Minimális rezsiköltségű ház

Legyen akkora, hogy minden gépészet elférjen benne, még az is, amire ma esetleg nem gondolunk, de a jövő bebizonyítja szükségességét. Mai ismereteink szerint szükséges helyet hagyni a szellőztető berendezésnek, a napkollektorral melegített víztartálynak, fűtési puffer tárolónak, hőszivattyúnak, esetleg házi vízmű tartályának, és esetleg egy faelgázosító kazánnak a kertben keletkező éghető, szárított nyesedékek hasznosítására. Ha ezeken kívül egy kevés tüzelőanyagot is bent szeretnénk tárolni, akkor még ennek is kell helyet biztosítani. Ez a háztartási helyiség lehet teljesen független épületrészben, de lehet pincében vagy a garázs toldalékaként is. Minimális mérete 2*4m legyen. Döntsük el még a tervezés fázisában, hogy mosó és szárítógépet hol szeretnénk elhelyezni: azokat is itt, vagy egy külön helyiségben a lakótér, fürdőszoba közvetlen környezetében. Ha itt, az egyéb gépészettel együtt, akkor legalább 2 négyzetméterrel növeljük meg a háztartási helyiség méretét. Ha akarunk biztonsági tartalék helyet hagyni, akkor beszorozhatjuk 1,3-del. Így kapunk egy 13 négyzetméteres helyiséget, amiben már minden gépészet kényelmesen elfér, és esetleges jövőbeni bővítésre is lehetőségünk lesz. Ha ezt az alapterületet úgy alakítjuk ki, hogy viszonylag keskeny, például 2,5 méter szélességű helyiségünk legyen akkor a lehető legnagyobb a hasznos helykihasználás aránya. Szépen egymás mellé tudjuk sorakoztatni a berendezéseket úgy, hogy az esetleges szervizelésre is marad elegendő hely.

Amikor a tartályokat tervezzük, mindenképpen válasszuk külön a funkciókat. Véletlenül se akarjuk egybetenni a fűtési és használati melegvíz célú tartályokat (ne használjunk tartály-a-tartályban elrendezést - bár erre sok példa van), mert fölösleges energiát igényel nyáron a teljes fűtési puffertartály felfűtése, és télen sem kell feltétlenül 50°C-os fűtésvíz, ha felületfűtés van lakásunkban kiépítve.

Milyen legyen a gépészeti helyiség felülete?

Véletlenül se jusson eszünkbe a helyiséget kicsempézni és a padlóját hangvisszaverő burkolattal ellátni. Sok rossz példa van arra, hogy az egyébként halk üzeműre tervezett berendezések szinte elviselhetetlen zajjal rendelkeznek, mert a hangvisszaverő burkolatok felerősítik a gépek zaját. A falakat leginkább érdes felületű festéssel célszerű ellátni, a padlót is nem mázas, érdes felületű padlóburkolóval, vagy egyéb felmosható felülettel bevonni.

Hová helyezzem el?

Inkább arról tudnék ötletet adni, hová ne: semmiképpen se hálószobák közé, mellé, alá, fölé. A közös falon keresztül nagyon kis zaj is áthallatszik olyankor, amikor semmi más zajforrás nincsen. Akit zavar akár a légyzümmögés is alvás közben, azt zavarni fogják a berendezések zaja is!

A gépészeti elemek helyét az éjszakai tartózkodásra szánt helyiségektől lehetőleg minél távolabb jelöljük ki. A rázkódó berendezések alá nem árt külön parafa vagy gumi lapot helyezni, hogy a rázkódást kevésbé adja át a padlónak. A hőszivattyút pedig, még ha inverteres, lágyindítású is, mindenképpen flexibilis csővel kössük a vízvezeték hálózatokba. Ezzel megakadályozzuk a minimális rázkódás továbbítását, felerősítését.

Ha zavar a párod horkolása, a gépek zaja is zavarni fog, ha közel vannak

Tervezd a háztartási helyiséget a hálószobáktól legtávolabbi pontra

Mikor van szükség fűtésre? Magyarországon a hivatalos fűtési idény október 15-től április 15-ig tart. A fűtési számlánk legjava ilyenkor képződik. És mennyit süt a Nap ebben az időszakban? Sok éves átlag alapján túl keveset ahhoz, hogy megérje csak fűtésrásegítésre napkollektort használni.

A napkollektorral egyébként is az a helyzet, hogy akkor "érzi jól magát", ha elvesszük tőle a termelt melegvizet, ha nyáron nem hagyjuk pangani a forróságot.

Építettünk egy mintarendszert még 2006-ban. 135 csövet raktunk fel tökéletesen déli tájolású, ideális lejtési szögű háztetőnkre fűtésrásegítésként. Ez 4 és fél 30 csöves napkollektort jelent. A vákuumcsöves napkollektorok által termelt meleget egy 12 köbméteres puffer tárolóban gyüjtöttük. A mintarendszer építéséről itt tudhatsz meg részleteket. Korábban kizárólag a gázkazán látta el a lakásunk fűtését. A megépített napkollektoros fűtésrásegítő rendszer a hozzá megépített nagyméretű puffertárolóval együtt 2006-ban durván 2 millió Ft-os beruházást jelentett. Ezzel a beruházással annyit értünk el, hogy a korábbi években átlagosan 330 ezer forintos gázszámlánk kb. 310 ezerre esett vissza. A gázt csak fűtésre használtuk. A megtakarításunk kevesebb mint 10% volt!

Ha ugyanezt az összeget víz/víz hőszivattyú és primer köre kiépítésére fordítottuk volna, alig kellett volna hozzátenni egy keveset (max 1 millió forintot), és rendelkezésünkre állt volna egy olyan fűtési megoldás, amellyel egész télre megoldódott volna a fűtés, jóval kisebb rezsiért, mint amennyit a gázra fizettünk.

Tehát csak fűtésrásegítés miatt nem érdemes napkollektorban gondolkodni.  Persze ha nyáron jóval nagyobb a melegvíz igény, mondjuk kempinget, vagy nyári szálláshelyet üzemeltetsz, vagy egyszerűen csak egy jó nagy úszómedence vizét fűtöd, ami télen üzemen kívül van, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy ezeknek a napkollektoroknak a termelését télen a fűtés rásegítésére irányítsd át, miután megtermelték a háztartás melegvíz szükségletét. Ekkor úgy kell a vezérlést megoldani, hogy az összes napkollektor először a háztartási melegvizet készítse, majd kapcsoljon át a fűtéskörre.

Így sem szabad túl sokat elvárni tőle:

kb. 10% fűtési költség megtakarítással lehet számolni maximum!

Egész egyszerűen

a Nap sajnos nem akkor süt, amikor nekünk fűtésre van szükségünk!

A tetőnk tele volt napkollektorokkal. Az alsó sor és a felső sor bal oldala a fűtést segítette volna, ha megfelelő napsütés lett volna a fűtési idényben. A felső sorban az egy jobb oldali 30 csöves napkollektor látja el a mai napig a 4-tagú család melegvíz igényét. A fűtésrásegítésre felrakott napkollektorokat leszedtük, helyettük napelem lesz felrakva. Az nagyobb hasznot termel. Azzal a villanyszámlára fizetendő összeget jelentősen fogjuk tudni csökkenteni.