Minimális rezsiköltségű ház

Egy hőszivattyús fűtés tervezésekor először azt kell megvizsgálni, milyen hőszivattyú típus jöhet szóba az Ön környezetében. Lakások fűtésére elsősorban a víz/víz és levegő/víz hőszivattyúk elérhetőek. A víz/levegő hőszivattyúkat inkább nagyobb méretekben, irodák, ipari létesítmények fűtésére alkalmazzák. A levegő/levegő hőszivattyúkat pedig (ezeket nevezzük klímaberendezésnek) csak kisebb méretekben gyártják, egy-egy helyiség hőmérsékletének a szabályozására. A klímaberendezések többsége csak -5°C kinti hőmérsékletig tud működni, az alatti hőmérsékleteken valamilyen más megoldást kell keresni a helyiség fűtésére. Tehát a víz/víz és a levegő/víz hőszivattyú közül kell választanunk.

A gázfűtés hatásfoka valahol 2,8 és 3 között van. ehhez képest kell mérnünk a hőszivattyúk hatásfokát. Ha már korábban volt bevezetve gáz, akkor tudjuk, mennyire kényelmesen használható, teljesen automatizálható. Csak bekapcsolom, és szinte ránézés nélkül is meleget csinál nekem a lakásban. A hőszivattyú ugyanezt a kényelmet nyújtja. De nem mindegy, milyen hatásfokkal!

Ne dőljünk be azoknak a marketingszövegeknek, miszerint a levegő / víz hőszivattyúk némelyike már -20°C-on is ugyanolyan hatékonysággal üzemel, mint -5°C-on. Lehet, hogy valóban üzemel -20°C-on, de a hatásfoka 2 körüli, vagy még annál is kisebb! A lakásunk hővesztesége ugyanis -20°C-on jóval nagyobb, mint pl. -5°C-on. Ez azt jelenti, hogy melegebb fűtésköri előremenő vízhőmérsékletet kell előállítani! A hidegebb kinti levegőből! Itt mindkét oldal rossz irányú változása miatt duplán növekszik a hőlépcső mértéke. Sokkal nagyobb hőlépcsőt kell alkalmazni a levegő / víz hőszivattyúknál nagy kinti hidegben, ami azt jelenti, hogy a kompresszornak a hűtőközeget nagyobb nyomásúra kell összesűríteni. Sokkal több elektromos energiát kell ehhez felhasználnunk, ami pedig a hatásfokot igencsak rontja. A víz / víz hőszivattyúknál a hidegebb kinti időben csak a benti fűtőviz-hőmérséklet növekedése miatt növekszik a hőlépcső. Tehát a víz / víz hőszivattyúk esetén a hatásfok nem olyan nagy mértékben romlik a kinti hideg miatt.

Minden hőszivattyú adatlapjáról leolvasható, hogy minél nagyobb hőlépcsőt kell áthidalni, annál rosszabb a hőszivattyú hatásfoka. Ez mindenfajta hőszivattyúra igaz, nemcsak a levegő / víz hőszivattyúkra. A víz / víz hőszivattyúk a legnagyobb hidegben is a talajból veszik ki a lakásunkba bepumpálandó hőmennyiséget. A hőforrás oldalon maximum pár fok változás tapasztalható csak a teljes téli fűtési időszak alatt. Mig például egy talajkollektoros víz / víz hőszivattyú primer (külső) körének a hőmérséklete november végétől február végéig maximum 4-5°C-ot változik (csökken), addíg a levegő / víz hőszivattyúknál a külső hőmérséklet ez idő alatt akár 25°C-ot is változhat. Nem mindegy! Ezenkívül a levegő / víz hőszivattyúk külső körében lévő levegő / víz hőcserélő, amin keresztül a hőmennyiséget a hőszivattyú hasznosítja, sokkal rosszabb hatásfokú, mint a víz / víz hőszivattyúk külső körét a kompresszorral összekötő víz/ víz hőcserélő. Hasonlítsuk össze egy víz / víz és egy levegő / víz hőszivattyú hatásfokát ugyanolyan működési hőmérsékleten. A hatásfokban (COP) a különbség 1-1,5 a víz / víz hőszivattyú javára!  Ne riadjunk vissza a telepítéskor szükséges külső kör kialakításától. Pusztán kényelmi szempontok miatt ne akarjunk levegő / víz hőszivattyút! Vannak helyek, ahol egyszerűen nincs hely a külső kör kiépítésére, vagy hely lenne, de a talaj nem fúrható: sziklás, üreges, a bányakapitányság nem engedélyezi a szondafúrást. Ilyen helyeken van létjogosultsága a levegő / víz hőszivattyúknak. Sőt, ilyen helyeken a levegő / víz hőszivattyúk alkalmazása indokolt! Ha nem a kényelmi szempontokat tartjuk a legfontosabbnak, később az üzemeltetési költségekben meg fog térülni a befektetésünk!