Mekkora legyen a háztartási helyiség mérete?

Legyen akkora, hogy minden gépészet elférjen benne, még az is, amire ma esetleg nem gondolunk, de a jövő bebizonyítja szükségességét. Mai ismereteink szerint szükséges helyet hagyni a szellőztető berendezésnek, a napkollektorral melegített víztartálynak, fűtési puffer tárolónak, hőszivattyúnak, esetleg házi vízmű tartályának, és esetleg egy faelgázosító kazánnak a kertben keletkező éghető, szárított nyesedékek hasznosítására. Ha ezeken kívül egy kevés tüzelőanyagot is bent szeretnénk tárolni, akkor még ennek is kell helyet biztosítani. Ez a háztartási helyiség lehet teljesen független épületrészben, de lehet pincében vagy a garázs toldalékaként is. Minimális mérete 2*4m legyen. Döntsük el még a tervezés fázisában, hogy mosó és szárítógépet hol szeretnénk elhelyezni: azokat is itt, vagy egy külön helyiségben a lakótér, fürdőszoba közvetlen környezetében. Ha itt, az egyéb gépészettel együtt, akkor legalább 2 négyzetméterrel növeljük meg a háztartási helyiség méretét. Ha akarunk biztonsági tartalék helyet hagyni, akkor beszorozhatjuk 1,3-del. Így kapunk egy 13 négyzetméteres helyiséget, amiben már minden gépészet kényelmesen elfér, és esetleges jövőbeni bővítésre is lehetőségünk lesz. Ha ezt az alapterületet úgy alakítjuk ki, hogy viszonylag keskeny, például 2,5 méter szélességű helyiségünk legyen akkor a lehető legnagyobb a hasznos helykihasználás aránya. Szépen egymás mellé tudjuk sorakoztatni a berendezéseket úgy, hogy az esetleges szervizelésre is marad elegendő hely.

Amikor a tartályokat tervezzük, mindenképpen válasszuk külön a funkciókat. Véletlenül se akarjuk egybetenni a fűtési és használati melegvíz célú tartályokat (ne használjunk tartály-a-tartályban elrendezést - bár erre sok példa van), mert fölösleges energiát igényel nyáron a teljes fűtési puffertartály felfűtése, és télen sem kell feltétlenül 50°C-os fűtésvíz, ha felületfűtés van lakásunkban kiépítve.

Milyen legyen a gépészeti helyiség felülete?

Véletlenül se jusson eszünkbe a helyiséget kicsempézni és a padlóját hangvisszaverő burkolattal ellátni. Sok rossz példa van arra, hogy az egyébként halk üzeműre tervezett berendezések szinte elviselhetetlen zajjal rendelkeznek, mert a hangvisszaverő burkolatok felerősítik a gépek zaját. A falakat leginkább érdes felületű festéssel célszerű ellátni, a padlót is nem mázas, érdes felületű padlóburkolóval, vagy egyéb felmosható felülettel bevonni.

Hová helyezzem el?

Inkább arról tudnék ötletet adni, hová ne: semmiképpen se hálószobák közé, mellé, alá, fölé. A közös falon keresztül nagyon kis zaj is áthallatszik olyankor, amikor semmi más zajforrás nincsen. Akit zavar akár a légyzümmögés is alvás közben, azt zavarni fogják a berendezések zaja is!

A gépészeti elemek helyét az éjszakai tartózkodásra szánt helyiségektől lehetőleg minél távolabb jelöljük ki. A rázkódó berendezések alá nem árt külön parafa vagy gumi lapot helyezni, hogy a rázkódást kevésbé adja át a padlónak. A hőszivattyút pedig, még ha inverteres, lágyindítású is, mindenképpen flexibilis csővel kössük a vízvezeték hálózatokba. Ezzel megakadályozzuk a minimális rázkódás továbbítását, felerősítését.

Zavar a horkolás?

Ha zavar a párod horkolása, a gépek zaja is zavarni fog, ha közel vannak

Tervezd a háztartási helyiséget a hálószobáktól legtávolabbi pontra

0 Tovább

Mivel érdemes folytatni, ha már van beépítve napkollektor és rekuperátor? - Mivel fűtsek?

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! smiley

                                 »»»  www.magyarhoszivattyu.hu

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

0 Tovább

Hőszivattyút - de milyent?

Egy hőszivattyús fűtés tervezésekor először azt kell megvizsgálni, milyen hőszivattyú típus jöhet szóba az Ön környezetében. Lakások fűtésére elsősorban a víz/víz és levegő/víz hőszivattyúk elérhetőek. A víz/levegő hőszivattyúkat inkább nagyobb méretekben, irodák, ipari létesítmények fűtésére alkalmazzák. A levegő/levegő hőszivattyúkat pedig (ezeket nevezzük klímaberendezésnek) csak kisebb méretekben gyártják, egy-egy helyiség hőmérsékletének a szabályozására. A klímaberendezések többsége csak -5°C kinti hőmérsékletig tud működni, az alatti hőmérsékleteken valamilyen más megoldást kell keresni a helyiség fűtésére. Tehát a víz/víz és a levegő/víz hőszivattyú közül kell választanunk.

 levegő/víz hőszivattyú    víz/víz hőszivattyú
levegő/víz hőszivattyú   víz/víz hőszivattyú

 A gázfűtés hatásfoka valahol 2,8 és 3 között van. ehhez képest kell mérnünk a hőszivattyúk hatásfokát. Ha már korábban volt bevezetve gáz, akkor tudjuk, mennyire kényelmesen használható, teljesen automatizálható. Csak bekapcsolom, és szinte ránézés nélkül is meleget csinál nekem a lakásban. A hőszivattyú ugyanezt a kényelmet nyújtja. De nem mindegy, milyen hatásfokkal!

Ne dőljünk be azoknak a marketingszövegeknek, miszerint a levegő / víz hőszivattyúk némelyike már -20°C-on is ugyanolyan hatékonysággal üzemel, mint -5°C-on. Lehet, hogy valóban üzemel -20°C-on, de a hatásfoka 2 körüli, vagy még annál is kisebb! A lakásunk hővesztesége ugyanis -20°C-on jóval nagyobb, mint pl. -5°C-on. Ez azt jelenti, hogy melegebb fűtésköri előremenő vízhőmérsékletet kell előállítani.! A hidegebb kinti levegőből! Itt mindkét oldal rossz irányú változása miatt duplán növekszik a hőlépcső mértéke. Sokkal nagyobb hőlépcsőt kell alkalmazni a levegő / víz hőszivattyúknál nagy kinti hidegben, ami azt jelenti, hogy a kompresszornak a hűtőközeget nagyobb nyomásúra kell összesűríteni. Sokkal több elektromos energiát kell ehhez felhasználnunk, ami pedig a hatásfokot igencsak rontja. A víz / víz hőszivattyúknál a hidegebb kinti időben csak a benti fűtőviz-hőmérséklet növekedése miatt növekszik a hőlépcső, Tehát a víz / víz hőszivattyúk esetén a hatásfok nem olyan nagy mértékben romlik a kinti hideg miatt.

Minden hőszivattyú adatlapjáról leolvasható, hogy minél nagyobb hőlépcsőt kell áthidalni, annál rosszabb a hőszivattyú hatásfoka. Ez mindenfajta hőszivattyúra igaz, nemcsak a levegő / víz hőszivattyúkra. A víz / víz hőszivattyúk a legnagyobb hidegben is a talajból veszik ki a lakásunkba bepumpálandó hőmennyiséget. A hőforrás oldalon maximum pár fok változás tapasztalható csak a teljes téli fűtési időszak alatt. Mig például egy talajkollektoros víz / víz hőszivattyú primer (külső) körének a hőmérséklete november végétől február végéig maximum 4-5°C-ot változik (csökken), addíg a levegő / víz hőszivattyúknál a külső hőmérséklet ez idő alatt akár 25°C-ot is változhat. Nem mindegy! Ezenkívül a levegő / víz hőszivattyúk külső körében lévő levegő / víz hőcserélő, amin keresztül a hőmennyiséget a hőszivattyú hasznosítja, sokkal rosszabb hatásfokú, mint a víz / víz hőszivattyúk külső körét a kompresszorral összekötő víz/ víz hőcserélő. Hasonlítsuk össze egy víz / víz és egy levegő / víz hőszivattyú hatásfokát ugyanolyan működési hőmérsékleten. A hatásfokban (COP) a különbség 1-1,5 a víz / víz hőszivattyú javára!  Ne riadjunk vissza a telepítéskor szükséges külső kör kialakításától. Pusztán kényelmi szempontok miatt ne akarjunk levegő / víz hőszivattyút! Vannak helyek, ahol egyszerűen nincs hely a külső kör kiépítésére, vagy hely lenne, de a talaj nem fúrható: sziklás, üreges, a bányakapitányság nem engedélyezi a szondafúrást. Ilyen helyeken van létjogosultsága a levegő / víz hőszivattyúknak. Sőt, ilyen helyeken a levegő / víz hőszivattyúk alkalmazása indokolt! Ha nem a kényelmi szempontokat tartjuk a legfontosabbnak, később az üzemeltetési költségekben meg fog térülni a befektetésünk!

0 Tovább

Hőszivattyú - a kiszolgáló környezet kialakítása

A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

földhőkosaras primer kör kiépítés
talajszonda talajkollektor földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

padlófűtéscsövek lefektetve falfűtéscsövek a vakolat alatt
padlófűtés falfűtés mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

radiátoros fűtés helyfoglalása

radiátor

helyett

fan coil:

 ventillátoros radiátor  fan coil álmennyezet fölé szerelhető változatban
falra vagy álmennyezet fölé szerelve
0 Tovább

Hőszivattyú - mennyibe kerül?

Mennyibe kerül? 

Ez teljesen attól függ, korábban már meglévő fűtésünket alakítjuk-e át, vagy újonnan épülő beruházásról van szó. Ha új építés, akkor a belső kör kialakítása gyakorlatilag mindenféle fűtési módnál hasonló összegbe kerülne. Átalakítás esetén a beépítendő elemek értéke hozzáadódik a hőszivattyú árához, mint beruházási költség. Ugyanígy hozzáadódik a hőszivattyú árához a külső (primer) kör kialakításának a költsége is. Ezek együttesen határozzák meg, érdemes-e belevágnunk a hőszivattyús fűtés kialakításába

Mennyit tudok vele megtakarítani?

Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha korábban nagy volt a fűtésszámlánk, annak nagy részét biztosan sikerül megtakarítani ilyen beruházás mellett. Ha korábban csekély fűtési költséget fizettünk, ne várjunk csodát, teljesen nem fogjuk tudni lenullázni! Ahhoz egyéb beruházásra van szükségünk! Ha korábban például 30.000,- Ft-ért vettünk egy szezonra tüzifát, és az kitartott tavaszig, akkor nem szabad váltani. De ha százezres nagyságrendű vagy annál nagyobb fűtési számlánk van, akkor érdemes számolgatni!

A megtakarítás mértékét a működési hőmérsékleti feltételekből tudjuk előre megbecsülni. Kérdés az, hogy milyen primer kört alakítunk ki? Hány fokos annak az átlagos üzemi hőmérséklete? Milyen belső fűtési kört alakítunk ki? Hány fokos fűtővízre lesz szükségünk? Ha ezek a hőmérsékleti adatok a rendelkezésünkre állnak, akkor a kiszemelt hőszivattyú adatlapjáról le tudjuk olvasni az ehhez a hőmérsékletpároshoz tartozó jósági tényezőt. Tájékozódjunk arról, mit tartalmaz az adott hőszivattyúnál ez az érték. Benne foglaltatnak-e a keringető szivattyúk, esetleg kútvíz-szivattyú felvett teljesítménye is? Ha nem, ezeket is bele kell számolnunk a végleges megtakarítási becslésünkbe.

Ha új építésről van szó, megtakarítást csak úgy becsülhetünk, ha valamihez viszonyítjuk a költségeket. Ebben az esetben tételezzünk fel egy helyileg megvalósítható másfajta fűtést. Számítsuk ki annak a beruházási költségét, az összes részletet figyelembe véve (például kémény építése, felülvizsgálata kéményseprő vállalattal, gázfűtés esetén gázvezeték kialakítása, gáz bekötése, gáz fűtőkészülék ára és üzembe helyezési költsége!). Ha mindezeket összeszámoljuk, azt kapjuk eredményül, hogy új beruházásoknál a hőszivattyús fűtés betervezése csak minimális mértékben drágítja az építkezést. Ez a drágulás az üzemeltetési költségekben néhány év alatt megtérül. Komfortérzetünkben, a környezet tisztaságában pedig sokkal többet nyerünk vele!

Példaként említjem, hogy egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, hőszigetelés és nyílászáró korszerűsítés után 10kW-os hőszivattyú is ki tudja elégíteni a fűtési igényeket. A gázkazánnal hosszú éveken keresztül 330.000,- Ft-nál nagyobb volt egy-egy fűtési idényben a fűtés költsége úgy, hogy közben készült el a hőszigetelés és a nyílászáró csere. Azok eredménye 'csak' annyi volt, hogy nem növekedett a gázszámla! A hőszivattyú használatával H-tarifás árammal ez a költség 90.000,- Ft alá csökkent! Évi több mint 240.000,- Ft megtakarítás! A hőszivattyús beruházás kb. 2,4 millió Ft-ba került. A megtérülési idő kevesebb, mint 10 év. A fűtésköltség pedig azután is nagyon alacsony lesz!

NÁLAD HŐSZIVATTYÚRÓL MEGY A FŰTÉS?

LÁTOGASS MEG OLYAN EMBEREKET, AKIK MÁR BEÉPÍTETTÉK!

Kérdezd meg tőlük: Mennyit fizetnek a fűtésre? Elégedettek-e a beépített hőszivattyúval? Ha újra kezdhetnék a házépítést, milyen fűtést terveznének bele? Választanák-e újból ugyanezt a lehetőséget? Változtatnának-e valamin? Van-e olyan, amit elrontottak? Ajánlják-e Neked is?

Ha olyasvalakivel találkozol, aki nem elégedett, kérdezd meg tőle: Miért? Akar-e olyan szakvéleményt, melyből megtudja, mit kellett volna csinálni / csináltatni, hogy jobb eredményt, azaz kisebb rezsiköltséget érjen el? Ha igen, kérlek add meg neki az elérhetőségemet:

'SPARK - megújuló energiák specialistája'

e-mail: hoszivattyu@permanent.hu

0 Tovább

Hőszivattyú - primer körök kialakítása, összehasonlításuk

Ahogy előző bejegyzésemben ígértem, most a hőszivattyú primer körének a kialakításával foglalkozom részletesen. Ha eldöntötted már, hogy milyen legyen, már csak azt kell megtudnod, hogyan is valósítsd meg.

Először a talaj hőmérsékletváltozását nézzük meg. A felszín közeli rétegekben a hőátmenet hősugárzással történik a légkör irányából és hővezetéssel a mélyebb rétegek felől. Mivel mennyiségileg a Napból sugárzással fölvett hőmennyiség sokszorosa a mélyebb rétegekből felvett hőmennyiségnek, ezért a legfelső rétegek hőmérséklete évszakonként változik. Ez a változás Magyarországon kb. 12 m mélységben egyenlítődik ki. A legfelső állandó hőmérsékletű zóna hőmérséklete 9-10 °C (kb. 12m mélységben), és innen kezdve lefelé növekszik. Magyarországon az átlagos kútvízhőmérséklet és szondahőmérséklet 50 méteres mélységig 12°C körül alakul, annál mélyebben 20-30 méterenként 1°C-ot emelkedik a talaj hőmérséklete.

talajhő görbe

Fenti ábra a talajfelszíntől mért mélység függvényében mutatja a talaj hőmérsékletváltozását az év négy különböző szakában. A mélység a függőleges tengelyen olvasható le méterben. A görbék időpontja közvetlenül a vízszintes tengely alatt balról jobbra haladva: február, május, november, augusztus.


Kútvizes primer kör

A kútfúrás ma Magyarországon bejelentésköteles. A bejelentést az önkormányzatoknál kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a kút térképen történő elhelyezési tervét, és a kút kivitelezési tervét, melyeket vízmérnöknek kell elkészítenie. A fúrás befejeztével pedig a végleges megvalósítási dokumentumokkal kell "készrejelenteni" a kiépített kutakat. A bejelentés minimális mértékű illeték befizetését követeli meg, a vízmérnök munkadíja azonban nem minimális! Neki ki kell nyitnunk a pénztárcánkat.

Legalább két kút megfúrása szükséges. A forrás kút és nyelő kút funkciókat úgy kell megválasztani, hogy a felszín alatti vízáramlások ne okozzanak hidrológiai rövidzárat. Vagyis a hőszivattyú által lehűtött víz ne a forrás kút felé áramoljon, hanem el tőle. A forrás kútba pedig folyamatosan azonos hőmérsékletű víz érkezzen. A két kutat egymástól minimum 10 méterre, egyes nézetek szerint 25 méterre kell elhelyezni. Vannak esetek, amikor nem elegendő egy darab nyelő kút, egy kút nem képes olyan gyorsan elnyelni a vizet, amennyit a forrás kútból kiveszünk. Ilyen esetben második, néhol harmadik nyelőkút fúrására is szükség van. Ha még így sem elég gyors a vízelnyelés, akkor zárt kutat kell kiépíteni, sajtolással kell a mélyebb rétegekbe a vizet visszajuttatni. Az is előfordulhat, hogy egy forráskútból nem tudjuk biztosítani a megfelelő tömegáramot, ebben az esetben több forráskútra van szükség.

Kútvizes primer kör esetén a kút vizét hőcserélővel kell elválasztani a hőszivattyútól. A kút vizében olyan apró szennyező részecskék vannak, amik  részecskeszűrőkön átjutnak, szabad szemmel szinte alig láthatók, de a hőszivattyúban lévő lemezes hőcserélő vékony járatait gyorsan eltömíthetik. Ezen kívül vízkő és egyéb vegyi anyagok jelenléte a kútvízben károsíthatja a hőcserélő anyagát, kilyukaszthatja vagy eltömítheti azt. Ilyen indokok miatt csak külső hőcserélő közbeiktatásával használjunk kútvizes primer kört! Hogy olcsóbb legyen a kútvíz esetleges romboló tevékenysége következményeit kijavítani! Ebben az esetben a kútvizet leválasztó hőcserélő mindkét ágában kell ellenőrizni az áramlási sebességet, a két áramláskapcsolót egymással sorba kell kötni. A hőszivattyú működését csak abban az esetben engedélyezzük, ha mindkét körben megvan a megfelelő sebességű áramlás. Ez az ellenőrzés a hőszivattyút megvédi a szétfagyástól, TILOS kikerülni! Kikerülése a garancia azonnali elvesztését vonja maga után!

Talajszonda

Házilagos kivitelezés nem lehetséges. 20 méternél mélyebb talajszondák építéséhez a területileg illetékes bányakapitányságtól kell engedélyt kérni. A kérvényhez csatolni kell kamarai nyilvántartásban szereplő mérnök által készített terveket. Az engedély illetékköteles, egy-két hely kivételével általában könnyen megadják. A bányakapitányságnak az építés befejezését, a megvalósult talajszondákat is be kell jelenteni, újabb illeték befizetése mellett.

Talajszonda létesítésekor fúrógéppel veszik birtokba a területet, és a kiszámolt darabszámú, tervezett mélységű kutak megfúrása közben a környezet viszonylag legminimálisabb megbolygatása mellett általában műanyag (KPE) csövekből hegesztéssel készült szondákat tolnak le a kifúrt lyukakba. A szondákat egymástól minimum 5 méterre, de inkább 8 méteres távolságban kell elhelyezni. Bár sokkal kisebb területet igényel a talajszonda, mint a talajkollektor, a kivitelezés nagy precizitást és odafigyelést igényel. A szonda többféle kialakítású lehet. Létezik 'cső-a-csőben' és U-alakú szonda is. Egy-egy kút megfúrásával letolhatnak egy szondát vagy szondapárt is, esetleg több szondát egymáshoz viszonylag közel. Természetesen az egy szondának fúrt kút szűkebb keresztmetszetű, mint a szondapárhoz vagy több szondához szükséges átmérő. A szondák letolása után a szonda és a kút fala közötti hézagot bentonittal töltik fel. Így biztosítják a fúrás közben átszakított vízzáró rétegek további normális működését. Ugyanis a talajszonda kialakításának legfontosabb feltétele, hogy a mélyebb rétegek vízháztartását ne bolygassa meg. A szondaépítés technológiáját úgy alakították ki, hogy ennek a kritériumnak maradéktalanul eleget tegyenek.

Manapság már léteznek nemcsak egyenesen, függőlegesen lefelé menő szondák, hanem elágazó, a függőlegessel szöget bezáró szondaágak, egy fejben összesítve. Ezekről még nincsen túl sok tapasztalat. Ott érdemes ilyen elrendezéssel próbálkozni, ahol kevés földterület áll rendelkezésre. Ezzel a módszerrel a 'szomszéd alá' is lehet fúrni, egy kicsit nagyobb területről gyűjthető be a hőszivattyú kiszolgálásához szükséges hőmennyiség. Ilyen szondakialakításhoz természetesen a szomszédnak is hozzá kell járulnia, ha ténylegesen az ő területe alól is szeretnénk hőt kinyerni.

A különböző szerkezetű anyagok hővezető képessége különböző. Általában minél sűrűbb egy anyag, annál jobb hővezető. És minél nedvesebb egy talajréteg, annál jobb hővezető. Mivel a szonda hosszában változó a talaj minősége,nem egyforma a hőátadás mértéke. Az minden mélységben az ott jelenlévő anyag minőségétől függ. Egy szondára vonatkoztatva például egy száraz homokos talajban csak 35W/m, egy nedves homokos talajban 50W/m teljesítményt lehet elérni, míg például földfelszín alatti áramlások vonalában akár 100W/m vagy annál egy kicsit nagyobb hőnyereség is reális. A tervezők kis (30kW-nál kisebb) rendszerek esetében a talajszerkezet pontos ismerete hiányában a fúráskor tapasztalt talajminőség függvényében táblázatból kiolvasható W/m értékkel számolnak. Ez természetesen csak közelítő becslés. Az így tervezett talajszonda az év nagy részében kielégíti a primer oldalon a hőigényeket. Precíz teljesítménymérés hiányában azonban csak a legnagyobb hidegben derülne ki, hogy a szondánk nem tudja azt a teljesítményt leadni, amit várunk tőle. - Ezért is szükséges a próbafúrás, egy szonda elkészítése és bemérése, majd ez alapján a helyileg szükséges szonda darabszám és szondahossz megállapítása. - Az elkészült szondákat azután egy gyűjtőbe vezetik és összekötik. Szabályozószelepek beépítésével, vagy egyforma hosszúságú szondavezetékekkel biztosítják a szondák egyforma működését.

A VDI 4640 előírásai a lehetséges hőkivétel mértékére az üzemelési idő/év adatokra vonatkoztatva itt látható:

Például: ha csak fűtünk a szondáról, háztartási melegvizet más módon készítünk, akkor egy fűtési szezonban kb. 1800 órán keresztül veszünk ki hőmennyiséget a talajból. Ha a szondánk nedves agyagos/vályogos talajba került (ezt a fúrás közben lehet megállapítani), akkor a kivehető hőmennyiség 35-50 W/m. Ha a háztartási melegvizet is a hőszivattyúval készíttetjük, akkor egy évben kb. 2400 órányit üzemel a hőszivattyú. Ebben az esetben ugyanabból a szondából kivehető hőmennyiség csak 30-40W/m. A kivehető hőmennyiség nagyban függ a szonda készítésekor pontosan betartott technológiától, a visszatömedékelés pontosságától. A szondafúrás közben meghatározott talajminőségre jellemző adatokkal lehet korrigálni az előzetes szondaméret tervezéseket. Bár általában megbízható adatforrások állnak rendelkezésre a magyarországi talajadottságokról, helyi eltérések lehetnek. Éppen ezért fúrás közben is ellenőrizni kell a tervek helyességét.

Nagyobb teljesítményű szonda-rendszerek esetén mindenképpen szükséges bemérni a szondák várható teljesítményét. Az első fúrással egy próbaszondát építenek meg. A próbaszonda bemérése a következő módon történik: Megfúrják a szondát, majd néhány napig pihentetik. Összekötik a TRT (Thermal Response Test) berendezéssel, melybe fűtőszál van beépítve. Ennek a fűtőszálnak a leadott teljesítményét a teszt során folyamatosan feljegyzik. Először a primer oldali keringető szivattyú fél órán keresztül történő járatásával meghatározzák a talaj nyugalmi hőmérsékletét. Ezután bekapcsolják a fűtőszálat, és a szondában a víz folyamatos keringetésével fűtik a szonda környezetét. A tesztelő berendezést legalább 48-72 órán át üzemeltetik. Közben mérik a különböző mélységekre beépített hőmérséklet érzékelőkkel a szondahőmérsékleteket. Rögzítik a mért adatokat. Majd a leállítás után is mérik, milyen gyorsan hül vissza a szonda környezete. Az így nyert adatokból bonyolult képletek segítségével kiszámolják a talaj ekvivalens hővezetőképességét és a fúrt lyuk termális ellenállását. Ezen adatok segítségével meghatározható, hogy a kívánt teljesítményű hőforráshoz hány darab, milyen elrendezésű - a próbaszondával azonos hosszúságú - szondát kell fúrni. Ezt a számítást számítógéppel is el lehet végeztetni az EED szoftver segítségével. Ezt a szoftvert német és svéd egyetemek együttműködésével fejlesztették ki 1997-ben. A tesztelésnek folyamatosnak kell lennie. Áramszünet, vagy egyéb ok miatti megszakítás esetén kb. 2 hétig pihentetni kell a szondát, és csak utána kezdhető újra a szondateszt.

Talajkollektor

Házilag a legkönnyebben kivitelezhető. Azért egy árokásó gép nagyban gyorsíthatja és megkönnyítheti a kétkezi munkát! A gépészmérnök tervező munkája nem kihagyható!

Többféleképpen lehet megvalósítani. A két leggyakoribb módja a következő:

Árkot ásnak 1-3 méter mélyen, olyan hosszban és elrendezésben, ahogy az a talajkollektor létesítési tervében szerepel. Nagyobb teljesítmény (itt háztartási méretekben nagyobbról van szó!) esetén fa-szerkezetet alakítanak ki. Van egy vastagabb csőből készült gerincvezeték-pár, melyhez - mint a fa törzséhez az ágak - csatlakoznak az oldalleágazások. Egy-egy ilyen oldalleágazás 100 és 200 méter közötti hosszúságú. Szerencsésebb a több rövidebb körből álló talajkollektor hálózat, kisebb ellenállást jelent a keringető szivattyú számára. Az egyik mód szerint ezekbe a kiásott árkokba lefektetik simán a csöveket U-alakban, minél jobban kiegyenesítve, a lejtésre ügyelve. A csővezeték lejtését úgy kell kialakítani, hogy a gerincvezeték legyen a legmagasabban, minden légbuborék ki tudjon jutni oda az oldalágakból. A gerincvezeték legmagasabb pontjain pedig (mindkét ágban) légtelenítő szelepeket kell elhelyezni.

A másik módszer az, amikor az oldalágakba szánt, általában 25mm átmérőjű KPE csöveket tekercsben hagyják, a tekercs meneteit széthúzzák, és viszonylag síkra ledöntve karikákban hagyva fektetik bele a kissé szélesebbre ásott árkokba. Ezt a kialakítást sokkal nehezebb légteleníteni az előző változatnál. Itt jól jöhet egy drága, kifejezetten a légtelenítést segítő keringető szivattyú használata, mely néhány perc üzem után tart néhány perc szünetet, hogy a vízben tovahordott levegőbuborékok össze tudjanak gyűlni, és a légtelenítő szelepet megtalálva távozni tudjanak a csővezetékekből.

A fenti két megoldás közül bármelyiket választjuk is, a visszatemetés már ugyanazon séma szerint alakul: homokkal kell körbevenni a lefektetett csővezetékeket, beiszapolni, hogy a lehető legjobban tömörödjön a talaj a csövek körül. Majd 20cm homokréteg után lehet visszatölteni az eredeti talajt. Bármilyen gondosan is cselekszünk, az első télen még biztosan nem fog tudni maximális hatásfokkal üzemelni a kollektor. A talaj teljes tömörödéséhez / beiszapolódásához legalább egy, de inkább két hóolvadási szezonon kell túllenni. Kb. két év múlva aztán már nem lehet probléma a jól méretezett talajkollektorral.

A légtelenítés nagyon fontos, a hőszivattyút csak teljesen légtelenített primer kör tudja terv szerinti hőmennyiséggel kiszolgálni.

Földhőkosár

Nem árt markológépet segítségül hívni a hatalmas méretű munkagödrök kiásásához.

A földhőkosarakhoz 1,5-2 méter átmérőjű, 4-5 méter mély munkagödröket kell kiásni. Minden egyes munkagödörbe egy-egy 100 méteres tekercs csővezetéket kell elhelyezni. A földhőkosarat úgy lehet kialakítani például KPE csőtekercsből, hogy egyenletes távolságra széthúzzuk a tekercs meneteit, majd fixen rögzítjük a csöveket egymáshoz úgy, hogy kb. azonos távolságot tartsunk a menetek között. Ezt az egymáshoz rögzítést végezhetjük fával vagy műanyaggal is. A lényeg az, hogy addig tartsa meg a csövek egymáshoz képesti távolságát, amíg a munkagödör betemetése befejeződik. Utána akár el is korhadhat a fa, soha többet a csőtekercset kiásni nem fogjuk. Durva becsléssel egy ilyen földhőkosár kb. 1kW energiát jelent forrás oldalon. Ahány kW-os a hőszivattyúnk, annyi ilyen földhőkosarat kell kialakítani. A legkisebb egymásra hatás elérése érdekében a kosarakat egymástól kb. 5m távolságra lehet elhelyezni, annál nem közelebb. A kosarak végződéseit egy gyűjtőbe össze kell vezetni, és szelepekkel ellátva összekötni. Itt is fontos a légtelenítő szelepek legmagasabb ponton történő elhelyezése. Ezt praktikusan a gyűjtőnél kell kialakítani.

Mire kell ügyelni?

Fontos, hogy a keringető szivattyú méretezése a kiépített primer körrel harmonizáljon. Ellenőrzésképpen ultrahangos áramlásmérővel tudjuk ellenőriz(tet)ni a hőszivattyú adatlapján előírt áramlási sebesség meglétét.

A légtelenítés mindegyik primer köri kialakítás esetében nagyon fontos, de a legjobban a talajkollektornál kell rá ügyelni. Ott a legkönnyebb a megfelelő lejtések kialakításakor hibázni. A légtelenítés megfelelő voltát jelzi, ha a keringető szivattyú szépen halkan (légbuborék-mentesen) jár, és a hőszivattyú számára a keringetési sebesség elég gyors (vagyis a folyadék-áramlás kapcsoló azt jelzi, hogy megvan a megfelelő áramlási sebesség).

Következő cikkünkben a fenti módok valamelyikén kiépített primer körök hűtési célú felhasználását, vagyis a passzív hűtési lehetőségeket vesszük górcső alá.

2 Tovább

Hőszivattyú - passzív hűtés

Hőszivattyúnk ha már van, használjuk ne csak fűtésre, hanem hűtésre is. Hűtésre? Ez többféleképpen értelmezhető: ...

Mit nevezünk 'passzív hűtésnek'?

Passzív = nem aktív

Aktív hűtés az, amikor például klímaberendezéssel, azaz egy kompresszoros készülék segítségével (ez lehet a hőszivattyú is), a hűtési körfolyamat megfelelő irányításával hőt vonunk el a hűteni kívánt helyiségekből. Ha nem szeretnénk sokat fizetni a villanyszámlára, akkor nem ezt a hűtési megoldást választjuk. A passzív hűtésnél nem használunk kompresszort, hanem valamilyen - eredendően hűvös - közeget keringetünk a 'fűtőtestekben', vagyis azokban a csővezetékekben, amiket fűtésre használunk, és ezzel hűtjük a helyiségek levegőjét.

Passzív hűtésre több megoldás is létezik.

Használhatjuk a fűtésre kiépített csővezeték-hálózatot, de használhatunk egy külön erre a célra épült - független - hűtési kört is. Ez utóbbit leginkább fan coil beépítésével lehet megvalósítani. A fan coil ventillátoros radiátort jelent, ahol a csővezetékben keringetjük a hideg vizet, és ebből a hideg vízből a hőátadást a lakás levegője felé egy ventillátor segítségével gyorsítjuk. Ha a víz hidegebb a harmatponti hőmérsékletnél, páralecsapódást tapasztalunk. A kicsapódott vizet nevezzük kondenzvíznek. Ennek a kondenzvíznek az elvezetéséről és - bűzzáron keresztül -csatornába kötéséről gondoskodni kell.

Ha hűtésre a fűtésre kiépített valamely felületfűtési (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) rendszert használjuk, ott is számolni kell a párakicsapódás veszélyével. Ott meg kell oldani, hogy a fűtéscsövekbe a harmatponti hőmérsékletnél melegebb víz kerüljön. Ezt úgy tudjuk elérni, ha keverőszelep van beépítve a fűtéscsövek elé, és a visszatérő melegebb víz egy részét belekeverjük az előremenő hideg vízbe. Így el tudjuk azt érni, hogy a kútból, talajszondából feljövő kb. 12°C-os víz kb. 18°C-osan kerüljön a felületfűtés csöveibe. Ezzel már meg is akadályoztuk a szerkezeten belüli párakicsapódást (ami penészedést okozna).

Ha víz / víz hőszivattyú látja el lakásunkban a fűtést, akkor adódik a lehetőség, hogy a hőszivattyú számára kiépített primer kört (azaz külső kört) használjuk 'hőforrásként' vagyis a hideg forrásaként. Talajkollektor és talajszonda esetében zárt körökről beszélünk, amiket elvileg össze is köthetnénk a fűtési körökkel. De ezek a körök fagyálló folyadékkal vannak feltöltve, ezért egy hőcserélővel le kell választani a fűtési körökről. Ha azonban a hűtésnek külön belső hálózatot építünk ki, amely viszonylag kis térfogatú, azt már össze lehet kötni ezekkel a primer hőforrásokkal, és akkor nem szükséges hőcserélő közbeiktatása.

Kútvizes működtetésű hőszivattyú esetén pedig azért kell leválasztani hőcserélővel a 'hőforrás' körről a fűtési / hűtési kört, mivel itt egy nyitott körből vesszük el és egy zárt körnek adjuk át a hideget. Ebben a nyitott körben keringő víz olyan szennyező szemcséket és vegyi anyagokat tartalmazhat, mely a fűtési csövek belsejében lerakódva idővel rontja a hőátadás hatékonyságát.

Ha hűtési körnek külön fan coil házlózatot építünk ki, akkor lehetőség van arra is, hogy a fan coilokon direktben vezessük át a kút vizét, amit aztán így felmelegítve például locsolásra használunk el. Ebben az esetben a növényeknek szánt locsolóvíz hőmérséklete kellemesen langyos lesz, amit növényeink meghálálnak. Ha ezt a változatot választjuk, számolni kell a lassan de biztosan kirakódó vízkővel.

Milyen hatásfokú ez a hűtési mód?

Nagyon nagy hőmérséklet-különbséget nem lehet elérni ilyen hűtéssel. A tapasztalatok alapján azonban 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás levegőjének a hőmérsékletét. Ha elég jól hőszigetelt házban lakunk, és nincs a legnagyobb hőségben is ablaknyitási kényszerünk (amivel rengeteg fölösleges meleg kerülne be lakásunkba), akkor ez a 4-5°C már megoldja magyarországi viszonyok között az egész nyári hűtést. Ehhez a fajta hűtéshez csupán a hőszivattyú vezérlőjét és a keringető szivattyút, kútvíz használata esetén a kútvízszivattyút is kell használni. Ezeknek a fogyasztása lényegesen kevesebb, mint amennyit egy kompresszoros készülék venne fel. A kútvízszivattyú viszonylag sokat fogyaszt, annak a ahsználatakor kb. harmada, negyede tud lenni a hűtési költség a klímás változathoz képest. Ha csak a keringető szivattyút és a vezérlőt kell üzemeltetni, akkor kb. tizedébe kerül a passzív hűtés a klímaberendezés / vagy hőszivattyú hűtési célú használatához képest.

Ezt a passzív hűtést a SPARK hőszivattyúk tudják vezérelni. A hőszivattyúba a készülék használati utasításában leírt hőmérséklet érzékelőket kell bevezetni, bekötni, beállítani a kívánt hőfokokat, és automatikusan felismeri a berendezés, hogy most fűtésre vagy hűtésre van szükség. Természetesen a hűtési hőfoknak magasabbnak kell lennie a fűtési hőmérsékletnél. A két hőmérséklet közötti különbséget nevezzük hiszterézisnek. Legalább 1°C hiszterézist kell megadni.

SZERETNE EGÉSZ ÉVBEN KELLEMES HŐMÉRSÉKLETŰ LAKÁST?

KOMFORTÉRZETE NÖVELÉSÉHEZ  ALKALMAZZON HŐSZIVATTYÚS FŰTÉST ÉS PASSZÍV HŰTÉST!

Nálunk minden kelléket megtalál hozzá!

0 Tovább

Nyílt rendszerű primer kör karbantartási igénye

Két csoportra bonthatóak a víz-/víz hőszivattyúhoz kapcsolható primer körök: nyílt és zárt rendszerekre. Nyílt rendszerűnek azokat a kivitelezéseket nevezzük, ahol vagy a kútból vagy egyéb élővízből folyamatosan újabb és újabb víztömegek érkeznek a hőszivattyúhoz.

A nyílt rendszereket biztonsági okokból úgy kell megépíteni, hogy a hőforrás és a hőszivattyú közé egy leválasztó hőcserélőt építünk be. Ez kb. 2°C-os hőlépcsőt jelent, a hőszivattyúnál már ennyivel alacsonyabb hőmérsékletű anyagból dolgozunk. Másrészt a nyílt víz kútból történő felszivattyúzásához általában sokkal nagyobb elektromos teljesítmény-felvételű szivattyúra van szükség, mint a zárt körökben szükséges keringető szivattyúk. Ezek rontják a rendszer hatásfokát.

A nyílt rendszerekben folyamatosan újabb és újabb víz kerül a hőszivattyúhoz, illetve az elé beépített leválasztó hőcserélőhöz. Magyarországon a víz sok helyen vagy vasas, vagy hordalékot, kvarcszemcséket tartalmaz. Ezért vagy lerakódás keletkezik a vastartalom miatt, vagy a nagy sebességű vízárammal keringő kvarcszemcsék hosszú idő alatt kicsiszolják a lemezes hőcserélő lemezeit. Igazából ezért van szükség a leválasztó hőcserélőre, hogy ez a külső hőcserélő sérüljön, ne a hőszivattyúba épített, hűtőközeghez kapcsolódó belső hőcserélő. Ugyanis ha a hűtőközeg köre is érintett a meghibásodással, az nagyon sokba kerülő szervíz munkát von maga után.

A lerakódásokat időnként ki kell takarítani a hőcserélőből, mert ezek rontják a hőátadás hatékonyságát. Ezért át kell mosni nagynyomású mosóval az üzem közbeni áramlási iránnyal ellentétes irányból. Hogy mennyi időnként? Minimum évente egyszer, de figyelni kell a hatásfokot, hőmérsékleti és áramlási adatokat, és igény szerint sűrűbben, akár havonta szükség lehet erre az átmosásra.

Ezenkívűl a kútvíz-szivattyú körébe épített szűrőt is figyelni kell, hogy mennyi lerakódás gyűlik össze benne, és szükség esetén azt is tisztítani kell egyszerű átmosással. Minden évben a fűtési idényen kívűl a szűrőt alaposabban is meg kell tisztítani a jövő évi fűtési költségek alacsonyan tartása végett.

A leválasztó hőcserélőt és a hőszivattyút összekötő kis térfogatú körbe -35°C-ra beállított fagyálló folyadékot kell tölteni. Ennek a körnek bármilyen megbontása esetén az újból történő fagypontbeállításra és mérésre van szükség. A leválasztott körben keringő folyadék fagypontjának a megfelelő szinten tartása az üzemeltető feladata!

Csak olyan ember építsen a fűtési körébe nyílt rendszerű primer kört, aki vállalja, és el is végzi ezeket a karbantartási feladatokat! A tapasztalatunk az, hogy a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagy, és ritkulnak a tisztítási munkák. Ez az üzemeltető felelőssége!

0 Tovább

Zárt rendszerű primer körök - melyiket válasszam és miért?

A víz-/víz hőszivattyú primer köreként mi zárt rendszerű csővezeték kiépítését javasoljuk. Sokkal kisebb a karbantartási igénye, mint a nyílt körös rendszereké, és a meghibásodási lehetősége gyakorlatilag nulla. A csőrendszerek KPE csövekből készülnek, amit a rágcsálók nem szeretnek, ezért a földbe telepített csövek nagyon hosszú élettartamúak. Itt számot csak azért nem tudok leírni, mert tömegesen még nem történt ilyen rendszerekben meghibásodás, amiből valamilyen meghibásodási okra következtetni lehetne. (KPE csöveket használnak elektromos kábelek földben vezetése során is, hogy a vezetékek szigetelését ne kezdjék ki a rágcsálók.)

A zárt körök közül a legjobb hatásfokúra a talajszondás kör építhető ki. - Egyébként ennek a legkisebb a helyigénye a zárt körös kialakítások közül. - Míg a talajkollektor és a földhőkosár csöveit maximum 2 méter vastagságú földréteg választja el a felszíntől, és ezért tél végére mindenképpen lehül kb. +2°C-osra, a talajszonda csövei mélyen, akár 100 méterrel a felszín alatt is lehetnek. Ha elég jól van méretezve a szondák összhossza, akkor elérhetjük azt az ideális állapotot is, hogy a fűtési idény vége felé, február végén, amikor a vízszintes talajkollektorokból már csak 2°C-os folyadék érkezik a hőszivattyúhoz, a talajszondából beérkező folyadék hőmérséklete nem süllyed 8-10°C alá. (Gyakorlatilag felveszi a versenyt a kútvizes rendszerekkel a hőmérsékleti adatokat tekintve.) Ehhez a német méretezési szabályok szerint kiszámított szondaméreteket kb. 30%-kal túl kell méretezni. Bár a beruházási költség növekszik valamelyest, az üzemeltetési költség ebben az esetben lesz a legkisebb. Érdemes ezt a beruházást bevállalni, mert így lesz a legalacsonyabb az üzemeltetési költség.

hőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodik

A kép csak illusztráció! Pontos tervet épületgépész tud adni!

Egy átlagos méretű családi házhoz természetesen nincsen szükség ilyen sok darab szondára, hacsak nem a 20 méteresnél rövidebb változat mellett maradunk, ami esetében nincsen szükség bányakapitánysági engedélyre. Viszont akkor elveszti azt a nagy előnyét, hogy kis helyet foglal.

Ha nincsen ennyi pénzünk a beruházásra, és van elég hely a kertünkben, lehetőség van talajkollektor vagy földhőkosár kiépítésére is. Ezek technikai kivitelezését másik blogomban írtam le. Mindkét primer kör fajta akár házilagosan is kivitelezhető, azzal a jó tanáccsal, hogy azért ne ásóval és lapáttal álljunk neki a földmunkának, hanem legalább egy hétvégére béreljünk ki egy földmunkagépet, ha szükséges, kezelővel együtt. Ennek ára az alapanyagköltség 5-10%-a, ami elhanyagolható, de nagyban megkönnyíti / gyorsítja a munkát.

hőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodikhőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodik

Ezek a képek is csak illusztrációk! Az egymással és a hőszivattyúval történő összeköttetések kialakítását a gépészeti terv tartalmazza!

A földhőkosarat jellemzően magas talajvíznél szokták kialakítani, míg az átlagos nedvességtartalmú mezőgazdasági talajokon a talajkollektor a legolcsóbb, de egyben a legnagyobb területet igénylő primer köri kiépítés. Ha a csöveket legalább 2 méter mélyre helyezzük, és "fa-szerkezetű" elrendezést valósítunk meg (ami azt jelenti, hogy egy gerincvezetékbe folyik össze a 100 méteresnél nem hosszabb ágakban gyűjtött hőenergia), akkor a fölöttes növényzetre szinte semmilyen hatással sincsen az a tény, hogy mi hűtjük a talajt. Ha a padlófűtés-csövekhez hasonlóan behálózzuk az egész területet, és a csöveket csak 1,2 méter mélyre helyezzük, ahogy ezt sokan javasolják, akkor a talajt túlhűtjük, a fölöttes növényzet károsodik: növekedési erélye csökken. És amennyiben nyáron passzív hűtéssel hőenergiát juttatunk vissza a területre, a fölötte levő növényzet vízellátása is csökken a terület fokozott párolgása miatt (melegebb felület többet párologtat). A fenntartható fejlődéshez tehát minimum 2 méter mélyre és árkokba kell fektetni a talajkollektor csöveket!

0 Tovább

Szekunder, azaz fűtési körök - melyiket és miért válasszam?

Fűtési körnek a hőszivattyúhoz mindenképpen olyan kört kell kiépíteni, mely alacsony hőmérsékletű víz keringetésével tud komfortos hőérzetet biztosítani.

Ez lehet bármilyen felületfűtés vagy fűtés fan coillal.

fan coil = ventillátoros radiátor ( a víz egy réz csőtekercsben folyik, amin keresztülfújjuk a levegőt, hogy gyorsan le tudja adni a szállított meleget)

A felületfűtés lehet padló-, fal- vagy mennyezetfűtés. Mindegyiknek az a lényege, hogy nagy felület van becsövezve, - ezt épületgépész számolja ki - , és az épület fűtése maximum 35°C-os vízzel megoldható télen a leghidegebb időben is.

Melyiknek mi az előnye, és mi a hátránya?

Mindhárom felületfűtési mód nagy előnye, hogy az épület szerkezetében el vannak rejtve a fűtéscsövek, nem porosodnak, nem kell őket takarítani.

Mindhárom felületfűtési módra igaz, hogy nem lehet akármilyen hőmérsékletű vizet beléjük engedni: 

Fűtéskor maximum 40°C-os vizet szabad csak a csövekben keringtetni.

Hűtéskor pedig olyan hőmérsékletre felmelegített vizet használjunk, amelynél nem keletkezik páralecsapódás. Ebből következik, hogy aktív hűtésre fölösleges lenne ezt a felületet használnunk, ha úgyis vissza kell melegíteni a vizet. A passzív hűtésre viszont bármelyik használható a harmatpontnál nagyobb hőmérsékletű folyadékkal. Vannak, akik páraérzékelőt javasolnak, de mi ettől óva intünk. Ugyanis amikor a páraérzékelő jelez, akkor már kicsapódott pára van! Az pedig a szerkezetben nem párolog el, penészedést okozhat, ami egészségtelen! Mi inkább azt javasoljuk, hogy mérjék a páratartalmat, és az átlagos értékhez számolják ki a keringetett víz hőmérsékletét. Például ha az átlagos páratartalom nem nagyobb 50%-nál, akkor kb. 18°C-os vizet lehet keringtetni hűtési céllal az  épületszerkezetbe  beépített  csövekben. 

Padlófűtés

A padlófűtést már az ókori rómaiak is használták. Sok magyarországi ásatáson is találtak erre utaló szerkezetű házakat, de ha a római népfürdőket nézzük, a medencéket szintén ilyen módon fűtötték. Magyarországon a 70-es, 80-as évektől már sok házban padlófűtést építettek ki, akkor még gázkazánhoz vagy vegyestüzelésű kazánhoz. Az emberek egy része nem is úgy használta, amire ezt kitalálták: amikor nem voltak otthon, hagyták lehűlni a lakást. Aztán hazaérve jól befűtöttek, 45-50°C-osra is felmelegítették a felületet, ami egyrészt a felszálló por tömegét megsokszorozta, másrészt egészségre ártalmas hatása is lett például a visszereseknél. Ha a padlófűtést úgy használjuk, amire azt kitalálták, akkor a fűtővíz hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a levegő hőmérsékleténél. Nem alakul ki gravitációsan olyan cirkuláció, mely a porszemcséket feltolná a levegőbe. Ezért ha a padlófűtést megfelelően használjuk, semmilyen negatív hatással nincs az egészségünkre.

Vannak a felszín alatti vízáramlásokra érzékeny emberek. Ők a padlófűtés csövekben keringő folyadékot is megérzik, nekik nem ezt a fajta fűtést célszerű választaniuk.

Padlófűtésre nem tehető sem hagyományos parketta, sem szőnyeg. A megengedett padlóburkolat-fajták: a hidegburkolat / kő, és MDF-lapokból is van olyan, mely elég vékony, nem hőszigeteli le teljesen a padlót, és padlófűtésre is alkalmasnak írja a gyártó. Ha lehet, a hidegburkolatot válasszuk. Mediterrán országokban nem ritka, hogy a hálószoba padlóburkolata is kő, mégha mi egy kicsit idegenkedünk is ettől. Meg lehet szokni, meg lehet szeretni!

Aki ülőmunkát végez, annak a felületfűtések közül a padlófűtés adja a legnagyobb komfortérzést.

Mennyezetfűtés

A padlófűtéshez hasonlóan az arra érzékeny emberek megérezhetik a felettük, vagy egy szinttel feljebb lakva az alattuk keringtetett folyadék áramlását. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni tervezéskor! Ha csak mennyezetfűtést tervezünk kiépíteni, akkor ugyanúgy, mint a padlófűtésnél, érdemes a teljes felületet becsövezni Ekkor kell a legalacsonyabb vízhőmérséklet a fűtéshez.

Nagy előnye, hogy utólag a mennyezetre biztosan nem akarunk falipolcot vagy képet felszerelni!

Két különböző szerelési technikára léteznek fal- és mennyezetfűtési rendszerek: a száraz és a nedves szerelési technikára. A nedves a vakolatos, a felrakott habarcs felhordáskor nedves. Innen a neve. Akár falra, akár mennyezetre felszerelhető. A vakolat teljesen körbeveszi a fűtéscsöveket, a csövek teljes felületükkel részt vesznek a hőátadásban. A száraz technikával szerelt csövekre is ugyanez igaz, hogy teljes felületük részt vesz a hőátadásban. Erről egy úgynevezett "hőtükör" gondoskodik, melyben előre bemélyítéssel ki vannak alakítva a csövek helye, így telepítéskor a fűtéscsöveket csak be kell pattintani a helyükre, és a gipszkartonlemezzel eltakarni. Kb. egyforma a hőleadó képessége mindkét technológiával szerelt rendszernek. Választáskor az döntsön, hogy fűtéscsövek nélkül milyen falburkolat kerülne arra a felületre.

Falfűtés

A legkevesebb emberre van negatív hatással a falakban keringő folyadék. Falfűtés kiépítésekor az épület külső határoló falait célszerű belülről falfűtés-csövekkel behálózni, temperálni. Tervezzük meg előre a bútorzatot, és ezekre a falakra ne tervezzünk nagy szekrényeket, könyvespolcokat. Vagy he előre tudjuk, hogy egy könyvtárban szeretnénk élni, akkor ne ezt a felületfűtést válasszuk! A szekrények helyett manapság már a külön gardrob helyiség a divat. Jó szokás, segít a lakásban a rendet megtartani, és a falfűtést sem akadályozza!

Ha utólag szeretnénk képet vagy falipolcot elhelyezni a falfűtéses falon, akkor nincsen más dolgunk, mint hagyni lehűlni a falat (ez 5-6 óra fűtés-szünet), beindítani a fűtést, és rövid idő múlva egy infrahőmérővel kimérni, hol vannak a falban elrejtve a csövek. Ha a leghidegebb ponton fúrjuk meg a falat, valószínűleg nem találjuk el a csöveket. Ha mégis sikerült egy mini szökőkutat akaratunk ellenére szobánkba varázsolni, akkor egy 10*10 cm-es felületen a vakolatot megbontva a csövek toldó idommal javíthatóak. Másik megoldás, hogy építkezés közben fotókat készítünk a fűtéscsövek elhelyezkedéséről, és például az ablakhoz viszonyítva ki tudjuk mérni, hová fúrhatunk. A méréshez olyan viszonyítási pontot keressünk, mely vakolás előtt és után is ugyanolyan jól látható.

Tehát a választás, hogy padló-, fal- vagy mennyezetfűtést épít be, ízlés dolga. Melyik Önnek a legszimpatikusabb? Esetleg ezek kombinációja? Mód van arra is hogy akár mindhárom felületfűtést alkalmazzuk egy lakáson belül! Önön és a tervezőjén múlik, melyik helyiségbe melyik fajta fűtést építi ki, vagy esetleg helyiségen belül is kombinálja a különböző fűtési módokat.

Fan coil

Régi házak felújításakor javasoljuk ezt. A legkevesebb építési kosszal jár, ha a meglévő radiátoros fűtést úgy tesszük alkalmassá a hőszivattyúval történő fűtés számára, hogy a radiátorokat - megfelelően méretezett - fan coillal cseréljük ki. A fan coil forszírozott hőleadású fűtő alkalmatosság, aminek elég a max. 35°C-os előremenő vízhőmérséklet, ha megfelelően van méretezve.

Hátránya a ventillátor: arra érzékenyeknél gondot okozhat a huzat érzete. Ezért inkább olyan, a számítottnál nagyobb méretű fan coilt építsünk be, amelyik a legkisebb ventillátor-sebesség fokozatban tudja azt a hőenergiát leadni, amit az épületgépészünk kiszámolt. Hálószobában úgy építsük be, hogy semmiképpen ne az ágyat célozza meg a légáramlat. Dolgozószobában az íróasztal elhelyezkedését tervezzük meg úgy, hogy ne legyen a légáramlás útjában. Ezek fontos szempontok, ha sokáig szeretné élvezni munkája gyümölcsét!

0 Tovább

Szükséges-e: Hőszivattyú évenkénti ellenőrzése?

Hőszivattyút forgalmazó cégek előszeretettel kötnek olyan szerződést, amelyben a vásárló kötelezi magát arra, hogy a készülékét évente felülvizsgáltatja kemény pénzekért. Vajon valóban szükség van erre?

A hőszivattyú ugyanolyan technikát alkalmaz, mint a hűtőszekrények. Csak amíg nekünk a hűtőszekrénynél a meleg oldal a "felesleges", addig a hőszivattyúnál éppen a meleg oldalt használjuk fel a lakásunk fűtésére. És ami a hűtőszekrénynél hasznos: a hideg oldal, a hőszivattyúknál azt a lakáson kívül helyezzük el, hogy véletlenül se hűtse nekünk a lakást olyankor, amikor fűteni szeretnénk. Szóval ugyanazt a technikát alkalmazza a hőszivattyú, mint a hűtőszekrény, csak egy kicsit nagyobb teljesítménnyel. A hűtőszekrényeket mikor szokták ellenőrizni csak úgy, ha nincsen vele semmi gond? A kis, háztartási méretűeket nem nagyon. A nagyokat pedig törvényi előírás szerinti rendszeres időközönként. De nekünk háztartási méretű berendezésünk van!

A hőszivattyús fűtésnél igazából nem a hőszivattyú az, ami meghibásodhat, hanem a köré épített kiszolgáló egységek. Akkor miért a hőszivattyút jönnek ki ellenőrizni? Miért nem a fűtésszerelő jön ki, hogy a fűtéskörünket és a primer kört maximális hatékonyságú állapotban tartsa? Jó kérdés!

A SPARK hőszivattyúk olyan vezérlővel rendelkeznek, melyek a hőszivattyú köré épített egységek működésének az ellenőrzésére szolgálnak. Nem évente egyszer, hanem folyamatosan! Ha a hőszivattyú üzemeltetője rendelkezik internet-eléréssel, akkor mi az internet segítségével folyamatosan megkapjuk a mért adatokat, azokból pedig látjuk, hogy a gép használata során történt-e valamilyen változás. Ha bizonyos előre meghatározott mértékű változás következik be a mért adatokban, akkor tudjuk értesíteni a felhasználót, hogy milyen karbantartási munkát végezzen el a kiépített fűtési körben vagy a primer körben. Ezzel a távfelügyelettel a hőszivattyú működését folyamatosan optimális értékeken tudjuk tartani, hogy az üzemeltetőnek a lehető legkevesebb rezsit kelljen fizetnie lakása komfortjáért.

A SPARK hőszivattyúk esetén tehát nincsen szükség az évenkénti helyszíni szemlére, hiszen a hőszivattyú életét mi folyamatosan nyomon követjük. Természetesen azoknál a berendezéseknél (egyéb gyártók), ahol nincsen ilyen mérés-adatgyűjtés, nem árt, ha néha szakember néz rá a gépre és főleg annak a környezetére, de az igazság az, ha éppen fűtési szezonon kívül megy, és a gép nincs bekapcsolva, semmit nem fog látni. Ha be is kapcsolja 5-10 percre, akkor is kérdéses, milyen műszereket használ mérésre, egyáltalán mit ellenőriz. Mér-e egyáltalán valamit, vagy csak ránézéssel bűvöli készülékünket. Az ilyen rohamszerű ellenőrzések nem igazán adnak valós képet a hőszivattyú működéséről, csak az üzembentartó megnyugtatását szolgálják.

Ha valódi gépfelügyeletet szeretne a lehető legkedvezőbb áron, a lehető legkorrektebb szolgáltatással, akkor a SPARK hőszivattyút választja!

www.sparkhoszivattyu.hu

hőszivattyú SPARK SPARK hőszivattyú távfelügyelet távfelügyelt hőszivattyú hőszivattyú távfelügyelet megújuló megújulós fűtés hőszivattyús fűtés geotermikus fűtés hőszivattyúval fűtés

0 Tovább

Minimális rezsiköltségű ház

blogavatar

A megújuló energiaforrások hasznosítása kicsiben kezdődik. Te mit tudsz tenni környezeted megóvásáért? Hogyan tudsz takarékoskodni az energiával? Egy kis segítség könnyen érthetően, hétköznapi nyelven megfogalmazva...

Utolsó kommentek