Minimális rezsiköltségű ház

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet fölött elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy a lakásban ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól olyan távol kell kialakítani, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be.

példa légtechnikai elszívóra

Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető mértékű - nyomáskülönbség alakul ki. Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. A gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású hely felöl a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

példa légtechnikai befúvóra

Hogyan tervezzem be?

A rekuperátor lakásunk szolgálatába állításakor arra kell figyelni, hogy az elszívás mindig a szag illetve párás levegő termelődési helyéről történjen: ezek a lakásban általában a WC, konyha, fürdőszoba, ezek mellett esetleg forrasztó, vagy egyéb 'szagtermelő' munkahely, ha otthon dolgozunk. Ezekből a helyiségekből kell megoldani a szagelvezetést úgy, hogy ne tudjon szétterjedni a lakás többi részébe. A légtechnikai csővezetékek tisztán tartására megfelelő mennyiségű tisztítónyílást is be kell tervezni a hosszú távú egészséges használat érdekében.

kör keresztmetszetű légtechnikai csövek tisztítása körkefés fejjel történik

ennyire koszos is tud lenni egy légtechnikai csővezeték, ha nem tisztítják időnként vagy nem megfelelően alkalmaznak szűrőt

A tisztítónyílásokon keresztül rendszeres időközönként (maximum 5 évente) a teljes csőhálózatot át kell járatni csőtisztítóval a megfelelő portalanítás és csírátlanítás érdekében. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy például főzéskor a konyhában keletkező - elszívandó - pára olajos, zsíros molekulákat is tartalmaz, melyek hamar eltömíthetik a szűrőt. Ezért a konyhában, ha van beépítve külön szagelszívó, akkor főzés közben azt kell üzemeltetni, vagy olyan előszűrőt kell betervezni a konyhába, mely az olajos, zsíros szennyeződést felfogja. Ügyelni kell a szűrő gyakori cseréjére!

Mire kell vigyázni beépítéskor?

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben. Minden toldást légtömör módon kell kialakítani.

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott levegő és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

Karbantartási igénye?

Ne felejtkezzünk el az előzőekben leírt karbantartási igények mellett a gép belsejében található levegőszűrők és hőcserélők szennyezettségének rendszeres ellenőrzéséről. Ideális esetben az előszűrők felfogják a szennyező anyagok nagy részét, a rekuperátoron belül található szűrőhöz már csak az apróbb porszemcsék jutnak el. Hogy idővel ne érezzünk 'porszagot', a szűrők rendszeres cserére szorulnak. Ez a csere  a rekuperátor belső szűrőjére vonatkozóan a tapasztalatok szerint a koszolódás függvényében fél évtől 4-5 évig is kihúzódhat. Az előszűrőt ennél sokkal sűrűbben kell ellenőrizni és cserélni, maximum havonta, de egyes poros helyeken ez lehet akár néhány nap is! Éppen ezért előszűrőnek olyan szűrőt kell beépíteni, melyet olcsón tudunk pótolni. Érdemes a bejövő és a kimenő levegőt is a csővezeték torkolatánál szűrni. Főleg eleinte, akármilyen tisztán tartottuk is eddig a lakásunkat, a bentről kiszívott levegőből is sok port fog összegyűjteni az előszűrő. Egy idő után a lakáson belüli előszűrő már nem fog olyan gyorsan elkoszolódni. Ekkor fogjuk azt is tapasztalni, hogy nem kell port törölni a lakásban! Ugye milyen jó lenne? Rekuperátor beépítésével és használatával a folyamatos friss levegő, jó közérzet mellett ez a cél is elérhető az Ön számára!

Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! 

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

Ha beszigeteltük a házunkat és kicseréltettük a nyílászárókat, szükség van a légcsere (szellőztetés) szabályozására. Többféle mód létezik szellőztetésre: hővisszanyerős és nem hővisszanyerős. A hővisszanyerős szellőztetést nem túl régen kezdte el használni az emberiség. A hagyományos szellőztetési módok egyike sem hővisszanyerős. Léteznek azok között is jól automatizálható változatok. Lássuk a lehetőségeket:

Azonkívül, hogy "személyzetet" tartunk, aki a friss levegőért felelős, és szükség esetén kinyitja, majd becsukja az ablakokat, más szellőztetési módokat is választhatunk.

Léteznek olyan nyílászárók is tőlünk nyugatabbra fekvő országok termékei között, melyek kilincs állásai között külön "folyamatos szellőztető" pozíció is található. A gyártás országában gáztűzhelyet használó konyhákba illetve nyílt égésterű kályhák helyiségeibe írnak elő ilyen ablak használatát. Ha nem ilyen nyílászárót építettünk be, akkor nem marad más, mint valamilyen szellőzőnyílás, szellőztető csatorna kiépítése.

A legegyszerűbb szellőztetési mód, amikor az új, drágán beépített nyílászárónkat "visszabutítjuk", azaz szellőző nyílással látjuk el. Vannak fix és higroszkópos szellőző nyílások. A fix nyílások folyamatosan ugyanannyi légcserét biztosítanak, a benti levegő állapotától függetlenül. A higroszkópos vezérlésű nyílásokban páraérzékelő szabályozza a szellőzés mértékét. Ha nem akarjuk a drágán vett ablakunkat megfúrogatni, akkor a falban is el lehet helyezni a szellőztető nyílásokat. Itt is tudunk párától függő mértékű vagy egyenletes légcserét beállítani a beépített elemtől függően. Ezt minden egyes helyiségben, minden egyes nyílászárón vagy környékén külön kell megoldani.

Eggyel komolyabb (és komfortosabb) megoldás, ha ventillátorral irányítom a légcserét. Gyorsabban távozik a lakásból a pára, és könnyebben automatizálható, egy kissé energiatakarékosabb. Ezt a szellőzési módot már lehet központosítani (átlagos méretű lakásokról beszélek most) egy célszerűen elhelyezett ventillátorral, és oda összefutó csővezetékek alkalmazásával. Ez a megoldás természetesen drágább, mint az előző, de még mindig csak egy egyszerű légcserével oldja meg a komfortérzetünk megfelelő szinten tartását.

Ha a pénztárcánkra is gondolunk, akkor a legkomolyabb megoldást választjuk: a hővisszanyerős szellőztető berendezést, azaz a rekuperátort. Ez ugyan drágább egyszeri befektetési költséget jelent, de később kisebb lesz a lakásunk fűtési igénye.

Egy németországi passzívházként megépített idősek otthonában a lakók beköltözése után azt tapasztalták, hogy a 80+ éves ujdonsült bentlakóknak már nem lehet megtanítani azt, hogy a passzívházban akkor is friss levegő van, ha nem nyitják ki az ablakot. Voltak közöttük notórius ablaknyitogatók. Mivel a személyzet célja az volt, hogy a beköltözött, egyedül maradt idős emberek maradéktalanul jól érezzék magukat, nem akarták őket átnevelni, hagyták a megrögzött szokásokat. És azt tapasztalták, hogy ezekben az ablakon keresztül is szellőztetett lakásokban csak 5%-kal volt nagyobb a fűtési energiaigény, mint azokban, ahol a lakók a rekuperátorra bízták magukat.

Ha figyelembe vesszük ezt a németországi tapasztalatot, hogy csak 5%-kal volt magasabb a fűtési költség a nem hővisszanyerős szellőztetés mellett, akkor nyugodtan elfogadhatjuk azt a véleményt, miszerint nem biztos, hogy megéri háromszor annyit fizetni egy csupán néhány százalékkal jobb hiper-szuper csúcsminőségű rekuperátorért, mint amennyibe a jobb minőségű, olcsóbb keleti termékek kerülnek. A két gép közötti különbség fűtési költségben kevesebb mint 1% lesz. A két gép közötti árkülönbség ezért csak hosszabb idő alatt hozza be az árát:

Ha például egy gázfűtéses családi házról beszélünk, amelynek fűtési költsége egy fűtési szezonban kb. 300 ezer Forint, ennek az egy százaléka 3.000 Forint. A csúcsminőségű gépek ára 3-400 ezerrel drágább, mint a cégünk által kínált kínai gyártmányú rekuperátoroké. Az árkülönbség 100-130 év alatt térül meg. Ez már elég hosszú időtartam ahhoz, hogy ne beszélhessünk megtérülésről.

Ha már áttértünk hőszivattyús fűtésre, akkor biztosan kisebb a fűtési költségünk, a hővisszanyerős szellőztető berendezés megtérülési ideje ezzel fordított arányban növekszik: minél kevesebbet fizetünk a fűtésre, annál később térül meg a hővisszanyerős gépek beruházási költsége. Viszont az az előny, hogy nem a jéghideg kinti levegőt kapjuk az "oldalunkba" vagy az "arcunkba" télen, nagyban növeli a komfortérzetünket. Tehát valamilyen temperált levegős szellőztetés a komfortérzetünk növelése érdekében mindenképpen megéri.

Kívánok Mindenkinek FRISS LEVEGŐT, EGÉSZSÉGET!