Minimális rezsiköltségű ház

Akár passzívházat tervezel, akár a korábban elkészült házadat alakítod át minimális energia-igényűre, mindenképpen szükségét fogod érezni egy szellőztető berendezésnek.

A hővisszanyerő szellőztető berendezés az egyetlen olyan gépészeti elem, amely a passzívházak kötelező tartozéka. Ha ezt a berendezést beszerelteted a passzívházadba, már indíthatod is az eljárást a hivatalos minősítésre.

Ha nem passzívházat építesz, "csak" a meglévőt "csomagoltad be" , de nagyon, akkor lehet, hogy

'rossz a közérzetem, nem tudom mi bajom van, valami nem stimmel'

tüneteket fogsz tapasztalni magadon. A széndioxid mérgezés egyik első tünete a fejfájás. Lehetséges, hogy a túlságosan jól hőszigetelt és a külvilágtól elzárt házadban a természetes szellőzés olyan kismértékű lett, hogy nem biztosítja folyamatosan a megfelelő koncentrációjú oxigént, a megfelelő friss levegőt. Ahhoz, hogy a pénzed is megmaradjon, a fejed se fájjon, és jól érezd magad a lakásodban, egy automatizált szellőztető berendezésre lesz szükséged, mely esőtől, hótól, hidegtől, melegtől, széltől függetlenül is biztosítja számodra a legjobb közérzetet. Ha egyszer kipróbálod, nem fogsz tudni leszokni róla.

A szellőztető berendezés folyamatosan olyan érzetet kelt, mintha a friss tavaszi réten lennél, pollenmentesen. Ha van a családban allergiás, nyugodtan elfelejthetitek. A finom szűrők nem fogják beengedni az allergén port, lebegő részecskéket, polleneket.

A szellőztető berendezés lelke egy levegő/levegő hőcserélő, mellyel megakadályozhatod, hogy télen kimenjen a szobából az elhasznált levegővel együtt a megtermelt hőenergia nagy része, nyáron pedig a szoba levegőjének a hűtésébe fektetett energiát nem hagyja kárba veszni.

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet fölött elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy a lakásban ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól olyan távol kell kialakítani, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be.

példa légtechnikai elszívóra

Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető mértékű - nyomáskülönbség alakul ki. Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. A gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású hely felöl a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

példa légtechnikai befúvóra

Hogyan tervezzem be?

A rekuperátor lakásunk szolgálatába állításakor arra kell figyelni, hogy az elszívás mindig a szag illetve párás levegő termelődési helyéről történjen: ezek a lakásban általában a WC, konyha, fürdőszoba, ezek mellett esetleg forrasztó, vagy egyéb 'szagtermelő' munkahely, ha otthon dolgozunk. Ezekből a helyiségekből kell megoldani a szagelvezetést úgy, hogy ne tudjon szétterjedni a lakás többi részébe. A légtechnikai csővezetékek tisztán tartására megfelelő mennyiségű tisztítónyílást is be kell tervezni a hosszú távú egészséges használat érdekében.

kör keresztmetszetű légtechnikai csövek tisztítása körkefés fejjel történik

ennyire koszos is tud lenni egy légtechnikai csővezeték, ha nem tisztítják időnként vagy nem megfelelően alkalmaznak szűrőt

A tisztítónyílásokon keresztül rendszeres időközönként (maximum 5 évente) a teljes csőhálózatot át kell járatni csőtisztítóval a megfelelő portalanítás és csírátlanítás érdekében. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy például főzéskor a konyhában keletkező - elszívandó - pára olajos, zsíros molekulákat is tartalmaz, melyek hamar eltömíthetik a szűrőt. Ezért a konyhában, ha van beépítve külön szagelszívó, akkor főzés közben azt kell üzemeltetni, vagy olyan előszűrőt kell betervezni a konyhába, mely az olajos, zsíros szennyeződést felfogja. Ügyelni kell a szűrő gyakori cseréjére!

Mire kell vigyázni beépítéskor?

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben. Minden toldást légtömör módon kell kialakítani.

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott levegő és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

Karbantartási igénye?

Ne felejtkezzünk el az előzőekben leírt karbantartási igények mellett a gép belsejében található levegőszűrők és hőcserélők szennyezettségének rendszeres ellenőrzéséről. Ideális esetben az előszűrők felfogják a szennyező anyagok nagy részét, a rekuperátoron belül található szűrőhöz már csak az apróbb porszemcsék jutnak el. Hogy idővel ne érezzünk 'porszagot', a szűrők rendszeres cserére szorulnak. Ez a csere  a rekuperátor belső szűrőjére vonatkozóan a tapasztalatok szerint a koszolódás függvényében fél évtől 4-5 évig is kihúzódhat. Az előszűrőt ennél sokkal sűrűbben kell ellenőrizni és cserélni, maximum havonta, de egyes poros helyeken ez lehet akár néhány nap is! Éppen ezért előszűrőnek olyan szűrőt kell beépíteni, melyet olcsón tudunk pótolni. Érdemes a bejövő és a kimenő levegőt is a csővezeték torkolatánál szűrni. Főleg eleinte, akármilyen tisztán tartottuk is eddig a lakásunkat, a bentről kiszívott levegőből is sok port fog összegyűjteni az előszűrő. Egy idő után a lakáson belüli előszűrő már nem fog olyan gyorsan elkoszolódni. Ekkor fogjuk azt is tapasztalni, hogy nem kell port törölni a lakásban! Ugye milyen jó lenne? Rekuperátor beépítésével és használatával a folyamatos friss levegő, jó közérzet mellett ez a cél is elérhető az Ön számára!

Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.

Ismételjünk egy picit : Mit is jelent a "fenntartható fejlődés"? -  Egy olyan szűkebb környezet kialakítását, mely működése / működtetése nem változtatja meg a tágabb környezetet kimutatható mértékben visszafordíthatatlan módon. Környezetünknek mindig egészséges egyensúlyban kell lennie.  Hogyan tudjuk ezt elérni? A lehető legkevesebb energia felhasználásával és 'tiszta' energiák alkalmazásával.

Hogyan tudunk a lehető legkevesebb energia felhasználásával magunknak kellemes otthont teremteni? - Erre találták ki építészek a passzívházat.

» Csak akkor mondja, hogy nem szeretne ilyenben lakni, ha már pontosan tudja, mi is az az "ilyen"!

Mit nevezünk passzívháznak?

Olyan minimális energia-igényű ház, mely teljesíti a Darmstadtban kidolgozott előírásokat, és hivatalosan kizárólag akkor nevezhető passzívháznak, ha megszereztük rá a darmstadti Passivhaus Institut által ellenőrzött mérések alapján a "passzívház" minősítést. A passzívház a ma ismert építészeti módszerek közül a legalacsonyabb energiaigényű épület az azonos alapterületűek között. Passzívházat tervezni és építeni - külön szakma. Az építészek nagy része ma még csak tanulja a holnap technológiáját. A passzívház építésre olyan technológiai lépéseket dolgoztak ki, melyek minden korábbi technológiától valamilyen mértékben eltérnek. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, a minősítő intézetet pedig 1996-ban hozták létre. Mára már több mint 30.000 passzívház felépült, használják, élvezik a bentlakók az előnyeit.

Ha nem akarunk új házat építeni, csak a már meglévőt minimális energia-igényűre átalakítani, a passzívház alapelvek akkor is követendő irányt mutatnak. Például árnyékolók használatával rengeteg fűtési és hűtési energiát lehet megtakarítani:

Amikor "fűtésre" használjuk a Napot, a spaletták nyitva vannak

Ha nem akarjuk, hogy a Nap a belső tereket felmelegítse, az árnyékolókkal védekezünk

Passzívház elv

• Zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal!
• Amennyire lehet, használjuk ki a napsütés energiáját. Télen engedjük be a meleget és tartsuk is benn (benapozás, hőszigetelés, hőtároló képesség), nyáron viszont ne engedjünk be semmit a napsugarak melegítő hatásából. Télen süssön be a nap az ablakokon, nyáron alkalmazzunk árnyékolókat!
• Alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél a kifújt elhasznált levegő hőtartalmát hasznosítjuk: hőcserélőn keresztül adjuk át a kivezetett elhasznált levegő hőenergiáját a bevezetett friss levegőnek!

A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést igényel. A tervezőasztalon kell kidolgozni minden apró részletet! A legnagyobb gondot a csomópontok kialakítása jelenti. Ezeket is előre a tervezőasztalon kell megoldani!

Melyek a legfontosabb követelmények egy passzívházzal szemben?

Nagyon sok előírás van a passzívházak létesítésével kapcsolatban. A három legfontosabbat emelem ki:

Az épület

• fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/(m²év) értéket

• összes primerenergia-igénye nem lehet több mint 120 kWh/(m²év)

• légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h

Mit jelent ez közérthetőbben megfogalmazva?

A passzívháznak teljesítenie kell a légtömörségre vonatkozó előírásokat, valamint a termikus burokra, hőhídmentességre és hővisszanyerős szellőzésre vonatkozó határértékeket.

A következő bejegyzésben a passzívház hőháztartásával foglalkozom. Megmutatom, mit is jelent a fenti három kritérium.

Hogyan működik egy jól megépített passzívház:

A nyári felmelegedéstől árnyékoló rendszer véd. A ház fűtése a napenergia mellett az ott élő emberekből és a háztartási gépek működéséből származó úgynevezett „hulladékhővel” történik. Kritikus téli időszakban szükség lehet fűtésrásegítésre is, melyet például egy kis pelletkandallóval vagy faelgázosító kazánnal vagy akár elektromos fűtéssel meg lehet oldani. (Egy átlagos családi ház méretű  passzívház fűtési energia-igénye 1-2kW körül van.) A téli hideg, de a nyári meleg kompenzálásához is egy földben lefektetett hosszú csőrendszer szállítja a talajban felmelegedett vagy épp lehűlt levegőt. Vákuumcsöves napkollektorból származó megújuló energia támogatja a ház energia-ellátását (melegvíz-ellátás). Radiátorok nincsenek a házban, az alkalmazott padlófűtés jóval hatékonyabb és esztétikusabb. Egy jól megépített padlófűtésnél a padló hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a kívánt levegőhőmérsékletnél, így például 23°C-os levegő-hőmérsékletet már kb. 26°C-os padlóhőmérséklettel is el lehet érni -5°C körüli kinti hőmérséklet mellett.

A passzívház előnyei:

• Komfortos hőérzet
• Extra alacsony fűtési költség
• A kiemelkedően jó hőszigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a lakás belső levegő-hőmérsékletével
• Köszönhetően a kiemelkedően jó nyilászáróknak nem alakul ki huzat, sem pedig hidegsugárzás
• A hővisszanyerős szellőztető berendezés eredményeképpen egész évben friss a levegő minden lakóhelyiségben
• Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben
• A szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek nagy részét, lakáson belül nem jelentkeznek allergiás tünetek
• Minimális energiafelhasználással extra alacsony a szén-dioxid kibocsátás

A passzívház hátránya:

A hagyományos építésű házakhoz viszonyítva kb. 10-20 %-kal többe kerül a beruházás, de a későbbiekben az üzemeltetési költségekben és a komfortérzetben mindez megtérül.

Ha beszigeteltük a házunkat és kicseréltettük a nyílászárókat, szükség van a légcsere (szellőztetés) szabályozására. Többféle mód létezik szellőztetésre: hővisszanyerős és nem hővisszanyerős. A hővisszanyerős szellőztetést nem túl régen kezdte el használni az emberiség. A hagyományos szellőztetési módok egyike sem hővisszanyerős. Léteznek azok között is jól automatizálható változatok. Lássuk a lehetőségeket:

Azonkívül, hogy "személyzetet" tartunk, aki a friss levegőért felelős, és szükség esetén kinyitja, majd becsukja az ablakokat, más szellőztetési módokat is választhatunk.

Léteznek olyan nyílászárók is tőlünk nyugatabbra fekvő országok termékei között, melyek kilincs állásai között külön "folyamatos szellőztető" pozíció is található. A gyártás országában gáztűzhelyet használó konyhákba illetve nyílt égésterű kályhák helyiségeibe írnak elő ilyen ablak használatát. Ha nem ilyen nyílászárót építettünk be, akkor nem marad más, mint valamilyen szellőzőnyílás, szellőztető csatorna kiépítése.

A legegyszerűbb szellőztetési mód, amikor az új, drágán beépített nyílászárónkat "visszabutítjuk", azaz szellőző nyílással látjuk el. Vannak fix és higroszkópos szellőző nyílások. A fix nyílások folyamatosan ugyanannyi légcserét biztosítanak, a benti levegő állapotától függetlenül. A higroszkópos vezérlésű nyílásokban páraérzékelő szabályozza a szellőzés mértékét. Ha nem akarjuk a drágán vett ablakunkat megfúrogatni, akkor a falban is el lehet helyezni a szellőztető nyílásokat. Itt is tudunk párától függő mértékű vagy egyenletes légcserét beállítani a beépített elemtől függően. Ezt minden egyes helyiségben, minden egyes nyílászárón vagy környékén külön kell megoldani.

Eggyel komolyabb (és komfortosabb) megoldás, ha ventillátorral irányítom a légcserét. Gyorsabban távozik a lakásból a pára, és könnyebben automatizálható, egy kissé energiatakarékosabb. Ezt a szellőzési módot már lehet központosítani (átlagos méretű lakásokról beszélek most) egy célszerűen elhelyezett ventillátorral, és oda összefutó csővezetékek alkalmazásával. Ez a megoldás természetesen drágább, mint az előző, de még mindig csak egy egyszerű légcserével oldja meg a komfortérzetünk megfelelő szinten tartását.

Ha a pénztárcánkra is gondolunk, akkor a legkomolyabb megoldást választjuk: a hővisszanyerős szellőztető berendezést, azaz a rekuperátort. Ez ugyan drágább egyszeri befektetési költséget jelent, de később kisebb lesz a lakásunk fűtési igénye.

Egy németországi passzívházként megépített idősek otthonában a lakók beköltözése után azt tapasztalták, hogy a 80+ éves ujdonsült bentlakóknak már nem lehet megtanítani azt, hogy a passzívházban akkor is friss levegő van, ha nem nyitják ki az ablakot. Voltak közöttük notórius ablaknyitogatók. Mivel a személyzet célja az volt, hogy a beköltözött, egyedül maradt idős emberek maradéktalanul jól érezzék magukat, nem akarták őket átnevelni, hagyták a megrögzött szokásokat. És azt tapasztalták, hogy ezekben az ablakon keresztül is szellőztetett lakásokban csak 5%-kal volt nagyobb a fűtési energiaigény, mint azokban, ahol a lakók a rekuperátorra bízták magukat.

Ha figyelembe vesszük ezt a németországi tapasztalatot, hogy csak 5%-kal volt magasabb a fűtési költség a nem hővisszanyerős szellőztetés mellett, akkor nyugodtan elfogadhatjuk azt a véleményt, miszerint nem biztos, hogy megéri háromszor annyit fizetni egy csupán néhány százalékkal jobb hiper-szuper csúcsminőségű rekuperátorért, mint amennyibe a jobb minőségű, olcsóbb keleti termékek kerülnek. A két gép közötti különbség fűtési költségben kevesebb mint 1% lesz. A két gép közötti árkülönbség ezért csak hosszabb idő alatt hozza be az árát:

Ha például egy gázfűtéses családi házról beszélünk, amelynek fűtési költsége egy fűtési szezonban kb. 300 ezer Forint, ennek az egy százaléka 3.000 Forint. A csúcsminőségű gépek ára 3-400 ezerrel drágább, mint a cégünk által kínált kínai gyártmányú rekuperátoroké. Az árkülönbség 100-130 év alatt térül meg. Ez már elég hosszú időtartam ahhoz, hogy ne beszélhessünk megtérülésről.

Ha már áttértünk hőszivattyús fűtésre, akkor biztosan kisebb a fűtési költségünk, a hővisszanyerős szellőztető berendezés megtérülési ideje ezzel fordított arányban növekszik: minél kevesebbet fizetünk a fűtésre, annál később térül meg a hővisszanyerős gépek beruházási költsége. Viszont az az előny, hogy nem a jéghideg kinti levegőt kapjuk az "oldalunkba" vagy az "arcunkba" télen, nagyban növeli a komfortérzetünket. Tehát valamilyen temperált levegős szellőztetés a komfortérzetünk növelése érdekében mindenképpen megéri.

Kívánok Mindenkinek FRISS LEVEGŐT, EGÉSZSÉGET!