Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ha sokat fáj a fejed, lehet hogy erre van szükséged - Szellőztetés energiatakarékosan

Akár passzívházat tervezel, akár a korábban elkészült házadat alakítod át minimális energia-igényűre, mindenképpen szükségét fogod érezni egy szellőztető berendezésnek.

A hővisszanyerő szellőztető berendezés az egyetlen olyan gépészeti elem, amely a passzívházak kötelező tartozéka. Ha ezt a berendezést beszerelteted a passzívházadba, már indíthatod is az eljárást a hivatalos minősítésre.

Ha nem passzívházat építesz, "csak" a meglévőt "csomagoltad be" , de nagyon, akkor lehet, hogy

'rossz a közérzetem, nem tudom mi bajom van, valami nem stimmel'

tüneteket fogsz tapasztalni magadon. A széndioxid mérgezés egyik első tünete a fejfájás. Lehetséges, hogy a túlságosan jól hőszigetelt és a külvilágtól elzárt házadban a természetes szellőzés olyan kismértékű lett, hogy nem biztosítja folyamatosan a megfelelő koncentrációjú oxigént, a megfelelő friss levegőt. Ahhoz, hogy a pénzed is megmaradjon, a fejed se fájjon, és jól érezd magad a lakásodban, egy automatizált szellőztető berendezésre lesz szükséged, mely esőtől, hótól, hidegtől, melegtől, széltől függetlenül is biztosítja számodra a legjobb közérzetet. Ha egyszer kipróbálod, nem fogsz tudni leszokni róla.

hővisszanyerő szellőztetés passzívház minimális energiaigényű ház megújuló energiák hasznosítása

A szellőztető berendezés folyamatosan olyan érzetet kelt, mintha a friss tavaszi réten lennél, pollenmentesen. Ha van a családban allergiás, nyugodtan elfelejthetitek. A finom szűrők nem fogják beengedni az allergén port, lebegő részecskéket, polleneket.

A szellőztető berendezés lelke egy levegő/levegő hőcserélő, mellyel megakadályozhatod, hogy télen kimenjen a szobából az elhasznált levegővel együtt a megtermelt hőenergia nagy része, nyáron pedig a szoba levegőjének a hűtésébe fektetett energiát nem hagyja kárba veszni.

0 Tovább

Aki már kipróbálta, soha nem lakna másban - a passzívházról szubjektíven

Ismételjünk egy picit : Mit is jelent a "fenntartható fejlődés"? -  Egy olyan szűkebb környezet kialakítását, mely működése / működtetése nem változtatja meg a tágabb környezetet kimutatható mértékben visszafordíthatatlan módon. Környezetünknek mindig egészséges egyensúlyban kell lennie.  Hogyan tudjuk ezt elérni? A lehető legkevesebb energia felhasználásával és 'tiszta' energiák alkalmazásával.

Hogyan tudunk a lehető legkevesebb energia felhasználásával magunknak kellemes otthont teremteni? - Erre találták ki építészek a passzívházat.

» Csak akkor mondja, hogy nem szeretne ilyenben lakni, ha már pontosan tudja, mi is az az "ilyen"!


Mit nevezünk passzívháznak?

Olyan minimális energia-igényű ház, mely teljesíti a Darmstadtban kidolgozott előírásokat, és hivatalosan kizárólag akkor nevezhető passzívháznak, ha megszereztük rá a darmstadti Passivhaus Institut által ellenőrzött mérések alapján a "passzívház" minősítést. A passzívház a ma ismert építészeti módszerek közül a legalacsonyabb energiaigényű épület az azonos alapterületűek között. Passzívházat tervezni és építeni - külön szakma. Az építészek nagy része ma még csak tanulja a holnap technológiáját. A passzívház építésre olyan technológiai lépéseket dolgoztak ki, melyek minden korábbi technológiától valamilyen mértékben eltérnek. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, a minősítő intézetet pedig 1996-ban hozták létre. Mára már több mint 30.000 passzívház felépült, használják, élvezik a bentlakók az előnyeit.

Ha nem akarunk új házat építeni, csak a már meglévőt minimális energia-igényűre átalakítani, a passzívház alapelvek akkor is követendő irányt mutatnak. Például árnyékolók használatával rengeteg fűtési és hűtési energiát lehet megtakarítani:

passzívház minimális energiaigényű ház szellőztetés
Amikor "fűtésre" használjuk a Napot, a spaletták nyitva vannak

passzívház minimális energiaigényű ház szellőztetés
Ha nem akarjuk, hogy a Nap a belső tereket felmelegítse, az árnyékolókkal védekezünk


Passzívház elv

  • Zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal!
  • Amennyire lehet, használjuk ki a napsütés energiáját. Télen engedjük be a meleget és tartsuk is benn (benapozás, hőszigetelés, hőtároló képesség), nyáron viszont ne engedjünk be semmit a napsugarak melegítő hatásából. Télen süssön be a nap az ablakokon, nyáron alkalmazzunk árnyékolókat!
  • Alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél a kifújt elhasznált levegő hőtartalmát hasznosítjuk: hőcserélőn keresztül adjuk át a kivezetett elhasznált levegő hőenergiáját a bevezetett friss levegőnek!

A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést igényel. A tervezőasztalon kell kidolgozni minden apró részletet! A legnagyobb gondot a csomópontok kialakítása jelenti. Ezeket is előre a tervezőasztalon kell megoldani!


Melyek a legfontosabb követelmények egy passzívházzal szemben?

Nagyon sok előírás van a passzívházak létesítésével kapcsolatban. A három legfontosabbat emelem ki:

Az épület

  • fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/(m²év) értéket
  • összes primerenergia-igénye nem lehet több mint 120 kWh/(m²év)
  • légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h

Mit jelent ez közérthetőbben megfogalmazva?

A passzívháznak teljesítenie kell a légtömörségre vonatkozó előírásokat, valamint a termikus burokra, hőhídmentességre és hővisszanyerős szellőzésre vonatkozó határértékeket.

A következő bejegyzésben a passzívház hőháztartásával foglalkozom. Megmutatom, mit is jelent a fenti három kritérium.

0 Tovább

Passzívház hőháztartása

Hőburok, hőveszteség, hőtároló képesség, hőhasznosítás:

A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső hőtermelők - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések - hőleadásából származó hőnyereséget maximalizáljuk. A hőveszteségek minimalizálása a megfelelően hőhídmentesen kialakított hőszigetelés feladata, amit a beépítés után max. 0,85 W/m²K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók tesznek teljessé.

passzívház minimális energiaigényű ház hőburok légtömörség hőtároló képesség irányított légcsere üvegházhatás árnyékolás
Ezek a nyílászárók már háromrétegű üvegezéssel, az üvegrétegek között gáztöltéssel készülnek, hogy ki tudják elégíteni a szigorú követelményeket.

A nyílászárók nem megfelelő beépítésével lehet az egyik legnagyobb hibát elkövetni, itt nagyon könnyen tud hőhíd kialakulni.

passzívház minimális energiaigényű ház hőburok légtömörség hőtároló képesség irányított légcsere üvegházhatás árnyékolás

 A fal síkjából a nyílászárókat ki kell emelni a hőszigetelésbe a hőhídmentesség érdekében.

(Itt a falakra még csak ezután kerül fel a 30cm vastag hőszigetelés.)

Ha nem passzívházat építünk, 'csak' a meglévő házunkat újítjuk fel, ez a fogás akkor is hasznos lehet. A hőhídmentesség kialakítása régebbi építésű ház hőszigetelésekor is fő szempont kell legyen! Az így kialakított hőhídmentes hőszigetelést nevezzük hőburoknak. Ezen a hőburkon belül található a passzívház, a kis hőigényével, hőtároló kapacitásával együtt.
A hőnyereség maximalizálása a hőtároló képességgel biztosítható. A hőtároló képességgel szemben támasztott követelmény hivatott kielégíteni azt az előírást, miszerint a passzívház egy esetleges huzamosabb ármszünet esetén sem hülhet le három napon (azaz 72 órán) belül 18°C alá nagy kinti hidegben sem.

passzívház minimális energiaigényű ház hőburok légtömörség hőtároló képesség irányított légcsere üvegházhatás árnyékolás


A külső forrásból érkező hőhasznosítási előírásokat a nagy üvegfelülettel oldják meg a tervezők. Ha télen mínusz fokok vannak odakint, de süt a nap, a nagy üvegfelületeken keresztül a napsugárzás melegítő hatását a passzívház begyűjti és üvegházhatás-szerűen magában tartja. Ezzel csökkenti a fűtési energia igényt. Mivel a ház hőszigetelése igen jó, a hőigénye is kicsi, ezért a meglehetősen nagyra tervezett üvegfelületeken elég sok hőenergiát tud begyűjteni a ház, sokszor már nem is kell ráfűteni egyéb módon.

Légtömörség, irányított légcsere:

passzívház minimális energiaigényű ház hőburok légtömörség hőtároló képesség irányított légcsere üvegházhatás árnyékolás

A passzívház nem jelenti azt, hogy tilos ablakot nyitni!

passzívház minimális energiaigényű ház hőburok légtömörség hőtároló képesség irányított légcsere üvegházhatás árnyékolás

Viszont ha a bejövő virágportól állandóan az orrunkat kell törölni, mindjárt nem kívánkozunk annyira ezt tenni!

A jól karbantartott szellőztető berendezés szűrője megvéd a kellemetlen hatásoktól.

A megfelelő  légtömörség eléréséhez a hőburkot ki kell egészíteni jól záródó légburokkal (speciális fóliával megvalósítva), hogy az épület légcseréje valóban irányított lehessen, legyen értelme a hővisszanyerős szellőztető berendezésnek. Az egyik legnehezebb légburok záródási feladat szintén a nyílászárókhoz köthető, nem szabad megengedni, hogy a nyílászárók körül szivárogjon el a lakásból a fűtött levegő ellenőrizetlen körülmények között. Ezért a nyílászárók beépítésekor a falhoz való kapcsolódást szintén a speciális fóliával teljesen le kell zárni. A fóliával történő lezárás után fejezhető csak be a hőszigetelés teljes kiépítése a nyílászárók körül.

Milyen egyéb szempontokat vegyünk figyelembe passzívház tervezésekor?

  • tájolás - a passzívház D-i tájolású legyen, É felé minimális méretű és darabszámú nyílászárókkal.
  • benapozás -  az épület aránya egyes nézetek szerint akkor a legjobb, akkor tudja a leghatékonyabban hasznosítani a nap energiáját, ha oldalai 1,6:1 arányúak (a hosszabb oldala nézzen D felé, a rövidek K és Ny irányba).
  • árnyékolás - az eresz túlnyúlását úgy válasszuk meg, hogy a nyári nagy kánikulában árnyékot vessen a nyilászárókra, télen viszont a teljes nyílászáró felületet süsse a nap. Eresz hiányában alkalmazzunk árnyékoló rolókat, vagy bármilyen más eszközt árnyékolásra.
  • passzívház energia-ellátó központja (a háztartási helyiség) - célszerűen a hőburkon kívül kerüljön kialakításra.
0 Tovább

Hogyan működik a passzívház?

Hogyan működik egy jól megépített passzívház:

A nyári felmelegedéstől árnyékoló rendszer véd. A ház fűtése a napenergia mellett az ott élő emberekből és a háztartási gépek működéséből származó úgynevezett „hulladékhővel” történik. Kritikus téli időszakban szükség lehet fűtésrásegítésre is, melyet például egy kis pelletkandallóval vagy faelgázosító kazánnal vagy akár elektromos fűtéssel meg lehet oldani. (Egy átlagos családi ház méretű  passzívház fűtési energia-igénye 1-2kW körül van.) A téli hideg, de a nyári meleg kompenzálásához is egy földben lefektetett hosszú csőrendszer szállítja a talajban felmelegedett vagy épp lehűlt levegőt. Vákuumcsöves napkollektorból származó megújuló energia támogatja a ház energia-ellátását (melegvíz-ellátás). Radiátorok nincsenek a házban, az alkalmazott padlófűtés jóval hatékonyabb és esztétikusabb. Egy jól megépített padlófűtésnél a padló hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a kívánt levegőhőmérsékletnél, így például 23°C-os levegő-hőmérsékletet már kb. 26°C-os padlóhőmérséklettel is el lehet érni -5°C körüli kinti hőmérséklet mellett.

A passzívház előnyei:

  • Komfortos hőérzet
  • Extra alacsony fűtési költség
  • A kiemelkedően jó hőszigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a lakás belső levegő-hőmérsékletével
  • Köszönhetően a kiemelkedően jó nyilászáróknak nem alakul ki huzat, sem pedig hidegsugárzás
  • A hővisszanyerős szellőztető berendezés eredményeképpen egész évben friss a levegő minden lakóhelyiségben
  • Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben
  • A szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek nagy részét, lakáson belül nem jelentkeznek allergiás tünetek
  • Minimális energiafelhasználással extra alacsony a szén-dioxid kibocsátás

passzívház minimális energiaigényű ház szellőztetés

A passzívház hátránya:

A hagyományos építésű házakhoz viszonyítva kb. 10-20 %-kal többe kerül a beruházás, de a későbbiekben az üzemeltetési költségekben és a komfortérzetben mindez megtérül.

0 Tovább

Hőszivattyút - de milyent?

Egy hőszivattyús fűtés tervezésekor először azt kell megvizsgálni, milyen hőszivattyú típus jöhet szóba az Ön környezetében. Lakások fűtésére elsősorban a víz/víz és levegő/víz hőszivattyúk elérhetőek. A víz/levegő hőszivattyúkat inkább nagyobb méretekben, irodák, ipari létesítmények fűtésére alkalmazzák. A levegő/levegő hőszivattyúkat pedig (ezeket nevezzük klímaberendezésnek) csak kisebb méretekben gyártják, egy-egy helyiség hőmérsékletének a szabályozására. A klímaberendezések többsége csak -5°C kinti hőmérsékletig tud működni, az alatti hőmérsékleteken valamilyen más megoldást kell keresni a helyiség fűtésére. Tehát a víz/víz és a levegő/víz hőszivattyú közül kell választanunk.

 

hőszivattyú minimális energiaigényű ház megújuló energiaforrások hasznosítása zéro energiás ház hatékony fűtés

 

hőszivattyú minimális energiaigényű ház megújuló energiaforrások hasznosítása zéro energiás ház hatékony fűtés

levegő/víz hőszivattyú víz/víz hőszivattyú

 

A gázfűtés hatásfoka valahol 2,8 és 3 között van. ehhez képest kell mérnünk a hőszivattyúk hatásfokát. Ha már korábban volt bevezetve gáz, akkor tudjuk, mennyire kényelmesen használható, teljesen automatizálható. Csak bekapcsolom, és szinte ránézés nélkül is meleget csinál nekem a lakásban. A hőszivattyú ugyanezt a kényelmet nyújtja. De nem mindegy, milyen hatásfokkal!

Ne dőljünk be azoknak a marketingszövegeknek, miszerint a levegő / víz hőszivattyúk némelyike már -20°C-on is ugyanolyan hatékonysággal üzemel, mint -5°C-on. Lehet, hogy valóban üzemel -20°C-on, de a hatásfoka 2 körüli, vagy még annál is kisebb! A lakásunk hővesztesége ugyanis -20°C-on jóval nagyobb, mint pl. -5°C-on. Ez azt jelenti, hogy melegebb fűtésköri előremenő vízhőmérsékletet kell előállítani! A hidegebb kinti levegőből! Itt mindkét oldal rossz irányú változása miatt duplán növekszik a hőlépcső mértéke. Sokkal nagyobb hőlépcsőt kell alkalmazni a levegő / víz hőszivattyúknál nagy kinti hidegben, ami azt jelenti, hogy a kompresszornak a hűtőközeget nagyobb nyomásúra kell összesűríteni. Sokkal több elektromos energiát kell ehhez felhasználnunk, ami pedig a hatásfokot igencsak rontja. A víz / víz hőszivattyúknál a hidegebb kinti időben csak a benti fűtőviz-hőmérséklet növekedése miatt növekszik a hőlépcső. Tehát a víz / víz hőszivattyúk esetén a hatásfok nem olyan nagy mértékben romlik a kinti hideg miatt.

Minden hőszivattyú adatlapjáról leolvasható, hogy minél nagyobb hőlépcsőt kell áthidalni, annál rosszabb a hőszivattyú hatásfoka. Ez mindenfajta hőszivattyúra igaz, nemcsak a levegő / víz hőszivattyúkra. A víz / víz hőszivattyúk a legnagyobb hidegben is a talajból veszik ki a lakásunkba bepumpálandó hőmennyiséget. A hőforrás oldalon maximum pár fok változás tapasztalható csak a teljes téli fűtési időszak alatt. Mig például egy talajkollektoros víz / víz hőszivattyú primer (külső) körének a hőmérséklete november végétől február végéig maximum 4-5°C-ot változik (csökken), addíg a levegő / víz hőszivattyúknál a külső hőmérséklet ez idő alatt akár 25°C-ot is változhat. Nem mindegy! Ezenkívül a levegő / víz hőszivattyúk külső körében lévő levegő / víz hőcserélő, amin keresztül a hőmennyiséget a hőszivattyú hasznosítja, sokkal rosszabb hatásfokú, mint a víz / víz hőszivattyúk külső körét a kompresszorral összekötő víz/ víz hőcserélő. Hasonlítsuk össze egy víz / víz és egy levegő / víz hőszivattyú hatásfokát ugyanolyan működési hőmérsékleten. A hatásfokban (COP) a különbség 1-1,5 a víz / víz hőszivattyú javára!  Ne riadjunk vissza a telepítéskor szükséges külső kör kialakításától. Pusztán kényelmi szempontok miatt ne akarjunk levegő / víz hőszivattyút! Vannak helyek, ahol egyszerűen nincs hely a külső kör kiépítésére, vagy hely lenne, de a talaj nem fúrható: sziklás, üreges, a bányakapitányság nem engedélyezi a szondafúrást. Ilyen helyeken van létjogosultsága a levegő / víz hőszivattyúknak. Sőt, ilyen helyeken a levegő / víz hőszivattyúk alkalmazása indokolt! Ha nem a kényelmi szempontokat tartjuk a legfontosabbnak, később az üzemeltetési költségekben meg fog térülni a befektetésünk!

0 Tovább

Hőszivattyú - a kiszolgáló környezet kialakítása

A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

talajszonda                 -              talajkollektor

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

padlófűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falfűtés

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

radiátor helyett

fan coil:

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

falra vagy

hőszivattyú zéro energiás ház megújuló energiaforrások hasznosítása minimális energiaigényű ház minimális rezsiköltség maximális kényelem

álmennyezet fölé szerelve

0 Tovább

Hőszivattyú - mennyibe kerül?

Mennyibe kerül? 

Ez teljesen attól függ, korábban már meglévő fűtésünket alakítjuk-e át, vagy újonnan épülő beruházásról van szó. Ha új építés, akkor a belső kör kialakítása gyakorlatilag mindenféle fűtési módnál hasonló összegbe kerülne. Átalakítás esetén a beépítendő elemek értéke hozzáadódik a hőszivattyú árához, mint beruházási költség. Ugyanígy hozzáadódik a hőszivattyú árához a külső (primer) kör kialakításának a költsége is. Ezek együttesen határozzák meg, érdemes-e belevágnunk a hőszivattyús fűtés kialakításába

Mennyit tudok vele megtakarítani?

Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha korábban nagy volt a fűtésszámlánk, annak nagy részét biztosan sikerül megtakarítani ilyen beruházás mellett. Ha korábban csekély fűtési költséget fizettünk, ne várjunk csodát, teljesen nem fogjuk tudni lenullázni! Ahhoz egyéb beruházásra van szükségünk! Ha korábban például 30.000,- Ft-ért vettünk egy szezonra tüzifát, és az kitartott tavaszig, akkor nem szabad váltani. De ha százezres nagyságrendű vagy annál nagyobb fűtési számlánk van, akkor érdemes számolgatni!

A megtakarítás mértékét a működési hőmérsékleti feltételekből tudjuk előre megbecsülni. Kérdés az, hogy milyen primer kört alakítunk ki? Hány fokos annak az átlagos üzemi hőmérséklete? Milyen belső fűtési kört alakítunk ki? Hány fokos fűtővízre lesz szükségünk? Ha ezek a hőmérsékleti adatok a rendelkezésünkre állnak, akkor a kiszemelt hőszivattyú adatlapjáról le tudjuk olvasni az ehhez a hőmérsékletpároshoz tartozó jósági tényezőt. Tájékozódjunk arról, mit tartalmaz az adott hőszivattyúnál ez az érték. Benne foglaltatnak-e a keringető szivattyúk, esetleg kútvíz-szivattyú felvett teljesítménye is? Ha nem, ezeket is bele kell számolnunk a végleges megtakarítási becslésünkbe.

Ha új építésről van szó, megtakarítást csak úgy becsülhetünk, ha valamihez viszonyítjuk a költségeket. Ebben az esetben tételezzünk fel egy helyileg megvalósítható másfajta fűtést. Számítsuk ki annak a beruházási költségét, az összes részletet figyelembe véve (például kémény építése, felülvizsgálata kéményseprő vállalattal, gázfűtés esetén gázvezeték kialakítása, gáz bekötése, gáz fűtőkészülék ára és üzembe helyezési költsége!). Ha mindezeket összeszámoljuk, azt kapjuk eredményül, hogy új beruházásoknál a hőszivattyús fűtés betervezése csak minimális mértékben drágítja az építkezést. Ez a drágulás az üzemeltetési költségekben néhány év alatt megtérül. Komfortérzetünkben, a környezet tisztaságában pedig sokkal többet nyerünk vele!

Példaként említjem, hogy egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, hőszigetelés és nyílászáró korszerűsítés után 10kW-os hőszivattyú is ki tudja elégíteni a fűtési igényeket. A gázkazánnal hosszú éveken keresztül 330.000,- Ft-nál nagyobb volt egy-egy fűtési idényben a fűtés költsége úgy, hogy közben készült el a hőszigetelés és a nyílászáró csere. Azok eredménye 'csak' annyi volt, hogy nem növekedett a gázszámla! A hőszivattyú használatával H-tarifás árammal ez a költség 90.000,- Ft alá csökkent! Évi több mint 240.000,- Ft megtakarítás! A hőszivattyús beruházás kb. 2,4 millió Ft-ba került. A megtérülési idő kevesebb, mint 10 év. A fűtésköltség pedig azután is nagyon alacsony lesz!

NÁLAD HŐSZIVATTYÚRÓL MEGY A FŰTÉS?

LÁTOGASS MEG OLYAN EMBEREKET, AKIK MÁR BEÉPÍTETTÉK!

Kérdezd meg tőlük: Mennyit fizetnek a fűtésre? Elégedettek-e a beépített hőszivattyúval? Ha újra kezdhetnék a házépítést, milyen fűtést terveznének bele? Választanák-e újból ugyanezt a lehetőséget? Változtatnának-e valamin? Van-e olyan, amit elrontottak? Ajánlják-e Neked is?

Ha olyasvalakivel találkozol, aki nem elégedett, kérdezd meg tőle: Miért? Akar-e olyan szakvéleményt, melyből megtudja, mit kellett volna csinálni / csináltatni, hogy jobb eredményt, azaz kisebb rezsiköltséget érjen el?

0 Tovább

Hőszivattyú - primer körök kialakítása, összehasonlításuk

Ahogy előző bejegyzésemben ígértem, most a hőszivattyú primer körének a kialakításával foglalkozom részletesen. Ha eldöntötted már, hogy milyen legyen, már csak azt kell megtudnod, hogyan is valósítsd meg.

Először a talaj hőmérsékletváltozását nézzük meg. A felszín közeli rétegekben a hőátmenet hősugárzással történik a légkör irányából és hővezetéssel a mélyebb rétegek felől. Mivel mennyiségileg a Napból sugárzással fölvett hőmennyiség sokszorosa a mélyebb rétegekből felvett hőmennyiségnek, ezért a legfelső rétegek hőmérséklete évszakonként változik. Ez a változás Magyarországon kb. 12 m mélységben egyenlítődik ki. A legfelső állandó hőmérsékletű zóna hőmérséklete 9-10 °C (kb. 12m mélységben), és innen kezdve lefelé növekszik. Magyarországon az átlagos kútvízhőmérséklet és szondahőmérséklet 50 méteres mélységig 12°C körül alakul, annál mélyebben 20-30 méterenként 1°C-ot emelkedik a talaj hőmérséklete.

talajhő görbe

Fenti ábra a talajfelszíntől mért mélység függvényében mutatja a talaj hőmérsékletváltozását az év négy különböző szakában. A mélység a függőleges tengelyen olvasható le méterben. A görbék időpontja közvetlenül a vízszintes tengely alatt balról jobbra haladva: február, május, november, augusztus.


Kútvizes primer kör

A kútfúrás ma Magyarországon bejelentésköteles. A bejelentést az önkormányzatoknál kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a kút térképen történő elhelyezési tervét, és a kút kivitelezési tervét, melyeket vízmérnöknek kell elkészítenie. A fúrás befejeztével pedig a végleges megvalósítási dokumentumokkal kell "készrejelenteni" a kiépített kutakat. A bejelentés minimális mértékű illeték befizetését követeli meg, a vízmérnök munkadíja azonban nem minimális! Neki ki kell nyitnunk a pénztárcánkat.

Legalább két kút megfúrása szükséges. A forrás kút és nyelő kút funkciókat úgy kell megválasztani, hogy a felszín alatti vízáramlások ne okozzanak hidrológiai rövidzárat. Vagyis a hőszivattyú által lehűtött víz ne a forrás kút felé áramoljon, hanem el tőle. A forrás kútba pedig folyamatosan azonos hőmérsékletű víz érkezzen. A két kutat egymástól minimum 10 méterre, egyes nézetek szerint 25 méterre kell elhelyezni. Vannak esetek, amikor nem elegendő egy darab nyelő kút, egy kút nem képes olyan gyorsan elnyelni a vizet, amennyit a forrás kútból kiveszünk. Ilyen esetben második, néhol harmadik nyelőkút fúrására is szükség van. Ha még így sem elég gyors a vízelnyelés, akkor zárt kutat kell kiépíteni, sajtolással kell a mélyebb rétegekbe a vizet visszajuttatni. Az is előfordulhat, hogy egy forráskútból nem tudjuk biztosítani a megfelelő tömegáramot, ebben az esetben több forráskútra van szükség.

Kútvizes primer kör esetén a kút vizét hőcserélővel kell elválasztani a hőszivattyútól. A kút vizében olyan apró szennyező részecskék vannak, amik  részecskeszűrőkön átjutnak, szabad szemmel szinte alig láthatók, de a hőszivattyúban lévő lemezes hőcserélő vékony járatait gyorsan eltömíthetik. Ezen kívül vízkő és egyéb vegyi anyagok jelenléte a kútvízben károsíthatja a hőcserélő anyagát, kilyukaszthatja vagy eltömítheti azt. Ilyen indokok miatt csak külső hőcserélő közbeiktatásával használjunk kútvizes primer kört! Hogy olcsóbb legyen a kútvíz esetleges romboló tevékenysége következményeit kijavítani! Ebben az esetben a kútvizet leválasztó hőcserélő mindkét ágában kell ellenőrizni az áramlási sebességet, a két áramláskapcsolót egymással sorba kell kötni. A hőszivattyú működését csak abban az esetben engedélyezzük, ha mindkét körben megvan a megfelelő sebességű áramlás. Ez az ellenőrzés a hőszivattyút megvédi a szétfagyástól, TILOS kikerülni! Kikerülése a garancia azonnali elvesztését vonja maga után!

Talajszonda

Házilagos kivitelezés nem lehetséges. 20 méternél mélyebb talajszondák építéséhez a területileg illetékes bányakapitányságtól kell engedélyt kérni. A kérvényhez csatolni kell kamarai nyilvántartásban szereplő mérnök által készített terveket. Az engedély illetékköteles, egy-két hely kivételével általában könnyen megadják. A bányakapitányságnak az építés befejezését, a megvalósult talajszondákat is be kell jelenteni, újabb illeték befizetése mellett.

Talajszonda létesítésekor fúrógéppel veszik birtokba a területet, és a kiszámolt darabszámú, tervezett mélységű kutak megfúrása közben a környezet viszonylag legminimálisabb megbolygatása mellett általában műanyag (KPE) csövekből hegesztéssel készült szondákat tolnak le a kifúrt lyukakba. A szondákat egymástól minimum 5 méterre, de inkább 8 méteres távolságban kell elhelyezni. Bár sokkal kisebb területet igényel a talajszonda, mint a talajkollektor, a kivitelezés nagy precizitást és odafigyelést igényel. A szonda többféle kialakítású lehet. Létezik 'cső-a-csőben' és U-alakú szonda is. Egy-egy kút megfúrásával letolhatnak egy szondát vagy szondapárt is, esetleg több szondát egymáshoz viszonylag közel. Természetesen az egy szondának fúrt kút szűkebb keresztmetszetű, mint a szondapárhoz vagy több szondához szükséges átmérő. A szondák letolása után a szonda és a kút fala közötti hézagot bentonittal töltik fel. Így biztosítják a fúrás közben átszakított vízzáró rétegek további normális működését. Ugyanis a talajszonda kialakításának legfontosabb feltétele, hogy a mélyebb rétegek vízháztartását ne bolygassa meg. A szondaépítés technológiáját úgy alakították ki, hogy ennek a kritériumnak maradéktalanul eleget tegyenek.

Manapság már léteznek nemcsak egyenesen, függőlegesen lefelé menő szondák, hanem elágazó, a függőlegessel szöget bezáró szondaágak, egy fejben összesítve. Ezekről még nincsen túl sok tapasztalat. Ott érdemes ilyen elrendezéssel próbálkozni, ahol kevés földterület áll rendelkezésre. Ezzel a módszerrel a 'szomszéd alá' is lehet fúrni, egy kicsit nagyobb területről gyűjthető be a hőszivattyú kiszolgálásához szükséges hőmennyiség. Ilyen szondakialakításhoz természetesen a szomszédnak is hozzá kell járulnia, ha ténylegesen az ő területe alól is szeretnénk hőt kinyerni.

A különböző szerkezetű anyagok hővezető képessége különböző. Általában minél sűrűbb egy anyag, annál jobb hővezető. És minél nedvesebb egy talajréteg, annál jobb hővezető. Mivel a szonda hosszában változó a talaj minősége,nem egyforma a hőátadás mértéke. Az minden mélységben az ott jelenlévő anyag minőségétől függ. Egy szondára vonatkoztatva például egy száraz homokos talajban csak 35W/m, egy nedves homokos talajban 50W/m teljesítményt lehet elérni, míg például földfelszín alatti áramlások vonalában akár 100W/m vagy annál egy kicsit nagyobb hőnyereség is reális. A tervezők kis (30kW-nál kisebb) rendszerek esetében a talajszerkezet pontos ismerete hiányában a fúráskor tapasztalt talajminőség függvényében táblázatból kiolvasható W/m értékkel számolnak. Ez természetesen csak közelítő becslés. Az így tervezett talajszonda az év nagy részében kielégíti a primer oldalon a hőigényeket. Precíz teljesítménymérés hiányában azonban csak a legnagyobb hidegben derülne ki, hogy a szondánk nem tudja azt a teljesítményt leadni, amit várunk tőle. - Ezért is szükséges a próbafúrás, egy szonda elkészítése és bemérése, majd ez alapján a helyileg szükséges szonda darabszám és szondahossz megállapítása. - Az elkészült szondákat azután egy gyűjtőbe vezetik és összekötik. Szabályozószelepek beépítésével, vagy egyforma hosszúságú szondavezetékekkel biztosítják a szondák egyforma működését.

A VDI 4640 előírásai a lehetséges hőkivétel mértékére az üzemelési idő/év adatokra vonatkoztatva itt látható:

Például: ha csak fűtünk a szondáról, háztartási melegvizet más módon készítünk, akkor egy fűtési szezonban kb. 1800 órán keresztül veszünk ki hőmennyiséget a talajból. Ha a szondánk nedves agyagos/vályogos talajba került (ezt a fúrás közben lehet megállapítani), akkor a kivehető hőmennyiség 35-50 W/m. Ha a háztartási melegvizet is a hőszivattyúval készíttetjük, akkor egy évben kb. 2400 órányit üzemel a hőszivattyú. Ebben az esetben ugyanabból a szondából kivehető hőmennyiség csak 30-40W/m. A kivehető hőmennyiség nagyban függ a szonda készítésekor pontosan betartott technológiától, a visszatömedékelés pontosságától. A szondafúrás közben meghatározott talajminőségre jellemző adatokkal lehet korrigálni az előzetes szondaméret tervezéseket. Bár általában megbízható adatforrások állnak rendelkezésre a magyarországi talajadottságokról, helyi eltérések lehetnek. Éppen ezért fúrás közben is ellenőrizni kell a tervek helyességét.

Nagyobb teljesítményű szonda-rendszerek esetén mindenképpen szükséges bemérni a szondák várható teljesítményét. Az első fúrással egy próbaszondát építenek meg. A próbaszonda bemérése a következő módon történik: Megfúrják a szondát, majd néhány napig pihentetik. Összekötik a TRT (Thermal Response Test) berendezéssel, melybe fűtőszál van beépítve. Ennek a fűtőszálnak a leadott teljesítményét a teszt során folyamatosan feljegyzik. Először a primer oldali keringető szivattyú fél órán keresztül történő járatásával meghatározzák a talaj nyugalmi hőmérsékletét. Ezután bekapcsolják a fűtőszálat, és a szondában a víz folyamatos keringetésével fűtik a szonda környezetét. A tesztelő berendezést legalább 48-72 órán át üzemeltetik. Közben mérik a különböző mélységekre beépített hőmérséklet érzékelőkkel a szondahőmérsékleteket. Rögzítik a mért adatokat. Majd a leállítás után is mérik, milyen gyorsan hül vissza a szonda környezete. Az így nyert adatokból bonyolult képletek segítségével kiszámolják a talaj ekvivalens hővezetőképességét és a fúrt lyuk termális ellenállását. Ezen adatok segítségével meghatározható, hogy a kívánt teljesítményű hőforráshoz hány darab, milyen elrendezésű - a próbaszondával azonos hosszúságú - szondát kell fúrni. Ezt a számítást számítógéppel is el lehet végeztetni az EED szoftver segítségével. Ezt a szoftvert német és svéd egyetemek együttműködésével fejlesztették ki 1997-ben. A tesztelésnek folyamatosnak kell lennie. Áramszünet, vagy egyéb ok miatti megszakítás esetén kb. 2 hétig pihentetni kell a szondát, és csak utána kezdhető újra a szondateszt.

Talajkollektor

Házilag a legkönnyebben kivitelezhető. Azért egy árokásó gép nagyban gyorsíthatja és megkönnyítheti a kétkezi munkát! A gépészmérnök tervező munkája nem kihagyható!

Többféleképpen lehet megvalósítani. A két leggyakoribb módja a következő:

Árkot ásnak 1-3 méter mélyen, olyan hosszban és elrendezésben, ahogy az a talajkollektor létesítési tervében szerepel. Nagyobb teljesítmény (itt háztartási méretekben nagyobbról van szó!) esetén fa-szerkezetet alakítanak ki. Van egy vastagabb csőből készült gerincvezeték-pár, melyhez - mint a fa törzséhez az ágak - csatlakoznak az oldalleágazások. Egy-egy ilyen oldalleágazás 100 és 200 méter közötti hosszúságú. Szerencsésebb a több rövidebb körből álló talajkollektor hálózat, kisebb ellenállást jelent a keringető szivattyú számára. Az egyik mód szerint ezekbe a kiásott árkokba lefektetik simán a csöveket U-alakban, minél jobban kiegyenesítve, a lejtésre ügyelve. A csővezeték lejtését úgy kell kialakítani, hogy a gerincvezeték legyen a legmagasabban, minden légbuborék ki tudjon jutni oda az oldalágakból. A gerincvezeték legmagasabb pontjain pedig (mindkét ágban) légtelenítő szelepeket kell elhelyezni.

A másik módszer az, amikor az oldalágakba szánt, általában 25mm átmérőjű KPE csöveket tekercsben hagyják, a tekercs meneteit széthúzzák, és viszonylag síkra ledöntve karikákban hagyva fektetik bele a kissé szélesebbre ásott árkokba. Ezt a kialakítást sokkal nehezebb légteleníteni az előző változatnál. Itt jól jöhet egy drága, kifejezetten a légtelenítést segítő keringető szivattyú használata, mely néhány perc üzem után tart néhány perc szünetet, hogy a vízben tovahordott levegőbuborékok össze tudjanak gyűlni, és a légtelenítő szelepet megtalálva távozni tudjanak a csővezetékekből.

A fenti két megoldás közül bármelyiket választjuk is, a visszatemetés már ugyanazon séma szerint alakul: homokkal kell körbevenni a lefektetett csővezetékeket, beiszapolni, hogy a lehető legjobban tömörödjön a talaj a csövek körül. Majd 20cm homokréteg után lehet visszatölteni az eredeti talajt. Bármilyen gondosan is cselekszünk, az első télen még biztosan nem fog tudni maximális hatásfokkal üzemelni a kollektor. A talaj teljes tömörödéséhez / beiszapolódásához legalább egy, de inkább két hóolvadási szezonon kell túllenni. Kb. két év múlva aztán már nem lehet probléma a jól méretezett talajkollektorral.

A légtelenítés nagyon fontos, a hőszivattyút csak teljesen légtelenített primer kör tudja terv szerinti hőmennyiséggel kiszolgálni.

Földhőkosár

Nem árt markológépet segítségül hívni a hatalmas méretű munkagödrök kiásásához.

A földhőkosarakhoz 1,5-2 méter átmérőjű, 4-5 méter mély munkagödröket kell kiásni. Minden egyes munkagödörbe egy-egy 100 méteres tekercs csővezetéket kell elhelyezni. A földhőkosarat úgy lehet kialakítani például KPE csőtekercsből, hogy egyenletes távolságra széthúzzuk a tekercs meneteit, majd fixen rögzítjük a csöveket egymáshoz úgy, hogy kb. azonos távolságot tartsunk a menetek között. Ezt az egymáshoz rögzítést végezhetjük fával vagy műanyaggal is. A lényeg az, hogy addig tartsa meg a csövek egymáshoz képesti távolságát, amíg a munkagödör betemetése befejeződik. Utána akár el is korhadhat a fa, soha többet a csőtekercset kiásni nem fogjuk. Durva becsléssel egy ilyen földhőkosár kb. 1kW energiát jelent forrás oldalon. Ahány kW-os a hőszivattyúnk, annyi ilyen földhőkosarat kell kialakítani. A legkisebb egymásra hatás elérése érdekében a kosarakat egymástól kb. 5m távolságra lehet elhelyezni, annál nem közelebb. A kosarak végződéseit egy gyűjtőbe össze kell vezetni, és szelepekkel ellátva összekötni. Itt is fontos a légtelenítő szelepek legmagasabb ponton történő elhelyezése. Ezt praktikusan a gyűjtőnél kell kialakítani.

Mire kell ügyelni?

Fontos, hogy a keringető szivattyú méretezése a kiépített primer körrel harmonizáljon. Ellenőrzésképpen ultrahangos áramlásmérővel tudjuk ellenőriz(tet)ni a hőszivattyú adatlapján előírt áramlási sebesség meglétét.

A légtelenítés mindegyik primer köri kialakítás esetében nagyon fontos, de a legjobban a talajkollektornál kell rá ügyelni. Ott a legkönnyebb a megfelelő lejtések kialakításakor hibázni. A légtelenítés megfelelő voltát jelzi, ha a keringető szivattyú szépen halkan (légbuborék-mentesen) jár, és a hőszivattyú számára a keringetési sebesség elég gyors (vagyis a folyadék-áramlás kapcsoló azt jelzi, hogy megvan a megfelelő áramlási sebesség).

Következő cikkünkben a fenti módok valamelyikén kiépített primer körök hűtési célú felhasználását, vagyis a passzív hűtési lehetőségeket vesszük górcső alá.

2 Tovább

Hőszivattyú - passzív hűtés

Hőszivattyúnk ha már van, használjuk ne csak fűtésre, hanem hűtésre is. Hűtésre? Ez többféleképpen értelmezhető: ...

Mit nevezünk 'passzív hűtésnek'?

Passzív = nem aktív

Aktív hűtés az, amikor például klímaberendezéssel, azaz egy kompresszoros készülék segítségével (ez lehet a hőszivattyú is), a hűtési körfolyamat megfelelő irányításával hőt vonunk el a hűteni kívánt helyiségekből. Ha nem szeretnénk sokat fizetni a villanyszámlára, akkor nem ezt a hűtési megoldást választjuk. A passzív hűtésnél nem használunk kompresszort, hanem valamilyen - eredendően hűvös - közeget keringetünk a 'fűtőtestekben', vagyis azokban a csővezetékekben, amiket fűtésre használunk, és ezzel hűtjük a helyiségek levegőjét.

Passzív hűtésre több megoldás is létezik.

Használhatjuk a fűtésre kiépített csővezeték-hálózatot, de használhatunk egy külön erre a célra épült - független - hűtési kört is. Ez utóbbit leginkább fan coil beépítésével lehet megvalósítani. A fan coil ventillátoros radiátort jelent, ahol a csővezetékben keringetjük a hideg vizet, és ebből a hideg vízből a hőátadást a lakás levegője felé egy ventillátor segítségével gyorsítjuk. Ha a víz hidegebb a harmatponti hőmérsékletnél, páralecsapódást tapasztalunk. A kicsapódott vizet nevezzük kondenzvíznek. Ennek a kondenzvíznek az elvezetéséről és - bűzzáron keresztül -csatornába kötéséről gondoskodni kell.

Ha hűtésre a fűtésre kiépített valamely felületfűtési (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) rendszert használjuk, ott is számolni kell a párakicsapódás veszélyével. Ott meg kell oldani, hogy a fűtéscsövekbe a harmatponti hőmérsékletnél melegebb víz kerüljön. Ezt úgy tudjuk elérni, ha keverőszelep van beépítve a fűtéscsövek elé, és a visszatérő melegebb víz egy részét belekeverjük az előremenő hideg vízbe. Így el tudjuk azt érni, hogy a kútból, talajszondából feljövő kb. 12°C-os víz kb. 18°C-osan kerüljön a felületfűtés csöveibe. Ezzel már meg is akadályoztuk a szerkezeten belüli párakicsapódást (ami penészedést okozna).

Ha víz / víz hőszivattyú látja el lakásunkban a fűtést, akkor adódik a lehetőség, hogy a hőszivattyú számára kiépített primer kört (azaz külső kört) használjuk 'hőforrásként' vagyis a hideg forrásaként. Talajkollektor és talajszonda esetében zárt körökről beszélünk, amiket elvileg össze is köthetnénk a fűtési körökkel. De ezek a körök fagyálló folyadékkal vannak feltöltve, ezért egy hőcserélővel le kell választani a fűtési körökről. Ha azonban a hűtésnek külön belső hálózatot építünk ki, amely viszonylag kis térfogatú, azt már össze lehet kötni ezekkel a primer hőforrásokkal, és akkor nem szükséges hőcserélő közbeiktatása.

Kútvizes működtetésű hőszivattyú esetén pedig azért kell leválasztani hőcserélővel a 'hőforrás' körről a fűtési / hűtési kört, mivel itt egy nyitott körből vesszük el és egy zárt körnek adjuk át a hideget. Ebben a nyitott körben keringő víz olyan szennyező szemcséket és vegyi anyagokat tartalmazhat, mely a fűtési csövek belsejében lerakódva idővel rontja a hőátadás hatékonyságát.

Ha hűtési körnek külön fan coil házlózatot építünk ki, akkor lehetőség van arra is, hogy a fan coilokon direktben vezessük át a kút vizét, amit aztán így felmelegítve például locsolásra használunk el. Ebben az esetben a növényeknek szánt locsolóvíz hőmérséklete kellemesen langyos lesz, amit növényeink meghálálnak. Ha ezt a változatot választjuk, számolni kell a lassan de biztosan kirakódó vízkővel.

Milyen hatásfokú ez a hűtési mód?

Nagyon nagy hőmérséklet-különbséget nem lehet elérni ilyen hűtéssel. A tapasztalatok alapján azonban 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás levegőjének a hőmérsékletét. Ha elég jól hőszigetelt házban lakunk, és nincs a legnagyobb hőségben is ablaknyitási kényszerünk (amivel rengeteg fölösleges meleg kerülne be lakásunkba), akkor ez a 4-5°C már megoldja magyarországi viszonyok között az egész nyári hűtést. Ehhez a fajta hűtéshez csupán a hőszivattyú vezérlőjét és a keringető szivattyút, kútvíz használata esetén a kútvízszivattyút is kell használni. Ezeknek a fogyasztása lényegesen kevesebb, mint amennyit egy kompresszoros készülék venne fel. A kútvízszivattyú viszonylag sokat fogyaszt, annak a ahsználatakor kb. harmada, negyede tud lenni a hűtési költség a klímás változathoz képest. Ha csak a keringető szivattyút és a vezérlőt kell üzemeltetni, akkor kb. tizedébe kerül a passzív hűtés a klímaberendezés / vagy hőszivattyú hűtési célú használatához képest.

Ezt a passzív hűtést a SPARK hőszivattyúk tudják vezérelni. A hőszivattyúba a készülék használati utasításában leírt hőmérséklet érzékelőket kell bevezetni, bekötni, beállítani a kívánt hőfokokat, és automatikusan felismeri a berendezés, hogy most fűtésre vagy hűtésre van szükség. Természetesen a hűtési hőfoknak magasabbnak kell lennie a fűtési hőmérsékletnél. A két hőmérséklet közötti különbséget nevezzük hiszterézisnek. Legalább 1°C hiszterézist kell megadni.

SZERETNE EGÉSZ ÉVBEN KELLEMES HŐMÉRSÉKLETŰ LAKÁST?

KOMFORTÉRZETE NÖVELÉSÉHEZ  ALKALMAZZON HŐSZIVATTYÚS FŰTÉST ÉS PASSZÍV HŰTÉST!

Nálunk minden kelléket megtalál hozzá!

0 Tovább

Minimális rezsiköltségű ház

blogavatar

A megújuló energiaforrások hasznosítása kicsiben kezdődik. Te mit tudsz tenni környezeted megóvásáért? Hogyan tudsz takarékoskodni az energiával? Egy kis segítség könnyen érthetően, hétköznapi nyelven megfogalmazva...

Utolsó kommentek