Minimális rezsiköltségű ház

Egyáltalán: mit jelent az, hogy minimális rezsiköltségű ház?

Azt, hogy alig vagy egyáltalán nem kell fizetnünk azért, hogy otthonunkban komfortosan érezzük magunkat a mindennapi tevékenységeink során.

Manapság a csapból is a "fenntartható fejlődés" szöveg folyik. Érthetjük ezt a képen látható módon történő építkezésre is, de mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa és nem elegendő a csapadék (nálunk a fű nyáron kiszárad), mi az energia ésszerű felhasználásával, megújuló energiaforrások hasznosításával próbáljuk elérni ugyanezt az eredményt.

Milyen eredményt is szeretnénk elérni?

Hát azt, hogy (több-)száz év múlva, az utánunk jövő harmadik-negyedik-sokadik generációnak is része lehessen ilyen látványban, ilyen érzésben.

Hogy mit kell ehhez tennünk?

Megtudhatod, ha figyeled blogjaimat.

Először is azt kell felmérni, most hogyan laksz, mi mindenre kell fizetned, mire mennyit kell fizetned. Ha összeadod a teljes évi rezsiszámláidat, meglepődve fogod tapasztalni, hogy a számláid kb. 70%-a fűtési+melegvízkészítési költség számla. Ha Te ennél kedvezőbb arányokat tapasztalsz, akkor már egy lépést tettél a fenntartható fejlődés irányában. Ha ilyen vagy ennél rosszabb az arány, akkor ideje elgondolkodnod azon, eddig mennyit és hogyan "pazaroltál", azaz mennyire az utcát fűtötted. Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha neked igényed van a meleg lakásra (kinek nincsen?), akkor el lehet kezdeni zéró energia-igényű házat/lakást tervezni, melyben a rezsiköltség közelít a nullához.

Hogyan kezdjek hozzá?

Eldöntheted, hogy teljesen új lakást szeretnél, mindent az elejétől kezdve, vagy a már meglévőt akarod átalakítani. Ha teljesen új házat szeretnél, akkor passzívház (minőségű ház) építésében célszerű gondolkodnod. Ha nem tudod, mi a passzívház, a későbbiekben a blogjaimban erre is választ kapsz. Ha a meglévő házadnak/lakásodnak szeretnél örülni, és minél többet "kihozni" belőle, akkor jó helyen jársz, itt megtudhatod, mi mindenre van szükséged ehhez.  

A legelső lépés:

megfelelő hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók és megfelelő hőszigetelésű falak vegyenek körbe. Amíg megengeded, hogy a réseken szökjön ki a megtermelt hőenergia, addig ne a hőtermelésen, hanem a hőenergia megtakarításon gondolkodj. A passzívházak falát manapság 30cm vastagságú hőszigeteléssel egészítik ki, így Te is ilyen méretekben gondolkozz! A nyílászárókat pedig légrés-mentesen szerelik be. Ha Te is erre törekszel, már tettél egy lépést az energiatakarékosság felé.

És a gépészeti elemek?

A következő bejegyzésekből megtudhatod ...

Akár passzívházat tervezel, akár a korábban elkészült házadat alakítod át minimális energia-igényűre, mindenképpen szükségét fogod érezni egy szellőztető berendezésnek.

A hővisszanyerő szellőztető berendezés az egyetlen olyan gépészeti elem, amely a passzívházak kötelező tartozéka. Ha ezt a berendezést beszerelteted a passzívházadba, már indíthatod is az eljárást a hivatalos minősítésre.

Ha nem passzívházat építesz, "csak" a meglévőt "csomagoltad be" , de nagyon, akkor lehet, hogy

'rossz a közérzetem, nem tudom mi bajom van, valami nem stimmel'

tüneteket fogsz tapasztalni magadon. A széndioxid mérgezés egyik első tünete a fejfájás. Lehetséges, hogy a túlságosan jól hőszigetelt és a külvilágtól elzárt házadban a természetes szellőzés olyan kismértékű lett, hogy nem biztosítja folyamatosan a megfelelő koncentrációjú oxigént, a megfelelő friss levegőt. Ahhoz, hogy a pénzed is megmaradjon, a fejed se fájjon, és jól érezd magad a lakásodban, egy automatizált szellőztető berendezésre lesz szükséged, mely esőtől, hótól, hidegtől, melegtől, széltől függetlenül is biztosítja számodra a legjobb közérzetet. Ha egyszer kipróbálod, nem fogsz tudni leszokni róla.

A szellőztető berendezés folyamatosan olyan érzetet kelt, mintha a friss tavaszi réten lennél, pollenmentesen. Ha van a családban allergiás, nyugodtan elfelejthetitek. A finom szűrők nem fogják beengedni az allergén port, lebegő részecskéket, polleneket.

A szellőztető berendezés lelke egy levegő/levegő hőcserélő, mellyel megakadályozhatod, hogy télen kimenjen a szobából az elhasznált levegővel együtt a megtermelt hőenergia nagy része, nyáron pedig a szoba levegőjének a hűtésébe fektetett energiát nem hagyja kárba veszni.

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet fölött elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy a lakásban ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól olyan távol kell kialakítani, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be.

példa légtechnikai elszívóra

Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető mértékű - nyomáskülönbség alakul ki. Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. A gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású hely felöl a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

példa légtechnikai befúvóra

Hogyan tervezzem be?

A rekuperátor lakásunk szolgálatába állításakor arra kell figyelni, hogy az elszívás mindig a szag illetve párás levegő termelődési helyéről történjen: ezek a lakásban általában a WC, konyha, fürdőszoba, ezek mellett esetleg forrasztó, vagy egyéb 'szagtermelő' munkahely, ha otthon dolgozunk. Ezekből a helyiségekből kell megoldani a szagelvezetést úgy, hogy ne tudjon szétterjedni a lakás többi részébe. A légtechnikai csővezetékek tisztán tartására megfelelő mennyiségű tisztítónyílást is be kell tervezni a hosszú távú egészséges használat érdekében.

kör keresztmetszetű légtechnikai csövek tisztítása körkefés fejjel történik

ennyire koszos is tud lenni egy légtechnikai csővezeték, ha nem tisztítják időnként vagy nem megfelelően alkalmaznak szűrőt

A tisztítónyílásokon keresztül rendszeres időközönként (maximum 5 évente) a teljes csőhálózatot át kell járatni csőtisztítóval a megfelelő portalanítás és csírátlanítás érdekében. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy például főzéskor a konyhában keletkező - elszívandó - pára olajos, zsíros molekulákat is tartalmaz, melyek hamar eltömíthetik a szűrőt. Ezért a konyhában, ha van beépítve külön szagelszívó, akkor főzés közben azt kell üzemeltetni, vagy olyan előszűrőt kell betervezni a konyhába, mely az olajos, zsíros szennyeződést felfogja. Ügyelni kell a szűrő gyakori cseréjére!

Mire kell vigyázni beépítéskor?

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben. Minden toldást légtömör módon kell kialakítani.

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott levegő és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

Karbantartási igénye?

Ne felejtkezzünk el az előzőekben leírt karbantartási igények mellett a gép belsejében található levegőszűrők és hőcserélők szennyezettségének rendszeres ellenőrzéséről. Ideális esetben az előszűrők felfogják a szennyező anyagok nagy részét, a rekuperátoron belül található szűrőhöz már csak az apróbb porszemcsék jutnak el. Hogy idővel ne érezzünk 'porszagot', a szűrők rendszeres cserére szorulnak. Ez a csere  a rekuperátor belső szűrőjére vonatkozóan a tapasztalatok szerint a koszolódás függvényében fél évtől 4-5 évig is kihúzódhat. Az előszűrőt ennél sokkal sűrűbben kell ellenőrizni és cserélni, maximum havonta, de egyes poros helyeken ez lehet akár néhány nap is! Éppen ezért előszűrőnek olyan szűrőt kell beépíteni, melyet olcsón tudunk pótolni. Érdemes a bejövő és a kimenő levegőt is a csővezeték torkolatánál szűrni. Főleg eleinte, akármilyen tisztán tartottuk is eddig a lakásunkat, a bentről kiszívott levegőből is sok port fog összegyűjteni az előszűrő. Egy idő után a lakáson belüli előszűrő már nem fog olyan gyorsan elkoszolódni. Ekkor fogjuk azt is tapasztalni, hogy nem kell port törölni a lakásban! Ugye milyen jó lenne? Rekuperátor beépítésével és használatával a folyamatos friss levegő, jó közérzet mellett ez a cél is elérhető az Ön számára!

Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.

Legyen akkora, hogy minden gépészet elférjen benne, még az is, amire ma esetleg nem gondolunk, de a jövő bebizonyítja szükségességét. Mai ismereteink szerint szükséges helyet hagyni a szellőztető berendezésnek, a napkollektorral melegített víztartálynak, fűtési puffer tárolónak, hőszivattyúnak, esetleg házi vízmű tartályának, és esetleg egy faelgázosító kazánnak a kertben keletkező éghető, szárított nyesedékek hasznosítására. Ha ezeken kívül egy kevés tüzelőanyagot is bent szeretnénk tárolni, akkor még ennek is kell helyet biztosítani. Ez a háztartási helyiség lehet teljesen független épületrészben, de lehet pincében vagy a garázs toldalékaként is. Minimális mérete 2*4m legyen. Döntsük el még a tervezés fázisában, hogy mosó és szárítógépet hol szeretnénk elhelyezni: azokat is itt, vagy egy külön helyiségben a lakótér, fürdőszoba közvetlen környezetében. Ha itt, az egyéb gépészettel együtt, akkor legalább 2 négyzetméterrel növeljük meg a háztartási helyiség méretét. Ha akarunk biztonsági tartalék helyet hagyni, akkor beszorozhatjuk 1,3-del. Így kapunk egy 13 négyzetméteres helyiséget, amiben már minden gépészet kényelmesen elfér, és esetleges jövőbeni bővítésre is lehetőségünk lesz. Ha ezt az alapterületet úgy alakítjuk ki, hogy viszonylag keskeny, például 2,5 méter szélességű helyiségünk legyen akkor a lehető legnagyobb a hasznos helykihasználás aránya. Szépen egymás mellé tudjuk sorakoztatni a berendezéseket úgy, hogy az esetleges szervizelésre is marad elegendő hely.

Amikor a tartályokat tervezzük, mindenképpen válasszuk külön a funkciókat. Véletlenül se akarjuk egybetenni a fűtési és használati melegvíz célú tartályokat (ne használjunk tartály-a-tartályban elrendezést - bár erre sok példa van), mert fölösleges energiát igényel nyáron a teljes fűtési puffertartály felfűtése, és télen sem kell feltétlenül 50°C-os fűtésvíz, ha felületfűtés van lakásunkban kiépítve.

Milyen legyen a gépészeti helyiség felülete?

Véletlenül se jusson eszünkbe a helyiséget kicsempézni és a padlóját hangvisszaverő burkolattal ellátni. Sok rossz példa van arra, hogy az egyébként halk üzeműre tervezett berendezések szinte elviselhetetlen zajjal rendelkeznek, mert a hangvisszaverő burkolatok felerősítik a gépek zaját. A falakat leginkább érdes felületű festéssel célszerű ellátni, a padlót is nem mázas, érdes felületű padlóburkolóval, vagy egyéb felmosható felülettel bevonni.

Hová helyezzem el?

Inkább arról tudnék ötletet adni, hová ne: semmiképpen se hálószobák közé, mellé, alá, fölé. A közös falon keresztül nagyon kis zaj is áthallatszik olyankor, amikor semmi más zajforrás nincsen. Akit zavar akár a légyzümmögés is alvás közben, azt zavarni fogják a berendezések zaja is!

A gépészeti elemek helyét az éjszakai tartózkodásra szánt helyiségektől lehetőleg minél távolabb jelöljük ki. A rázkódó berendezések alá nem árt külön parafa vagy gumi lapot helyezni, hogy a rázkódást kevésbé adja át a padlónak. A hőszivattyút pedig, még ha inverteres, lágyindítású is, mindenképpen flexibilis csővel kössük a vízvezeték hálózatokba. Ezzel megakadályozzuk a minimális rázkódás továbbítását, felerősítését.

Ha zavar a párod horkolása, a gépek zaja is zavarni fog, ha közel vannak

Tervezd a háztartási helyiséget a hálószobáktól legtávolabbi pontra

Ismételjünk egy picit : Mit is jelent a "fenntartható fejlődés"? -  Egy olyan szűkebb környezet kialakítását, mely működése / működtetése nem változtatja meg a tágabb környezetet kimutatható mértékben visszafordíthatatlan módon. Környezetünknek mindig egészséges egyensúlyban kell lennie.  Hogyan tudjuk ezt elérni? A lehető legkevesebb energia felhasználásával és 'tiszta' energiák alkalmazásával.

Hogyan tudunk a lehető legkevesebb energia felhasználásával magunknak kellemes otthont teremteni? - Erre találták ki építészek a passzívházat.

» Csak akkor mondja, hogy nem szeretne ilyenben lakni, ha már pontosan tudja, mi is az az "ilyen"!

Mit nevezünk passzívháznak?

Olyan minimális energia-igényű ház, mely teljesíti a Darmstadtban kidolgozott előírásokat, és hivatalosan kizárólag akkor nevezhető passzívháznak, ha megszereztük rá a darmstadti Passivhaus Institut által ellenőrzött mérések alapján a "passzívház" minősítést. A passzívház a ma ismert építészeti módszerek közül a legalacsonyabb energiaigényű épület az azonos alapterületűek között. Passzívházat tervezni és építeni - külön szakma. Az építészek nagy része ma még csak tanulja a holnap technológiáját. A passzívház építésre olyan technológiai lépéseket dolgoztak ki, melyek minden korábbi technológiától valamilyen mértékben eltérnek. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, a minősítő intézetet pedig 1996-ban hozták létre. Mára már több mint 30.000 passzívház felépült, használják, élvezik a bentlakók az előnyeit.

Ha nem akarunk új házat építeni, csak a már meglévőt minimális energia-igényűre átalakítani, a passzívház alapelvek akkor is követendő irányt mutatnak. Például árnyékolók használatával rengeteg fűtési és hűtési energiát lehet megtakarítani:

Amikor "fűtésre" használjuk a Napot, a spaletták nyitva vannak

Ha nem akarjuk, hogy a Nap a belső tereket felmelegítse, az árnyékolókkal védekezünk

Passzívház elv

• Zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal!
• Amennyire lehet, használjuk ki a napsütés energiáját. Télen engedjük be a meleget és tartsuk is benn (benapozás, hőszigetelés, hőtároló képesség), nyáron viszont ne engedjünk be semmit a napsugarak melegítő hatásából. Télen süssön be a nap az ablakokon, nyáron alkalmazzunk árnyékolókat!
• Alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél a kifújt elhasznált levegő hőtartalmát hasznosítjuk: hőcserélőn keresztül adjuk át a kivezetett elhasznált levegő hőenergiáját a bevezetett friss levegőnek!

A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést igényel. A tervezőasztalon kell kidolgozni minden apró részletet! A legnagyobb gondot a csomópontok kialakítása jelenti. Ezeket is előre a tervezőasztalon kell megoldani!

Melyek a legfontosabb követelmények egy passzívházzal szemben?

Nagyon sok előírás van a passzívházak létesítésével kapcsolatban. A három legfontosabbat emelem ki:

Az épület

• fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/(m²év) értéket

• összes primerenergia-igénye nem lehet több mint 120 kWh/(m²év)

• légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h

Mit jelent ez közérthetőbben megfogalmazva?

A passzívháznak teljesítenie kell a légtömörségre vonatkozó előírásokat, valamint a termikus burokra, hőhídmentességre és hővisszanyerős szellőzésre vonatkozó határértékeket.

A következő bejegyzésben a passzívház hőháztartásával foglalkozom. Megmutatom, mit is jelent a fenti három kritérium.

Hőburok, hőveszteség, hőtároló képesség, hőhasznosítás:

A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső hőtermelők - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések - hőleadásából származó hőnyereséget maximalizáljuk. A hőveszteségek minimalizálása a megfelelően hőhídmentesen kialakított hőszigetelés feladata, amit a beépítés után max. 0,85 W/m²K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók tesznek teljessé.

Ezek a nyílászárók már háromrétegű üvegezéssel, az üvegrétegek között gáztöltéssel készülnek, hogy ki tudják elégíteni a szigorú követelményeket.

A nyílászárók nem megfelelő beépítésével lehet az egyik legnagyobb hibát elkövetni, itt nagyon könnyen tud hőhíd kialakulni.

 A fal síkjából a nyílászárókat ki kell emelni a hőszigetelésbe a hőhídmentesség érdekében.

(Itt a falakra még csak ezután kerül fel a 30cm vastag hőszigetelés.)

Ha nem passzívházat építünk, 'csak' a meglévő házunkat újítjuk fel, ez a fogás akkor is hasznos lehet. A hőhídmentesség kialakítása régebbi építésű ház hőszigetelésekor is fő szempont kell legyen! Az így kialakított hőhídmentes hőszigetelést nevezzük hőburoknak. Ezen a hőburkon belül található a passzívház, a kis hőigényével, hőtároló kapacitásával együtt.
A hőnyereség maximalizálása a hőtároló képességgel biztosítható. A hőtároló képességgel szemben támasztott követelmény hivatott kielégíteni azt az előírást, miszerint a passzívház egy esetleges huzamosabb ármszünet esetén sem hülhet le három napon (azaz 72 órán) belül 18°C alá nagy kinti hidegben sem.

A külső forrásból érkező hőhasznosítási előírásokat a nagy üvegfelülettel oldják meg a tervezők. Ha télen mínusz fokok vannak odakint, de süt a nap, a nagy üvegfelületeken keresztül a napsugárzás melegítő hatását a passzívház begyűjti és üvegházhatás-szerűen magában tartja. Ezzel csökkenti a fűtési energia igényt. Mivel a ház hőszigetelése igen jó, a hőigénye is kicsi, ezért a meglehetősen nagyra tervezett üvegfelületeken elég sok hőenergiát tud begyűjteni a ház, sokszor már nem is kell ráfűteni egyéb módon.

Légtömörség, irányított légcsere:

A passzívház nem jelenti azt, hogy tilos ablakot nyitni!

Viszont ha a bejövő virágportól állandóan az orrunkat kell törölni, mindjárt nem kívánkozunk annyira ezt tenni!

A jól karbantartott szellőztető berendezés szűrője megvéd a kellemetlen hatásoktól.

A megfelelő  légtömörség eléréséhez a hőburkot ki kell egészíteni jól záródó légburokkal (speciális fóliával megvalósítva), hogy az épület légcseréje valóban irányított lehessen, legyen értelme a hővisszanyerős szellőztető berendezésnek. Az egyik legnehezebb légburok záródási feladat szintén a nyílászárókhoz köthető, nem szabad megengedni, hogy a nyílászárók körül szivárogjon el a lakásból a fűtött levegő ellenőrizetlen körülmények között. Ezért a nyílászárók beépítésekor a falhoz való kapcsolódást szintén a speciális fóliával teljesen le kell zárni. A fóliával történő lezárás után fejezhető csak be a hőszigetelés teljes kiépítése a nyílászárók körül.

Milyen egyéb szempontokat vegyünk figyelembe passzívház tervezésekor?

• tájolás - a passzívház D-i tájolású legyen, É felé minimális méretű és darabszámú nyílászárókkal.
• benapozás -  az épület aránya egyes nézetek szerint akkor a legjobb, akkor tudja a leghatékonyabban hasznosítani a nap energiáját, ha oldalai 1,6:1 arányúak (a hosszabb oldala nézzen D felé, a rövidek K és Ny irányba).
• árnyékolás - az eresz túlnyúlását úgy válasszuk meg, hogy a nyári nagy kánikulában árnyékot vessen a nyilászárókra, télen viszont a teljes nyílászáró felületet süsse a nap. Eresz hiányában alkalmazzunk árnyékoló rolókat, vagy bármilyen más eszközt árnyékolásra.
• passzívház energia-ellátó központja (a háztartási helyiség) - célszerűen a hőburkon kívül kerüljön kialakításra.

Hogyan működik egy jól megépített passzívház:

A nyári felmelegedéstől árnyékoló rendszer véd. A ház fűtése a napenergia mellett az ott élő emberekből és a háztartási gépek működéséből származó úgynevezett „hulladékhővel” történik. Kritikus téli időszakban szükség lehet fűtésrásegítésre is, melyet például egy kis pelletkandallóval vagy faelgázosító kazánnal vagy akár elektromos fűtéssel meg lehet oldani. (Egy átlagos családi ház méretű  passzívház fűtési energia-igénye 1-2kW körül van.) A téli hideg, de a nyári meleg kompenzálásához is egy földben lefektetett hosszú csőrendszer szállítja a talajban felmelegedett vagy épp lehűlt levegőt. Vákuumcsöves napkollektorból származó megújuló energia támogatja a ház energia-ellátását (melegvíz-ellátás). Radiátorok nincsenek a házban, az alkalmazott padlófűtés jóval hatékonyabb és esztétikusabb. Egy jól megépített padlófűtésnél a padló hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a kívánt levegőhőmérsékletnél, így például 23°C-os levegő-hőmérsékletet már kb. 26°C-os padlóhőmérséklettel is el lehet érni -5°C körüli kinti hőmérséklet mellett.

A passzívház előnyei:

• Komfortos hőérzet
• Extra alacsony fűtési költség
• A kiemelkedően jó hőszigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a lakás belső levegő-hőmérsékletével
• Köszönhetően a kiemelkedően jó nyilászáróknak nem alakul ki huzat, sem pedig hidegsugárzás
• A hővisszanyerős szellőztető berendezés eredményeképpen egész évben friss a levegő minden lakóhelyiségben
• Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben
• A szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek nagy részét, lakáson belül nem jelentkeznek allergiás tünetek
• Minimális energiafelhasználással extra alacsony a szén-dioxid kibocsátás

A passzívház hátránya:

A hagyományos építésű házakhoz viszonyítva kb. 10-20 %-kal többe kerül a beruházás, de a későbbiekben az üzemeltetési költségekben és a komfortérzetben mindez megtérül.