A víz-/víz hőszivattyú primer köreként mi zárt rendszerű csővezeték kiépítését javasoljuk. Sokkal kisebb a karbantartási igénye, mint a nyílt körös rendszereké, és a meghibásodási lehetősége gyakorlatilag nulla. A csőrendszerek KPE csövekből készülnek, amit a rágcsálók nem szeretnek, ezért a földbe telepített csövek nagyon hosszú élettartamúak. Itt számot csak azért nem tudok leírni, mert tömegesen még nem történt ilyen rendszerekben meghibásodás, amiből valamilyen meghibásodási okra következtetni lehetne. (KPE csöveket használnak elektromos kábelek földben vezetése során is, hogy a vezetékek szigetelését ne kezdjék ki a rágcsálók.)

A zárt körök közül a legjobb hatásfokúra a talajszondás kör építhető ki. - Egyébként ennek a legkisebb a helyigénye a zárt körös kialakítások közül. - Míg a talajkollektor és a földhőkosár csöveit maximum 2 méter vastagságú földréteg választja el a felszíntől, és ezért tél végére mindenképpen lehül kb. +2°C-osra, a talajszonda csövei mélyen, akár 100 méterrel a felszín alatt is lehetnek. Ha elég jól van méretezve a szondák összhossza, akkor elérhetjük azt az ideális állapotot is, hogy a fűtési idény vége felé, február végén, amikor a vízszintes talajkollektorokból már csak 2°C-os folyadék érkezik a hőszivattyúhoz, a talajszondából beérkező folyadék hőmérséklete nem süllyed 8-10°C alá. (Gyakorlatilag felveszi a versenyt a kútvizes rendszerekkel a hőmérsékleti adatokat tekintve.) Ehhez a német méretezési szabályok szerint kiszámított szondaméreteket kb. 30%-kal túl kell méretezni. Bár a beruházási költség növekszik valamelyest, az üzemeltetési költség ebben az esetben lesz a legkisebb. Érdemes ezt a beruházást bevállalni, mert így lesz a legalacsonyabb az üzemeltetési költség.

hőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodik

A kép csak illusztráció! Pontos tervet épületgépész tud adni!

Egy átlagos méretű családi házhoz természetesen nincsen szükség ilyen sok darab szondára, hacsak nem a 20 méteresnél rövidebb változat mellett maradunk, ami esetében nincsen szükség bányakapitánysági engedélyre. Viszont akkor elveszti azt a nagy előnyét, hogy kis helyet foglal.

Ha nincsen ennyi pénzünk a beruházásra, és van elég hely a kertünkben, lehetőség van talajkollektor vagy földhőkosár kiépítésére is. Ezek technikai kivitelezését másik blogomban írtam le. Mindkét primer kör fajta akár házilagosan is kivitelezhető, azzal a jó tanáccsal, hogy azért ne ásóval és lapáttal álljunk neki a földmunkának, hanem legalább egy hétvégére béreljünk ki egy földmunkagépet, ha szükséges, kezelővel együtt. Ennek ára az alapanyagköltség 5-10%-a, ami elhanyagolható, de nagyban megkönnyíti / gyorsítja a munkát.

hőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodikhőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodik

Ezek a képek is csak illusztrációk! Az egymással és a hőszivattyúval történő összeköttetések kialakítását a gépészeti terv tartalmazza!

A földhőkosarat jellemzően magas talajvíznél szokták kialakítani, míg az átlagos nedvességtartalmú mezőgazdasági talajokon a talajkollektor a legolcsóbb, de egyben a legnagyobb területet igénylő primer köri kiépítés. Ha a csöveket legalább 2 méter mélyre helyezzük, és "fa-szerkezetű" elrendezést valósítunk meg (ami azt jelenti, hogy egy gerincvezetékbe folyik össze a 100 méteresnél nem hosszabb ágakban gyűjtött hőenergia), akkor a fölöttes növényzetre szinte semmilyen hatással sincsen az a tény, hogy mi hűtjük a talajt. Ha a padlófűtés-csövekhez hasonlóan behálózzuk az egész területet, és a csöveket csak 1,2 méter mélyre helyezzük, ahogy ezt sokan javasolják, akkor a talajt túlhűtjük, a fölöttes növényzet károsodik: növekedési erélye csökken. És amennyiben nyáron passzív hűtéssel hőenergiát juttatunk vissza a területre, a fölötte levő növényzet vízellátása is csökken a terület fokozott párolgása miatt (melegebb felület többet párologtat). A fenntartható fejlődéshez tehát minimum 2 méter mélyre és árkokba kell fektetni a talajkollektor csöveket!