Ha beszigeteltük a házunkat és kicseréltettük a nyílászárókat, szükség van a légcsere (szellőztetés) szabályozására. Többféle mód létezik szellőztetésre: hővisszanyerős és nem hővisszanyerős. A hővisszanyerős szellőztetést nem túl régen kezdte el használni az emberiség. A hagyományos szellőztetési módok egyike sem hővisszanyerős. Léteznek azok között is jól automatizálható változatok. Lássuk a lehetőségeket:
Azonkívül, hogy "személyzetet" tartunk, aki a friss levegőért felelős, és szükség esetén kinyitja, majd becsukja az ablakokat, más szellőztetési módokat is választhatunk.
Léteznek olyan nyílászárók is tőlünk nyugatabbra fekvő országok termékei között, melyek kilincs állásai között külön "folyamatos szellőztető" pozíció is található. A gyártás országában gáztűzhelyet használó konyhákba illetve nyílt égésterű kályhák helyiségeibe írnak elő ilyen ablak használatát. Ha nem ilyen nyílászárót építettünk be, akkor nem marad más, mint valamilyen szellőzőnyílás, szellőztető csatorna kiépítése.
A legegyszerűbb szellőztetési mód, amikor az új, drágán beépített nyílászárónkat "visszabutítjuk", azaz szellőző nyílással látjuk el. Vannak fix és higroszkópos szellőző nyílások. A fix nyílások folyamatosan ugyanannyi légcserét biztosítanak, a benti levegő állapotától függetlenül. A higroszkópos vezérlésű nyílásokban páraérzékelő szabályozza a szellőzés mértékét. Ha nem akarjuk a drágán vett ablakunkat megfúrogatni, akkor a falban is el lehet helyezni a szellőztető nyílásokat. Itt is tudunk párától függő mértékű vagy egyenletes légcserét beállítani a beépített elemtől függően. Ezt minden egyes helyiségben, minden egyes nyílászárón vagy környékén külön kell megoldani.
Eggyel komolyabb (és komfortosabb) megoldás, ha ventillátorral irányítom a légcserét. Gyorsabban távozik a lakásból a pára, és könnyebben automatizálható, egy kissé energiatakarékosabb. Ezt a szellőzési módot már lehet központosítani (átlagos méretű lakásokról beszélek most) egy célszerűen elhelyezett ventillátorral, és oda összefutó csővezetékek alkalmazásával. Ez a megoldás természetesen drágább, mint az előző, de még mindig csak egy egyszerű légcserével oldja meg a komfortérzetünk megfelelő szinten tartását.
Ha a pénztárcánkra is gondolunk, akkor a legkomolyabb megoldást választjuk: a hővisszanyerős szellőztető berendezést, azaz a rekuperátort. Ez ugyan drágább egyszeri befektetési költséget jelent, de később kisebb lesz a lakásunk fűtési igénye.
Egy németországi passzívházként megépített idősek otthonában a lakók beköltözése után azt tapasztalták, hogy a 80+ éves ujdonsült bentlakóknak már nem lehet megtanítani azt, hogy a passzívházban akkor is friss levegő van, ha nem nyitják ki az ablakot. Voltak közöttük notórius ablaknyitogatók. Mivel a személyzet célja az volt, hogy a beköltözött, egyedül maradt idős emberek maradéktalanul jól érezzék magukat, nem akarták őket átnevelni, hagyták a megrögzött szokásokat. És azt tapasztalták, hogy ezekben az ablakon keresztül is szellőztetett lakásokban csak 5%-kal volt nagyobb a fűtési energiaigény, mint azokban, ahol a lakók a rekuperátorra bízták magukat.
Ha figyelembe vesszük ezt a németországi tapasztalatot, hogy csak 5%-kal volt magasabb a fűtési költség a nem hővisszanyerős szellőztetés mellett, akkor nyugodtan elfogadhatjuk azt a véleményt, miszerint nem biztos, hogy megéri háromszor annyit fizetni egy csupán néhány százalékkal jobb hiper-szuper csúcsminőségű rekuperátorért, mint amennyibe a jobb minőségű, olcsóbb keleti termékek kerülnek. A két gép közötti különbség fűtési költségben kevesebb mint 1% lesz. A két gép közötti árkülönbség ezért csak hosszabb idő alatt hozza be az árát:
Ha például egy gázfűtéses családi házról beszélünk, amelynek fűtési költsége egy fűtési szezonban kb. 300 ezer Forint, ennek az egy százaléka 3.000 Forint. A csúcsminőségű gépek ára 3-400 ezerrel drágább, mint a cégünk által kínált kínai gyártmányú rekuperátoroké. Az árkülönbség 100-130 év alatt térül meg. Ez már elég hosszú időtartam ahhoz, hogy ne beszélhessünk megtérülésről.
Ha már áttértünk hőszivattyús fűtésre, akkor biztosan kisebb a fűtési költségünk, a hővisszanyerős szellőztető berendezés megtérülési ideje ezzel fordított arányban növekszik: minél kevesebbet fizetünk a fűtésre, annál később térül meg a hővisszanyerős gépek beruházási költsége. Viszont az az előny, hogy nem a jéghideg kinti levegőt kapjuk az "oldalunkba" vagy az "arcunkba" télen, nagyban növeli a komfortérzetünket. Tehát valamilyen temperált levegős szellőztetés a komfortérzetünk növelése érdekében mindenképpen megéri.
Kívánok Mindenkinek FRISS LEVEGŐT, EGÉSZSÉGET!
Utolsó kommentek