Mivel érdemes folytatni, ha már van beépítve napkollektor és rekuperátor? - Mivel fűtsek?

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! smiley

                                 »»»  www.magyarhoszivattyu.hu

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

0 Tovább

Hőszivattyút - de milyent?

Egy hőszivattyús fűtés tervezésekor először azt kell megvizsgálni, milyen hőszivattyú típus jöhet szóba az Ön környezetében. Lakások fűtésére elsősorban a víz/víz és levegő/víz hőszivattyúk elérhetőek. A víz/levegő hőszivattyúkat inkább nagyobb méretekben, irodák, ipari létesítmények fűtésére alkalmazzák. A levegő/levegő hőszivattyúkat pedig (ezeket nevezzük klímaberendezésnek) csak kisebb méretekben gyártják, egy-egy helyiség hőmérsékletének a szabályozására. A klímaberendezések többsége csak -5°C kinti hőmérsékletig tud működni, az alatti hőmérsékleteken valamilyen más megoldást kell keresni a helyiség fűtésére. Tehát a víz/víz és a levegő/víz hőszivattyú közül kell választanunk.

 levegő/víz hőszivattyú    víz/víz hőszivattyú
levegő/víz hőszivattyú   víz/víz hőszivattyú

 A gázfűtés hatásfoka valahol 2,8 és 3 között van. ehhez képest kell mérnünk a hőszivattyúk hatásfokát. Ha már korábban volt bevezetve gáz, akkor tudjuk, mennyire kényelmesen használható, teljesen automatizálható. Csak bekapcsolom, és szinte ránézés nélkül is meleget csinál nekem a lakásban. A hőszivattyú ugyanezt a kényelmet nyújtja. De nem mindegy, milyen hatásfokkal!

Ne dőljünk be azoknak a marketingszövegeknek, miszerint a levegő / víz hőszivattyúk némelyike már -20°C-on is ugyanolyan hatékonysággal üzemel, mint -5°C-on. Lehet, hogy valóban üzemel -20°C-on, de a hatásfoka 2 körüli, vagy még annál is kisebb! A lakásunk hővesztesége ugyanis -20°C-on jóval nagyobb, mint pl. -5°C-on. Ez azt jelenti, hogy melegebb fűtésköri előremenő vízhőmérsékletet kell előállítani.! A hidegebb kinti levegőből! Itt mindkét oldal rossz irányú változása miatt duplán növekszik a hőlépcső mértéke. Sokkal nagyobb hőlépcsőt kell alkalmazni a levegő / víz hőszivattyúknál nagy kinti hidegben, ami azt jelenti, hogy a kompresszornak a hűtőközeget nagyobb nyomásúra kell összesűríteni. Sokkal több elektromos energiát kell ehhez felhasználnunk, ami pedig a hatásfokot igencsak rontja. A víz / víz hőszivattyúknál a hidegebb kinti időben csak a benti fűtőviz-hőmérséklet növekedése miatt növekszik a hőlépcső, Tehát a víz / víz hőszivattyúk esetén a hatásfok nem olyan nagy mértékben romlik a kinti hideg miatt.

Minden hőszivattyú adatlapjáról leolvasható, hogy minél nagyobb hőlépcsőt kell áthidalni, annál rosszabb a hőszivattyú hatásfoka. Ez mindenfajta hőszivattyúra igaz, nemcsak a levegő / víz hőszivattyúkra. A víz / víz hőszivattyúk a legnagyobb hidegben is a talajból veszik ki a lakásunkba bepumpálandó hőmennyiséget. A hőforrás oldalon maximum pár fok változás tapasztalható csak a teljes téli fűtési időszak alatt. Mig például egy talajkollektoros víz / víz hőszivattyú primer (külső) körének a hőmérséklete november végétől február végéig maximum 4-5°C-ot változik (csökken), addíg a levegő / víz hőszivattyúknál a külső hőmérséklet ez idő alatt akár 25°C-ot is változhat. Nem mindegy! Ezenkívül a levegő / víz hőszivattyúk külső körében lévő levegő / víz hőcserélő, amin keresztül a hőmennyiséget a hőszivattyú hasznosítja, sokkal rosszabb hatásfokú, mint a víz / víz hőszivattyúk külső körét a kompresszorral összekötő víz/ víz hőcserélő. Hasonlítsuk össze egy víz / víz és egy levegő / víz hőszivattyú hatásfokát ugyanolyan működési hőmérsékleten. A hatásfokban (COP) a különbség 1-1,5 a víz / víz hőszivattyú javára!  Ne riadjunk vissza a telepítéskor szükséges külső kör kialakításától. Pusztán kényelmi szempontok miatt ne akarjunk levegő / víz hőszivattyút! Vannak helyek, ahol egyszerűen nincs hely a külső kör kiépítésére, vagy hely lenne, de a talaj nem fúrható: sziklás, üreges, a bányakapitányság nem engedélyezi a szondafúrást. Ilyen helyeken van létjogosultsága a levegő / víz hőszivattyúknak. Sőt, ilyen helyeken a levegő / víz hőszivattyúk alkalmazása indokolt! Ha nem a kényelmi szempontokat tartjuk a legfontosabbnak, később az üzemeltetési költségekben meg fog térülni a befektetésünk!

0 Tovább

Hőszivattyú - a kiszolgáló környezet kialakítása

A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

földhőkosaras primer kör kiépítés
talajszonda talajkollektor földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

padlófűtéscsövek lefektetve falfűtéscsövek a vakolat alatt
padlófűtés falfűtés mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

radiátoros fűtés helyfoglalása

radiátor

helyett

fan coil:

 ventillátoros radiátor  fan coil álmennyezet fölé szerelhető változatban
falra vagy álmennyezet fölé szerelve
0 Tovább

Hőszivattyú - mennyibe kerül?

Mennyibe kerül? 

Ez teljesen attól függ, korábban már meglévő fűtésünket alakítjuk-e át, vagy újonnan épülő beruházásról van szó. Ha új építés, akkor a belső kör kialakítása gyakorlatilag mindenféle fűtési módnál hasonló összegbe kerülne. Átalakítás esetén a beépítendő elemek értéke hozzáadódik a hőszivattyú árához, mint beruházási költség. Ugyanígy hozzáadódik a hőszivattyú árához a külső (primer) kör kialakításának a költsége is. Ezek együttesen határozzák meg, érdemes-e belevágnunk a hőszivattyús fűtés kialakításába

Mennyit tudok vele megtakarítani?

Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha korábban nagy volt a fűtésszámlánk, annak nagy részét biztosan sikerül megtakarítani ilyen beruházás mellett. Ha korábban csekély fűtési költséget fizettünk, ne várjunk csodát, teljesen nem fogjuk tudni lenullázni! Ahhoz egyéb beruházásra van szükségünk! Ha korábban például 30.000,- Ft-ért vettünk egy szezonra tüzifát, és az kitartott tavaszig, akkor nem szabad váltani. De ha százezres nagyságrendű vagy annál nagyobb fűtési számlánk van, akkor érdemes számolgatni!

A megtakarítás mértékét a működési hőmérsékleti feltételekből tudjuk előre megbecsülni. Kérdés az, hogy milyen primer kört alakítunk ki? Hány fokos annak az átlagos üzemi hőmérséklete? Milyen belső fűtési kört alakítunk ki? Hány fokos fűtővízre lesz szükségünk? Ha ezek a hőmérsékleti adatok a rendelkezésünkre állnak, akkor a kiszemelt hőszivattyú adatlapjáról le tudjuk olvasni az ehhez a hőmérsékletpároshoz tartozó jósági tényezőt. Tájékozódjunk arról, mit tartalmaz az adott hőszivattyúnál ez az érték. Benne foglaltatnak-e a keringető szivattyúk, esetleg kútvíz-szivattyú felvett teljesítménye is? Ha nem, ezeket is bele kell számolnunk a végleges megtakarítási becslésünkbe.

Ha új építésről van szó, megtakarítást csak úgy becsülhetünk, ha valamihez viszonyítjuk a költségeket. Ebben az esetben tételezzünk fel egy helyileg megvalósítható másfajta fűtést. Számítsuk ki annak a beruházási költségét, az összes részletet figyelembe véve (például kémény építése, felülvizsgálata kéményseprő vállalattal, gázfűtés esetén gázvezeték kialakítása, gáz bekötése, gáz fűtőkészülék ára és üzembe helyezési költsége!). Ha mindezeket összeszámoljuk, azt kapjuk eredményül, hogy új beruházásoknál a hőszivattyús fűtés betervezése csak minimális mértékben drágítja az építkezést. Ez a drágulás az üzemeltetési költségekben néhány év alatt megtérül. Komfortérzetünkben, a környezet tisztaságában pedig sokkal többet nyerünk vele!

Példaként említjem, hogy egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, hőszigetelés és nyílászáró korszerűsítés után 10kW-os hőszivattyú is ki tudja elégíteni a fűtési igényeket. A gázkazánnal hosszú éveken keresztül 330.000,- Ft-nál nagyobb volt egy-egy fűtési idényben a fűtés költsége úgy, hogy közben készült el a hőszigetelés és a nyílászáró csere. Azok eredménye 'csak' annyi volt, hogy nem növekedett a gázszámla! A hőszivattyú használatával H-tarifás árammal ez a költség 90.000,- Ft alá csökkent! Évi több mint 240.000,- Ft megtakarítás! A hőszivattyús beruházás kb. 2,4 millió Ft-ba került. A megtérülési idő kevesebb, mint 10 év. A fűtésköltség pedig azután is nagyon alacsony lesz!

NÁLAD HŐSZIVATTYÚRÓL MEGY A FŰTÉS?

LÁTOGASS MEG OLYAN EMBEREKET, AKIK MÁR BEÉPÍTETTÉK!

Kérdezd meg tőlük: Mennyit fizetnek a fűtésre? Elégedettek-e a beépített hőszivattyúval? Ha újra kezdhetnék a házépítést, milyen fűtést terveznének bele? Választanák-e újból ugyanezt a lehetőséget? Változtatnának-e valamin? Van-e olyan, amit elrontottak? Ajánlják-e Neked is?

Ha olyasvalakivel találkozol, aki nem elégedett, kérdezd meg tőle: Miért? Akar-e olyan szakvéleményt, melyből megtudja, mit kellett volna csinálni / csináltatni, hogy jobb eredményt, azaz kisebb rezsiköltséget érjen el? Ha igen, kérlek add meg neki az elérhetőségemet:

'SPARK - megújuló energiák specialistája'

e-mail: hoszivattyu@permanent.hu

0 Tovább

Minimális rezsiköltségű ház

blogavatar

A megújuló energiaforrások hasznosítása kicsiben kezdődik. Te mit tudsz tenni környezeted megóvásáért? Hogyan tudsz takarékoskodni az energiával? Egy kis segítség könnyen érthetően, hétköznapi nyelven megfogalmazva...

Utolsó kommentek