, ha felületfűtés van lakásunkban kiépítve.

Milyen legyen a gépészeti helyiség felülete?

Véletlenül se jusson eszünkbe a helyiséget kicsempézni és a padlóját hangvisszaverő burkolattal ellátni. Sok rossz példa van arra, hogy az egyébként halk üzeműre tervezett berendezések szinte elviselhetetlen zajjal rendelkeznek, mert a hangvisszaverő burkolatok felerősítik a gépek zaját. A falakat leginkább érdes felületű festéssel célszerű ellátni, a padlót is nem mázas, érdes felületű padlóburkolóval, vagy egyéb felmosható felülettel bevonni.

Hová helyezzem el?

Inkább arról tudnék ötletet adni, hová ne: semmiképpen se hálószobák közé, mellé, alá, fölé. A közös falon keresztül nagyon kis zaj is áthallatszik olyankor, amikor semmi más zajforrás nincsen. Akit zavar akár a légyzümmögés is alvás közben, azt zavarni fogják a berendezések zaja is!

A gépészeti elemek helyét az éjszakai tartózkodásra szánt helyiségektől lehetőleg minél távolabb jelöljük ki. A rázkódó berendezések alá nem árt külön parafa vagy gumi lapot helyezni, hogy a rázkódást kevésbé adja át a padlónak. A hőszivattyút pedig, még ha inverteres, lágyindítású is, mindenképpen flexibilis csővel kössük a vízvezeték hálózatokba. Ezzel megakadályozzuk a minimális rázkódás továbbítását, felerősítését.

Ha zavar a párod horkolása, a gépek zaja is zavarni fog, ha közel vannak

Tervezd a háztartási helyiséget a hálószobáktól legtávolabbi pontra