Hőburok, hőveszteség, hőtároló képesség, hőhasznosítás:

A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső hőtermelők - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések - hőleadásából származó hőnyereséget maximalizáljuk. A hőveszteségek minimalizálása a megfelelően hőhídmentesen kialakított hőszigetelés feladata, amit a beépítés után max. 0,85 W/m²K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók tesznek teljessé.

háromrétegű üvegezés

Ezek a nyílászárók már háromrétegű üvegezéssel, az üvegrétegek között gáztöltéssel készülnek, hogy ki tudják elégíteni a szigorú követelményeket.

A nyílászárók nem megfelelő beépítésével lehet az egyik legnagyobb hibát elkövetni, itt nagyon könnyen tud hőhíd kialakulni.

nyílászáró beépítése passzívházba

 A fal síkjából a nyílászárókat ki kell emelni a hőszigetelésbe a hőhídmentesség érdekében.

(Itt a falakra még csak ezután kerül fel a 30cm vastag hőszigetelés.)

Ha nem passzívházat építünk, 'csak' a meglévő házunkat újítjuk fel, ez a fogás akkor is hasznos lehet. A hőhídmentesség kialakítása régebbi építésű ház hőszigetelésekor is fő szempont kell legyen! Az így kialakított hőhídmentes hőszigetelést nevezzük hőburoknak. Ezen a hőburkon belül található a passzívház, a kis hőigényével, hőtároló kapacitásával együtt.
A hőnyereség maximalizálása a hőtároló képességgel biztosítható. A hőtároló képességgel szemben támasztott követelmény hivatott kielégíteni azt az előírást, miszerint a passzívház egy esetleges huzamosabb ármszünet esetén sem hülhet le három napon (azaz 72 órán) belül 18°C alá nagy kinti hidegben sem.

passzívház nagy déli üvegfelülettel és nyáron árnyékoló eresszel
A külső forrásból érkező hőhasznosítási előírásokat a nagy üvegfelülettel oldják meg a tervezők. Ha télen mínusz fokok vannak odakint, de süt a nap, a nagy üvegfelületeken keresztül a napsugárzás melegítő hatását a passzívház begyűjti és üvegházhatás-szerűen magában tartja. Ezzel csökkenti a fűtési energia igényt. Mivel a ház hőszigetelése igen jó, a hőigénye is kicsi, ezért a meglehetősen nagyra tervezett üvegfelületeken elég sok hőenergiát tud begyűjteni a ház, sokszor már nem is kell ráfűteni egyéb módon.

Légtömörség, irányított légcsere:

nyitott ablak         állandóan tüsszentek
A passzívház nem jelenti azt, hogy tilos ablakot nyitni!        

Viszont ha a bejövő virágportól állandóan az orrunkat kell törölni, mindjárt nem kívánkozunk annyira ezt tenni!

A jól karbantartott szellőztető berendezés szűrője megvéd a kellemetlen hatásoktól.

A megfelelő  légtömörség eléréséhez a hőburkot ki kell egészíteni jól záródó légburokkal (speciális fóliával megvalósítva), hogy az épület légcseréje valóban irányított lehessen, legyen értelme a hővisszanyerős szellőztető berendezésnek. Az egyik legnehezebb légburok záródási feladat szintén a nyílászárókhoz köthető, nem szabad megengedni, hogy a nyílászárók körül szivárogjon el a lakásból a fűtött levegő ellenőrizetlen körülmények között. Ezért a nyílászárók beépítésekor a falhoz való kapcsolódást szintén a speciális fóliával teljesen le kell zárni. A fóliával történő lezárás után fejezhető csak be a hőszigetelés teljes kiépítése a nyílászárók körül.

Milyen egyéb szempontokat vegyünk figyelembe passzívház tervezésekor?

  • tájolás - a passzívház D-i tájolású legyen, É felé minimális méretű és darabszámú nyílászárókkal.
  • benapozás -  az épület aránya egyes nézetek szerint akkor a legjobb, akkor tudja a leghatékonyabban hasznosítani a nap energiáját, ha oldalai 1,6:1 arányúak (a hosszabb oldala nézzen D felé, a rövidek K és Ny irányba).
  • árnyékolás - az eresz túlnyúlását úgy válasszuk meg, hogy a nyári nagy kánikulában árnyékot vessen a nyilászárókra, télen viszont a teljes nyílászáró felületet süsse a nap. Eresz hiányában alkalmazzunk árnyékoló rolókat, vagy bármilyen más eszközt árnyékolásra.
  • passzívház energia-ellátó központja (a háztartási helyiség) - célszerűen a hőburkon kívül kerüljön kialakításra.