Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

álmennyezet fölé építhető rekuperátor

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

levegő / levegő hőcserélő

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.