Minimális rezsiköltségű ház

A megújuló energiaforrások hasznosítása kicsiben kezdődik. Te mit tudsz tenni környezeted megóvásáért? Hogyan tudsz takarékoskodni az energiával? Egy kis segítség könnyen érthetően, hétköznapi nyelven megfogalmazva...

Egyáltalán: mit jelent az, hogy minimális rezsiköltségű ház?

Azt, hogy alig vagy egyáltalán nem kell fizetnünk azért, hogy otthonunkban komfortosan érezzük magunkat a mindennapi tevékenységeink során.fenntartható fejlődés

Manapság a csapból is a "fenntartható fejlődés" szöveg folyik. Érthetjük ezt a képen látható módon történő építkezésre is, de mivel Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű fa és nem elegendő a csapadék (nálunk a fű nyáron kiszárad), mi az energia ésszerű felhasználásával, megújuló energiaforrások hasznosításával próbáljuk elérni ugyanezt az eredményt.

Milyen eredményt is szeretnénk elérni?

Hát azt, hogy (több-)száz év múlva, az utánunk jövő harmadik-negyedik-sokadik generációnak is része lehessen ilyen látványban, ilyen érzésben.

Hogy mit kell ehhez tennünk?

Megtudhatod, ha figyeled blogjaimat.

Először is azt kell felmérni, most hogyan laksz, mi mindenre kell fizetned, mire mennyit kell fizetned. Ha összeadod a teljes évi rezsiszámláidat, meglepődve fogod tapasztalni, hogy a számláid kb. 70%-a fűtési+melegvízkészítési költség számla. Ha Te ennél kedvezőbb arányokat tapasztalsz, akkor már egy lépést tettél a fenntartható fejlődés irányában. Ha ilyen vagy ennél rosszabb az arány, akkor ideje elgondolkodnod azon, eddig mennyit és hogyan "pazaroltál", azaz mennyire az utcát fűtötted. Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha neked igényed van a meleg lakásra (kinek nincsen?), akkor el lehet kezdeni zéró energia-igényű házat/lakást tervezni, melyben a rezsiköltség közelít a nullához.

Hogyan kezdjek hozzá?

Eldöntheted, hogy teljesen új lakást szeretnél, mindent az elejétől kezdve, vagy a már meglévőt akarod átalakítani. Ha teljesen új házat szeretnél, akkor passzívház (minőségű ház) építésében célszerű gondolkodnod. Ha nem tudod, mi a passzívház, a későbbiekben a blogjaimban erre is választ kapsz. Ha a meglévő házadnak/lakásodnak szeretnél örülni, és minél többet "kihozni" belőle, akkor jó helyen jársz, itt megtudhatod, mi mindenre van szükséged ehhez.  

A legelső lépés:

megfelelő hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók és megfelelő hőszigetelésű falak vegyenek körbe. Amíg megengeded, hogy a réseken szökjön ki a megtermelt hőenergia, addig ne a hőtermelésen, hanem a hőenergia megtakarításon gondolkodj. A passzívházak falát manapság 30cm vastagságú hőszigeteléssel egészítik ki, így Te is ilyen méretekben gondolkozz! A nyílászárókat pedig légrés-mentesen szerelik be. Ha Te is erre törekszel, már tettél egy lépést az energiatakarékosság felé.

És a gépészeti elemek?

A következő bejegyzésekből megtudhatod ...

0 Komment
0 Reblog!

Akár passzívházat tervezel, akár a korábban elkészült házadat alakítod át minimális energia-igényűre, mindenképpen szükségét fogod érezni egy szellőztető berendezésnek.

A hővisszanyerő szellőztető berendezés az egyetlen olyan gépészeti elem, amely a passzívházak kötelező tartozéka. Ha ezt a berendezést beszerelteted a passzívházadba, már indíthatod is az eljárást a hivatalos minősítésre.

Ha nem passzívházat építesz, "csak" a meglévőt "csomagoltad be" , de nagyon, akkor lehet, hogy

'rossz a közérzetem, nem tudom mi bajom van, valami nem stimmel'

tüneteket fogsz tapasztalni magadon. A széndioxid mérgezés egyik első tünete a fejfájás. Lehetséges, hogy a túlságosan jól hőszigetelt és a külvilágtól elzárt házadban a természetes szellőzés olyan kismértékű lett, hogy nem biztosítja folyamatosan a megfelelő koncentrációjú oxigént, a megfelelő friss levegőt. Ahhoz, hogy a pénzed is megmaradjon, a fejed se fájjon, és jól érezd magad a lakásodban, egy automatizált szellőztető berendezésre lesz szükséged, mely esőtől, hótól, hidegtől, melegtől, széltől függetlenül is biztosítja számodra a legjobb közérzetet. Ha egyszer kipróbálod, nem fogsz tudni leszokni róla.

friss levegő

A szellőztető berendezés folyamatosan olyan érzetet kelt, mintha a friss tavaszi réten lennél, pollenmentesen. Ha van a családban allergiás, nyugodtan elfelejthetitek, a finom szűrők nem fogják beengedni az allergén port, lebegő részecskéket, polleneket.

A szellőztető berendezés lelke egy levegő/levegő hőcserélő, mellyel megakadályozhatod, hogy télen kimenjen a szobából az elhasznált levegővel együtt a megtermelt hőenergia nagy része, nyáron pedig a szoba levegőjének a hűtésébe fektetett energiát nem hagyja kárba veszni.

0 Komment
0 Reblog!

A szellőztető  berendezést és a légvezetékeket célszerű álmennyezet fölött elrejteni. A berendezés felépítéséből adódik, hogy a lakásban ki kell építenünk elszívó és befúvó helyeket. Ezeket egymástól olyan távol kell kialakítani, hogy ne alakulhasson ki légtechnikai rövidzár, azaz ne azt a levegőt szívjuk ki, amit éppen most fújtunk be.

álmennyezetbe építhető elszívó fali elszívó
példa légtechnikai elszívóra

Az elszívás és a befúvás helye között - az ember által nem érzékelhető mértékű - nyomáskülönbség alakul ki. Ahonnan az elszívás történik, ott - minimális mértékben - csökken a légnyomás, míg a befúvás helyén - ugyanilyen kis mértékben - növekszik a légnyomás. A gázmolekulák gyorsan tudnak helyet változtatni, a nagyobb nyomású hely felöl a kisebb nyomású hely felé törekednek. A nyomás kiegyenlítődik.

állítható álmennyezeti befúvó

   fali befúvó
példa légtechnikai befúvóra

Hogyan tervezzem be?

A rekuperátor lakásunk szolgálatába állításakor arra kell figyelni, hogy az elszívás mindig a szag illetve párás levegő termelődési helyéről történjen: ezek a lakásban általában a WC, konyha, fürdőszoba, ezek mellett esetleg forrasztó, vagy egyéb 'szagtermelő' munkahely, ha otthon dolgozunk. Ezekből a helyiségekből kell megoldani a szagelvezetést úgy, hogy ne tudjon szétterjedni a lakás többi részébe. A légtechnikai csővezetékek tisztán tartására megfelelő mennyiségű tisztítónyílást is be kell tervezni a hosszú távú egészséges használat érdekében.

légtechnikai csőgörény                  koszos cső

kör keresztmetszetű légtechnikai csövek tisztítása körkefés fejjel történik

ennyire koszos is tud lenni egy légtechnikai csővezeték, ha nem tisztítják időnként vagy nem megfelelően alkalmaznak szűrőt

A tisztítónyílásokon keresztül rendszeres időközönként (maximum 5 évente) a teljes csőhálózatot át kell járatni csőtisztítóval a megfelelő portalanítás és csírátlanítás érdekében. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy például főzéskor a konyhában keletkező - elszívandó - pára olajos, zsíros molekulákat is tartalmaz, melyek hamar eltömíthetik a szűrőt. Ezért a konyhában, ha van beépítve külön szagelszívó, akkor főzés közben azt kell üzemeltetni, vagy olyan előszűrőt kell betervezni a konyhába, mely az olajos, zsíros szennyeződést felfogja. Ügyelni kell a szűrő gyakori cseréjére!

Mire kell vigyázni beépítéskor?

A rekuperátor maximális hatásfokának az eléréséhez a légvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb ellenállást jelentsen a fújt levegő számára. Minél kevesebb kanyart kell beiktatni, és lehetőség szerint merev falú, fix légtechnikai csővezetéket kell alkalmazni a megtervezett nyomvonal kiépítésére. A flexibilis, széthúzható csővezeték sokkal nagyobb ellenállást jelent a bordázott falával, mint a fix, korcolt csővezeték. Ezenkívül a por és a baktériumok is könnyebben megtelepednek a redőkben. Minden toldást légtömör módon kell kialakítani.

légmentesen zárt légtechnikai csatlakozás

A légvezetékeket és a készülék elhelyezését úgy kell megtervezni, hogy a lehető legrövidebb legyen az összes csőhossz, és ezen belül is a kívülről beérkező friss levegő készülékig történő elvezetése legyen a legrövidebb, hiszen itt a legnagyobb a hőmérséklet-különbség a beszívott levegő és a helyiség levegője között télen és nyáron is. Minden légtechnikai vezetéket hőszigeteléssel kell ellátni!

csőszigetelés


Karbantartási igénye?

Ne felejtkezzünk el az előzőekben leírt karbantartási igények mellett a gép belsejében található levegőszűrők és hőcserélők szennyezettségének rendszeres ellenőrzéséről. Ideális esetben az előszűrők felfogják a szennyező anyagok nagy részét, a rekuperátoron belül található szűrőhöz már csak az apróbb porszemcsék jutnak el. Hogy idővel ne érezzünk 'porszagot', a szűrők rendszeres cserére szorulnak. Ez a csere  a rekuperátor belső szűrőjére vonatkozóan a tapasztalatok szerint a koszolódás függvényében fél évtől 4-5 évig is kihúzódhat. Az előszűrőt ennél sokkal sűrűbben kell ellenőrizni és cserélni, maximum havonta, de egyes poros helyeken ez lehet akár néhány nap is! Éppen ezért előszűrőnek olyan szűrőt kell beépíteni, melyet olcsón tudunk pótolni. Érdemes a bejövő és a kimenő levegőt is a csővezeték torkolatánál szűrni. Főleg eleinte, akármilyen tisztán tartottuk is eddig a lakásunkat, a bentről kiszívott levegőből is sok port fog összegyűjteni az előszűrő. Egy idő után a lakáson belüli előszűrő már nem fog olyan gyorsan elkoszolódni. Ekkor fogjuk azt is tapasztalni, hogy nem kell port törölni a lakásban! Ugye milyen jó lenne? Rekuperátor beépítésével és használatával a folyamatos friss levegő, jó közérzet mellett ez a cél is elérhető az Ön számára!

0 Komment
0 Reblog!

Mi az a rekuperátor?

A rekuperátor másképp megfogalmazva : hővisszanyerő szellőztető készülék. Olyan - hőcserélővel ellátott -szellőztető berendezés, mely segít abban, hogy nyáron ne engedjük be a lakásba a kinti forróságot, télen pedig ne engedjük ki a megtermelt benti meleg levegőt. A kintről befújt levegőt lég-talajkollektoron keresztül az épületbe vezetve további hatásfok javulást érhetünk el. A talajkollektor a nyári meleg levegőt előhűti, télen pedig a befújt hideg levegőt előmelegíti. Így például amikor a kinti levegő hőmérséklete -20°C, a jól méretezett* talajkollektoron keresztül bevezetett friss levegő hőmérséklete elérheti akár a +6-8°C-ot is, a kollektor vonalvezetésétől függően. És ha a -20°C-os levegő helyett a rekuperátorba 6-8°C-os, azaz 26-28°C-kal melegebb levegőt vezetünk be, a rekuperátorból az épület belsejébe fújt levegő hőmérséklete elérheti a 15-16°C-ot is. Belátható, hogy a megtermelt hőenergia nagy részét így sikerül bent tartanunk, miközben folyamatosan friss levegő van a lakásban. Ezzel jelentős fűtésszámla megtakarítást tudunk elérni.

álmennyezet fölé építhető rekuperátor

A rekuperátorban lévő levegő/levegő hőcserélő többféle kivitelben készül. A nagyméretű épületekbe úgynevezett forgótárcsás hőcserélőket építenek be, melyek hatásfoka, szűrési jellemzői jobbak a kisméretű berendezésekbe épített hőcserélőkénél.

levegő / levegő hőcserélő

A papír hőcserélők átengedik a párát és a hőt, de a szennyeződést, szagokat nem. A beépített hőcserélők belső felülete bordázott.

*jól méretezett lég-talajkollektor : A lég-talajkollektort is méretezni kell, mint minden mást a lakásban! Például egy kb. 100 négyzetméter alapterületű házhoz kb. 65 méter hosszúságú lég-talajkollektort kiépítve érhető el a fenti hőmérséklet emelkedés, mire a lakásba ér a beszívott friss levegő. Lég-talajkollektor kiépítésekor egy rásegítő ventillátort is be kell építeni a többlet ellenállás leküzdésére.

Kétféle működési mód

Amikor nyáron napközben odakint nagy meleg van, de éjszakára lehül a levegő, úgy is hűthetjük a lakásunkat, hogy a kinti hűvösebb levegőt hőcserélés nélkül engedjük be a lakásba. Ezzel energiát takarítunk meg, nem kell külön lehűteni a szoba levegőjét, hanem csak akkor szellőztetünk, amikor a hőmérsékleti viszonyok ehhez a legmegfelelőbbek. Ősszel és tavasszal viszont azt akarjuk kihasználni, hogy az éjszakai hideg után a nap közepére, dél körülre felmelegszik a levegő hőmérséklete annyira, hogy melegebb van odakint, mint amilyen hőmérsékletet akarunk tartani bent a lakásban. Ekkor is magától értetődik, hogy hőcserélés nélkül, de a lebegő porszemcséktől megszűrve engedjük be a kinti friss levegőt. Ezt a szellőztetési módot nevezik 'stand-by'-nak. Ebben a működési módban a nyereségeket növeli a berendezés, hiszen az, hogy tavasszal beengedjük a meleget kintről, a fűtésigényt csökkenti, nekünk fűtés szempontjából nyereség, minimális befektetett energiával nyerünk hőenergiát a környezetből. Ugyanez történik a nyári nagy melegekben, amikor pedig éjszaka a hideget engedjük be. Ez is nyereség számunkra, kevesebb energiát kell befektetni a belső levegő lehűtésébe.

Amikor viszont télen napközben is túl hideg, nyáron éjszaka is túl meleg van, akkor a hőcserélőn keresztül fújatjuk át mind az elhasznált benti, mind a friss kinti levegőt. Ebben az állapotában működik a rekuperátor hővisszanyerő szellőztető berendezésként, a veszteségeket csökkenti. Hiszen a meleg szobába nyáron csak csekély mértékkel melegebbet fúj befelé, illetve télen a kinti hidegben csak kicsit hidegebbet fúj be a megkívántnál. Az eredetileg nagyobb hőmérséklet-különbség lecsökken a hőcserélés hatására, amivel tulajdonképpen a veszteséget csökkentjük.

0 Komment
0 Reblog!

Legyen akkora, hogy minden gépészet elférjen benne, még az is, amire ma esetleg nem gondolunk, de a jövő bebizonyítja szükségességét. Mai ismereteink szerint szükséges helyet hagyni a szellőztető berendezésnek, a napkollektorral melegített víztartálynak, fűtési puffer tárolónak, hőszivattyúnak, esetleg házi vízmű tartályának, és esetleg egy faelgázosító kazánnak a kertben keletkező éghető, szárított nyesedékek hasznosítására. Ha ezeken kívül egy kevés tüzelőanyagot is bent szeretnénk tárolni, akkor még ennek is kell helyet biztosítani. Ez a háztartási helyiség lehet teljesen független épületrészben, de lehet pincében vagy a garázs toldalékaként is. Minimális mérete 2*4m legyen. Döntsük el még a tervezés fázisában, hogy mosó és szárítógépet hol szeretnénk elhelyezni: azokat is itt, vagy egy külön helyiségben a lakótér, fürdőszoba közvetlen környezetében. Ha itt, az egyéb gépészettel együtt, akkor legalább 2 négyzetméterrel növeljük meg a háztartási helyiség méretét. Ha akarunk biztonsági tartalék helyet hagyni, akkor beszorozhatjuk 1,3-del. Így kapunk egy 13 négyzetméteres helyiséget, amiben már minden gépészet kényelmesen elfér, és esetleges jövőbeni bővítésre is lehetőségünk lesz. Ha ezt az alapterületet úgy alakítjuk ki, hogy viszonylag keskeny, például 2,5 méter szélességű helyiségünk legyen akkor a lehető legnagyobb a hasznos helykihasználás aránya. Szépen egymás mellé tudjuk sorakoztatni a berendezéseket úgy, hogy az esetleges szervizelésre is marad elegendő hely.

Amikor a tartályokat tervezzük, mindenképpen válasszuk külön a funkciókat. Véletlenül se akarjuk egybetenni a fűtési és használati melegvíz célú tartályokat (ne használjunk tartály-a-tartályban elrendezést - bár erre sok példa van), mert fölösleges energiát igényel nyáron a teljes fűtési puffertartály felfűtése, és télen sem kell feltétlenül 50°C-os fűtésvíz, ha felületfűtés van lakásunkban kiépítve.

Milyen legyen a gépészeti helyiség felülete?

Véletlenül se jusson eszünkbe a helyiséget kicsempézni és a padlóját hangvisszaverő burkolattal ellátni. Sok rossz példa van arra, hogy az egyébként halk üzeműre tervezett berendezések szinte elviselhetetlen zajjal rendelkeznek, mert a hangvisszaverő burkolatok felerősítik a gépek zaját. A falakat leginkább érdes felületű festéssel célszerű ellátni, a padlót is nem mázas, érdes felületű padlóburkolóval, vagy egyéb felmosható felülettel bevonni.

Hová helyezzem el?

Inkább arról tudnék ötletet adni, hová ne: semmiképpen se hálószobák közé, mellé, alá, fölé. A közös falon keresztül nagyon kis zaj is áthallatszik olyankor, amikor semmi más zajforrás nincsen. Akit zavar akár a légyzümmögés is alvás közben, azt zavarni fogják a berendezések zaja is!

A gépészeti elemek helyét az éjszakai tartózkodásra szánt helyiségektől lehetőleg minél távolabb jelöljük ki. A rázkódó berendezések alá nem árt külön parafa vagy gumi lapot helyezni, hogy a rázkódást kevésbé adja át a padlónak. A hőszivattyút pedig, még ha inverteres, lágyindítású is, mindenképpen flexibilis csővel kössük a vízvezeték hálózatokba. Ezzel megakadályozzuk a minimális rázkódás továbbítását, felerősítését.

Zavar a horkolás?

Ha zavar a párod horkolása, a gépek zaja is zavarni fog, ha közel vannak

Tervezd a háztartási helyiséget a hálószobáktól legtávolabbi pontra

0 Komment
0 Reblog!

Ismételjünk egy picit : Mit is jelent a "fenntartható fejlődés"? -  Egy olyan szűkebb környezet kialakítását, mely működése / működtetése nem változtatja meg a tágabb környezetet kimutatható mértékben visszafordíthatatlan módon. Környezetünknek mindig egészséges egyensúlyban kell lennie.  Hogyan tudjuk ezt elérni? A lehető legkevesebb energia felhasználásával és 'tiszta' energiák alkalmazásával.

Hogyan tudunk a lehető legkevesebb energia felhasználásával magunknak kellemes otthont teremteni? - Erre találták ki építészek a passzívházat.

» Csak akkor mondja, hogy nem szeretne ilyenben lakni, ha már pontosan tudja, mi is az az "ilyen"!

Mit nevezünk passzívháznak?

Olyan minimális energia-igényű ház, mely teljesíti a Darmstadtban kidolgozott előírásokat, és hivatalosan kizárólag akkor nevezhető passzívháznak, ha megszereztük rá a darmstadti Passivhaus Institut által ellenőrzött mérések alapján a "passzívház" minősítést. A passzívház a ma ismert építészeti módszerek közül a legalacsonyabb energiaigényű épület az azonos alapterületűek között. Passzívházat tervezni és építeni - külön szakma. Az építészek nagy része ma még csak tanulja a holnap technológiáját. A passzívház építésre olyan technológiai lépéseket dolgoztak ki, melyek minden korábbi technológiától valamilyen mértékben eltérnek. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, a minősítő intézetet pedig 1996-ban hozták létre. Mára már több mint 30.000 passzívház felépült, használják, élvezik a bentlakók az előnyeit.

Ha nem akarunk új házat építeni, csak a már meglévőt minimális energia-igényűre átalakítani, a passzívház alapelvek akkor is követendő irányt mutatnak. Például árnyékolók használatával rendeteg fűtési és hűtési energiát lehet megtakarítani:

passzívház         passzívház
Amikor "fűtésre" használjuk a Napot, a spaletták nyitva vannak Ha nem akarjuk, hogy a Nap a belső tereket felmelegítse, az árnyékolókkal védekezünk

Passzívház elv

  • Zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal!
  • Amennyire lehet, használjuk ki a napsütés energiáját. Télen engedjük be a meleget és tartsuk is benn (benapozás, hőszigetelés, hőtároló képesség), nyáron viszont ne engedjünk be semmit a napsugarak melegítő hatásából. Télen süssön be a nap az ablakokon, nyáron alkalmazzunk árnyékolókat!
  • Alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél a kifújt elhasznált levegő hőtartalmát hasznosítjuk: hőcserélőn keresztül adjuk át a kivezetett elhasznált levegő hőenergiáját a bevezetett friss levegőnek!

A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést igényel. A tervezőasztalon kell kidolgozni minden apró részletet! A legnagyobb gondot a csomópontok kialakítása jelenti. Ezeket is előre a tervezőasztalon kell megoldani!

Melyek a legfontosabb követelmények egy passzívházzal szemben?

Nagyon sok előírás van a passzívházak létesítésével kapcsolatban. A három legfontosabbat emelem ki:

Az épület

  • fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/(m²év) értéket
  • összes primerenergia-igénye nem lehet több mint 120 kWh/(m²év)
  • légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h

Mit jelent ez közérthetőbben megfogalmazva?

A passzívháznak teljesítenie kell a légtömörségre vonatkozó előírásokat, valamint a termikus burokra, hőhídmentességre és hővisszanyerős szellőzésre vonatkozó határértékeket.

A következő bejegyzésben a passzívház hőháztartásával foglalkozom. Megmutatom, mit is jelent a fenti három kritérium.

0 Komment
0 Reblog!

Hőburok, hőveszteség, hőtároló képesség, hőhasznosítás:

A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső hőtermelők - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések - hőleadásából származó hőnyereséget maximalizáljuk. A hőveszteségek minimalizálása a megfelelően hőhídmentesen kialakított hőszigetelés feladata, amit a beépítés után max. 0,85 W/m²K hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók tesznek teljessé.

háromrétegű üvegezés

Ezek a nyílászárók már háromrétegű üvegezéssel, az üvegrétegek között gáztöltéssel készülnek, hogy ki tudják elégíteni a szigorú követelményeket.

A nyílászárók nem megfelelő beépítésével lehet az egyik legnagyobb hibát elkövetni, itt nagyon könnyen tud hőhíd kialakulni.

nyílászáró beépítése passzívházba

 A fal síkjából a nyílászárókat ki kell emelni a hőszigetelésbe a hőhídmentesség érdekében.

(Itt a falakra még csak ezután kerül fel a 30cm vastag hőszigetelés.)

Ha nem passzívházat építünk, 'csak' a meglévő házunkat újítjuk fel, ez a fogás akkor is hasznos lehet. A hőhídmentesség kialakítása régebbi építésű ház hőszigetelésekor is fő szempont kell legyen! Az így kialakított hőhídmentes hőszigetelést nevezzük hőburoknak. Ezen a hőburkon belül található a passzívház, a kis hőigényével, hőtároló kapacitásával együtt.
A hőnyereség maximalizálása a hőtároló képességgel biztosítható. A hőtároló képességgel szemben támasztott követelmény hivatott kielégíteni azt az előírást, miszerint a passzívház egy esetleges huzamosabb ármszünet esetén sem hülhet le három napon (azaz 72 órán) belül 18°C alá nagy kinti hidegben sem.

passzívház nagy déli üvegfelülettel és nyáron árnyékoló eresszel
A külső forrásból érkező hőhasznosítási előírásokat a nagy üvegfelülettel oldják meg a tervezők. Ha télen mínusz fokok vannak odakint, de süt a nap, a nagy üvegfelületeken keresztül a napsugárzás melegítő hatását a passzívház begyűjti és üvegházhatás-szerűen magában tartja. Ezzel csökkenti a fűtési energia igényt. Mivel a ház hőszigetelése igen jó, a hőigénye is kicsi, ezért a meglehetősen nagyra tervezett üvegfelületeken elég sok hőenergiát tud begyűjteni a ház, sokszor már nem is kell ráfűteni egyéb módon.

Légtömörség, irányított légcsere:

nyitott ablak         állandóan tüsszentek
A passzívház nem jelenti azt, hogy tilos ablakot nyitni!        

Viszont ha a bejövő virágportól állandóan az orrunkat kell törölni, mindjárt nem kívánkozunk annyira ezt tenni!

A jól karbantartott szellőztető berendezés szűrője megvéd a kellemetlen hatásoktól.

A megfelelő  légtömörség eléréséhez a hőburkot ki kell egészíteni jól záródó légburokkal (speciális fóliával megvalósítva), hogy az épület légcseréje valóban irányított lehessen, legyen értelme a hővisszanyerős szellőztető berendezésnek. Az egyik legnehezebb légburok záródási feladat szintén a nyílászárókhoz köthető, nem szabad megengedni, hogy a nyílászárók körül szivárogjon el a lakásból a fűtött levegő ellenőrizetlen körülmények között. Ezért a nyílászárók beépítésekor a falhoz való kapcsolódást szintén a speciális fóliával teljesen le kell zárni. A fóliával történő lezárás után fejezhető csak be a hőszigetelés teljes kiépítése a nyílászárók körül.

Milyen egyéb szempontokat vegyünk figyelembe passzívház tervezésekor?

  • tájolás - a passzívház D-i tájolású legyen, É felé minimális méretű és darabszámú nyílászárókkal.
  • benapozás -  az épület aránya egyes nézetek szerint akkor a legjobb, akkor tudja a leghatékonyabban hasznosítani a nap energiáját, ha oldalai 1,6:1 arányúak (a hosszabb oldala nézzen D felé, a rövidek K és Ny irányba).
  • árnyékolás - az eresz túlnyúlását úgy válasszuk meg, hogy a nyári nagy kánikulában árnyékot vessen a nyilászárókra, télen viszont a teljes nyílászáró felületet süsse a nap. Eresz hiányában alkalmazzunk árnyékoló rolókat, vagy bármilyen más eszközt árnyékolásra.
  • passzívház energia-ellátó központja (a háztartási helyiség) - célszerűen a hőburkon kívül kerüljön kialakításra.
0 Komment
0 Reblog!

Hogyan működik a passzívház?

Címkék: passzívház, minimális energiaigényű ház, szellőztetés

Hogyan működik egy jól megépített passzívház:

A nyári felmelegedéstől árnyékoló rendszer véd. A ház fűtése a napenergia mellett az ott élő emberekből és a háztartási gépek működéséből származó úgynevezett „hulladékhővel” történik. Kritikus téli időszakban szükség lehet fűtésrásegítésre is, melyet például egy kis pelletkandallóval vagy faelgázosító kazánnal vagy akár elektromos fűtéssel meg lehet oldani. (Egy átlagos családi ház méretű  passzívház fűtési energia-igénye 1-2kW körül van.) A téli hideg, de a nyári meleg kompenzálásához is egy földben lefektetett hosszú csőrendszer szállítja a talajban felmelegedett vagy épp lehűlt levegőt. Vákuumcsöves napkollektorból származó megújuló energia támogatja a ház energia-ellátását (melegvíz-ellátás). Radiátorok nincsenek a házban, az alkalmazott padlófűtés jóval hatékonyabb és esztétikusabb. Egy jól megépített padlófűtésnél a padló hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a kívánt levegőhőmérsékletnél, így például 23°C-os levegő-hőmérsékletet már kb. 26°C-os padlóhőmérséklettel is el lehet érni -5°C körüli kinti hőmérséklet mellett.

A passzívház előnyei:

  • Komfortos hőérzet
  • Extra alacsony fűtési költség
  • A kiemelkedően jó hőszigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a lakás belső levegő-hőmérsékletével
  • Köszönhetően a kiemelkedően jó nyilászáróknak nem alakul ki huzat, sem pedig hidegsugárzás
  • A hővisszanyerős szellőztető berendezés eredményeképpen egész évben friss a levegő minden lakóhelyiségben
  • Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben
  • A szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek nagy részét, lakáson belül nem jelentkeznek allergiás tünetek
  • Minimális energiafelhasználással extra alacsony a szén-dioxid kibocsátás

A passzívház hátránya:

A hagyományos építésű házakhoz viszonyítva kb. 10-20 %-kal többe kerül a beruházás, de a későbbiekben az üzemeltetési költségekben és a komfortérzetben mindez megtérül.

0 Komment
0 Reblog!

Napkollektort - de melyik fajtát?

Címkék: megújuló energiák hasznosítása, napkollektor, melegvíz olcsón

A rekuperátor után a következő leggyorsabban megtérülő megújulós beruházás a napkollektorral történő melegvíz készítés. Napkollektorra passzívházban is szükség van! Nem kötelezően előírt beruházás, de a rezsiköltséget a passzívház lakói számára is nagy mértékben csökkenti.

Használjunk napkollektort!

napkollektor    síkkollektor
 heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektor   síkkollektor

Melyik fajtát?

Napkollektorból sokféle létezik. A magyarországi klimatikus viszonyokra én a heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektort javaslom. Az egész évi időjárást tekintve ezzel lehet a legtöbb melegvizet előállítani. A síkkollektor alacsony hőmérsékletre dolgozik hatékonyan, az inkább uszodavíz fűtésére megfelelő. Az U-csövesbe télen nagy mínuszokban belefagyhat még a fagyálló folyadék is! Nehéz szervizelni. Ha termeléskiesés van, akkor az egész napkollektor termelése megszűnik egészen addig, míg ki nem javítjuk a hibát. A heat pipe rendszerű napkollektor ezzel szemben csövenként szervizelhető, ha egy cső termelése kiesik, még mindig ott a többi! Ha egy 30 csöves napkollektor mezőben 1 heat pipe meghibásodik, vagy 1 üveg eltörik, a többi 29 tovább dolgozik! A termelés csak kis mértékben csökken, a melegvíz termelés szinte folyamatos, egy meghibásodás esetén csak egy-két fokkal lesz hidegebb a vizünk a tartályban.

UGYE TE IS SZERETNÉL A NAPMELEGBEN FÜRDENI?

TERVEZZ BE SAJÁT HÁZTARTÁSODBA IS NAPKOLLEKTORT!


Mi a valószínűsége, hogy eltörik az üveg?

Mind a síkkollektornak, mind a vákuumcsöves napkollektornak vannak üveg alkotórészei. Ezek olyan technológiával készülnek mindkét esetben, hogy ellenállnak a 2,5 cm-es jégverésnek. Üvegtöréstől általában nem kell tartanunk. Nagyon ritkán, és akkor is csak korlátozott földrajzi területen fordul elő, hogy ennél nagyobb darab jég potyog az égből. És akkor sem biztos a törés, csak nagyobb a valószínűsége. Míg a síkkollektor üvegére majdnem merőlegesen érkezik a jég, az üveget a lehető legnagyobb mértékben terheli, az üvegcsöveknél attól is függ, milyen szögben találja el a jég a csövet. Sokkal kisebb terhelést jelent egy olyan jégbecsapódás, amelyik csak oldalról súrolja a csövet, mint amelyik telibe találja.

Ha mégis van üvegtörés, a csöveket jóval könnyebb és jóval olcsóbb cserélni!

Az elmúlt években az egész ország területéről csak nagyon kevés ilyen esettel találkoztam, egy kezemen meg tudom számolni őket, pedig ezres nagyságrendben forgalmaztunk vákuumcsöves napkollektorokat.

Itt találsz jó minőségű heat pipe rendszerű vákuumcsöves napkollektort:

http://webaruhaz.permanent.hu/termekek/napkollektor-124

0 Komment
0 Reblog!

Gondoljuk végig, mi mindenhez szeretnénk melegvizet készíteni: fürdés, mosás, mosogatás? Esetleg kerti medence vizét is szeretnénk fűteni? A napkollektorral történő melegvíz-előállítás mindenképpen megtérülő beruházás, ezt érdemes már a legelején betervezni.

Érdemes külön "háztartási helyiséget" kialakítani lakásunkban, ahol elrejthető az összes gépészet, és ezt a helyiséget tudjuk felhasználni egyéb háztartási gépek, például a mosó- és szárítógépek elhelyezésére is.

megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz       megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz
Hasznos gép, de nappali árammal melegítené a vizet Ez a gép is sok munkától kímél meg bennünket, de a vízmelegítéshez nappali áramot használ

Mindkét készüléket rendszeresen használjuk a háztartásban. Érdemes tehát a Nap által felmelegített vizet odavezetni hozzájuk. A gépek csatlakoztatására termosztatikus vagy egyszerű egykaros keverő csaptelepet szereljünk be, mellyel beállítható a kívánt vízhőmérséklet. Így véletlenül sem fogjuk "megfőzni" például a gyapjú holmikat. A mosógép csak az első feltöltéskor kér melegvizet, az öblítést hideg vagy langyos vízzel végzi, hogy kevésbé legyenek a ruhák gyűröttek a mosás végén. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a mosógép bekapcsolásakor melegre állítom a vízcsapot, majd kb. 10 perc múlva átállítom hideg vízre. Ezzel ugyanazt a hatást értem el, mintha automatikusan hagytam volna működni a gépet.

Napkollektor tervezésekor mindenképpen vegyük figyelembe, hány fő fogja használni a melegvizet, nekik milyenek a melegvíz-használati szokásaik, összesen hány liter melegvízre lesz szükség. Az igényekből kell kiindulni, ehhez kell méretezni. A tárolókapacitással mehetünk e fölé is, ami azt jelenti, hogy egyszerre több mint egy napi melegvíz mennyiség fog a rendelkezésünkre állni. A napkollektor méretét azonban mindenképpen a használathoz kell igazítani úgy, hogy a tartály nem lehet kisebb a tervezett napkollektorhoz minimálisan igazodó méretűnél.

A túlméretezés napkollektor esetében nem kifizetődő!

megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz                  megújuló energiaforrások hasznosítása napkollektor melegvíz
Fürdéshez is sok melegvíz fogy   Akarunk-e medencét?

Minden melegvíz-igényünket vegyük számításba a napkollektor méretének a meghatározásakor.

Ha nem tudod előre megbecsülni, mennyi melegvízre lenne szükséged / szükségetek, itt találsz néhány ajánlást:

http://webaruhaz.permanent.hu/termekek/napkollektor-124-hmv_rendszerek-125

0 Komment
0 Reblog!

Mikor van szükség fűtésre? Magyarországon a hivatalos fűtési idény október 15-től április 15-ig tart. A fűtési számlánk legjava ilyenkor képződik. És mennyit süt a Nap ebben az időszakban? Sok éves átlag alapján túl keveset ahhoz, hogy megérje csak fűtésrásegítésre napkollektort használni.

A napkollektorral egyébként is az a helyzet, hogy akkor "érzi jól magát", ha elvesszük tőle a termelt melegvizet, ha nyáron nem hagyjuk pangani a forróságot.

Építettünk egy mintarendszert még 2006-ban. 135 csövet raktunk fel tökéletesen déli tájolású, ideális lejtési szögű háztetőnkre fűtésrásegítésként. Ez 4 és fél 30 csöves napkollektort jelent. A vákuumcsöves napkollektorok által termelt meleget egy 12 köbméteres puffer tárolóban gyüjtöttük. A mintarendszer építéséről itt tudhatsz meg részleteket. Korábban kizárólag a gázkazán látta el a lakásunk fűtését. A megépített napkollektoros fűtésrásegítő rendszer a hozzá megépített nagyméretű puffertárolóval együtt 2006-ban durván 2 millió Ft-os beruházást jelentett. Ezzel a beruházással annyit értünk el, hogy a korábbi években átlagosan 330 ezer forintos gázszámlánk kb. 310 ezerre esett vissza. A gázt csak fűtésre használtuk. A megtakarításunk kevesebb mint 10% volt!

Ha ugyanezt az összeget víz/víz hőszivattyú és primer köre kiépítésére fordítottuk volna, alig kellett volna hozzátenni egy keveset (max 1 millió forintot), és rendelkezésünkre állt volna egy olyan fűtési megoldás, amellyel egész télre megoldódott volna a fűtés, jóval kisebb rezsiért, mint amennyit a gázra fizettünk.

Tehát csak fűtésrásegítés miatt nem érdemes napkollektorban gondolkodni.  Persze ha nyáron jóval nagyobb a melegvíz igény, mondjuk kempinget, vagy nyári szálláshelyet üzemeltetsz, vagy egyszerűen csak egy jó nagy úszómedence vizét fűtöd, ami télen üzemen kívül van, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy ezeknek a napkollektoroknak a termelését télen a fűtés rásegítésére irányítsd át, miután megtermelték a háztartás melegvíz szükségletét. Ekkor úgy kell a vezérlést megoldani, hogy az összes napkollektor először a háztartási melegvizet készítse, majd kapcsoljon át a fűtéskörre.

Így sem szabad túl sokat elvárni tőle:

kb. 10% fűtési költség megtakarítással lehet számolni maximum!

Egész egyszerűen

a Nap sajnos nem akkor süt, amikor nekünk fűtésre van szükségünk!

a tető tele napkollektorokkal

A tetőnk tele volt napkollektorokkal. Az alsó sor és a felső sor bal oldala a fűtést segítette volna, ha megfelelő napsütés lett volna a fűtési idényben. A felső sorban az egy jobb oldali 30 csöves napkollektor látja el a mai napig a 4-tagú család melegvíz igényét. A fűtésrásegítésre felrakott napkollektorokat leszedtük, helyettük napelem lesz felrakva. Az nagyobb hasznot termel. Azzal a villanyszámlára fizetendő összeget jelentősen fogjuk tudni csökkenteni.

0 Komment
0 Reblog!

Napkollektorral fűtésrásegítés?

Hagyományos, nem passzívházat tekintve a ház fűtésére legalább 5-ször annyi hőmennyiségre van szükség, mint a melegvíz készítéshez. Hogy kifizetődő-e a napkollektoros fűtésrásegítés, az attól függ, hogy van-e olyan fogyasztó, fogyasztási szokás, mely nyáron nagyon sok melegvizet igényel (ilyen lehet például egy kerti medence, egy vendégház nyaralóhelyen, vagy egy kemping valamelyik tó partján, stb.). Ha van ilyen fogyasztás, és csak főszezonban van fokozott melegvízigény, akkor adja magát a lehetőség, hogy szezonon kívül a megtermelődő melegvizet a ház fűtésére használjuk. De ha csak a fűtésrásegítés a célunk, akkor egy napkollektoros beruházás kidobott pénz. Ugyanis Magyarországon a fűtési szezon kb. 30%-ában süt a nap, és a hőigény ebben a 30%-nyi időben a teljes fűtési szezon hőigényének kb. 5-10%-a. Tehát maximun ez az 5-10%-nyi tud a nyereségünk lenni. Ha ugyanazt a pénzt inkább hőszivattyús beruházásra fordítjuk, akkor a teljes fűtési szezonban megoldott a fűtés, nem kell azt várni, mikor süt ki a napocska. A SPARK ® hőszivattyúkkal egy ilyen hőszivattyús beruházás tényleg nem kerül sokkal többe, mint a fűtésrásegítésre telepítendő legalább 4-5 db napkollektor ára! smiley

                                 »»»  www.magyarhoszivattyu.hu

Hőszivattyút?

Ha már van rekuperátorunk, van napkollektorunk, és jók a tapasztalataink a megújuló energiaforrások hasznosításával, akkor elgondolkodunk azon, mit lehetne még megújulóval kiváltani, hogyan lehetne a rezsiköltség még karcsúbb. A következő leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszivattyúval történő fűtés. Ez általános esetre igaz! Természetesen ha Te a saját földterületeden ingyen termeled meg a tüzifát, vagy pelletgyárad van, annál olcsóbb fűtés nem létezik. De ha mindenért fizetned kell, eddig olajjal, gázzal vagy villannyal fűtöttél, akkor mindenképpen érdemes legalább kiszámolnod, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás, mennyit tudnál vele megtakarítani. Ha hőszivattyús fűtést szeretnél megvalósítani, először a ház / lakás hőveszteségét kell minimalizálni. Nyílászárók elég korszerűek-e, k-tényezőjük mekkora? Falak hőszigetelése milyen? A hőszivattyús fűtés akkor lesz a leggazdaságosabb, ha a nagy tömegű falazatot hőtároló elemként tudod használni. A passzívházaknak is ez az egyik kritériuma. Ha mindezek megfelelőnek bizonyulnak, akkor jöhet az épületgépészeti számítás: mennyi a lakás hővesztesége? Itt már mindenképpen igénybe kell venni egy épületgépész segítségét! Ehhez kell a hőszivattyút méretezni! Maximum 15-20%-os túlméretezés megengedett egy esetleges üzemzavar utáni újrafelfűtéshez, de ennél nagyobb túlméretezés nemhogy nem kifizetődő, hanem egyenesen pazarlás! Vigyázat! Passzívházak fűtésigénye olyan minimális, hogy ott többnyire a melegvíz-igényhez kell a hőszivattyú hőtermelő kapacitását méretezni!

0 Komment
0 Reblog!

Egy hőszivattyús fűtés tervezésekor először azt kell megvizsgálni, milyen hőszivattyú típus jöhet szóba az Ön környezetében. Lakások fűtésére elsősorban a víz/víz és levegő/víz hőszivattyúk elérhetőek. A víz/levegő hőszivattyúkat inkább nagyobb méretekben, irodák, ipari létesítmények fűtésére alkalmazzák. A levegő/levegő hőszivattyúkat pedig (ezeket nevezzük klímaberendezésnek) csak kisebb méretekben gyártják, egy-egy helyiség hőmérsékletének a szabályozására. A klímaberendezések többsége csak -5°C kinti hőmérsékletig tud működni, az alatti hőmérsékleteken valamilyen más megoldást kell keresni a helyiség fűtésére. Tehát a víz/víz és a levegő/víz hőszivattyú közül kell választanunk.

 levegő/víz hőszivattyú    víz/víz hőszivattyú
levegő/víz hőszivattyú   víz/víz hőszivattyú

 A gázfűtés hatásfoka valahol 2,8 és 3 között van. ehhez képest kell mérnünk a hőszivattyúk hatásfokát. Ha már korábban volt bevezetve gáz, akkor tudjuk, mennyire kényelmesen használható, teljesen automatizálható. Csak bekapcsolom, és szinte ránézés nélkül is meleget csinál nekem a lakásban. A hőszivattyú ugyanezt a kényelmet nyújtja. De nem mindegy, milyen hatásfokkal!

Ne dőljünk be azoknak a marketingszövegeknek, miszerint a levegő / víz hőszivattyúk némelyike már -20°C-on is ugyanolyan hatékonysággal üzemel, mint -5°C-on. Lehet, hogy valóban üzemel -20°C-on, de a hatásfoka 2 körüli, vagy még annál is kisebb! A lakásunk hővesztesége ugyanis -20°C-on jóval nagyobb, mint pl. -5°C-on. Ez azt jelenti, hogy melegebb fűtésköri előremenő vízhőmérsékletet kell előállítani.! A hidegebb kinti levegőből! Itt mindkét oldal rossz irányú változása miatt duplán növekszik a hőlépcső mértéke. Sokkal nagyobb hőlépcsőt kell alkalmazni a levegő / víz hőszivattyúknál nagy kinti hidegben, ami azt jelenti, hogy a kompresszornak a hűtőközeget nagyobb nyomásúra kell összesűríteni. Sokkal több elektromos energiát kell ehhez felhasználnunk, ami pedig a hatásfokot igencsak rontja. A víz / víz hőszivattyúknál a hidegebb kinti időben csak a benti fűtőviz-hőmérséklet növekedése miatt növekszik a hőlépcső, Tehát a víz / víz hőszivattyúk esetén a hatásfok nem olyan nagy mértékben romlik a kinti hideg miatt.

Minden hőszivattyú adatlapjáról leolvasható, hogy minél nagyobb hőlépcsőt kell áthidalni, annál rosszabb a hőszivattyú hatásfoka. Ez mindenfajta hőszivattyúra igaz, nemcsak a levegő / víz hőszivattyúkra. A víz / víz hőszivattyúk a legnagyobb hidegben is a talajból veszik ki a lakásunkba bepumpálandó hőmennyiséget. A hőforrás oldalon maximum pár fok változás tapasztalható csak a teljes téli fűtési időszak alatt. Mig például egy talajkollektoros víz / víz hőszivattyú primer (külső) körének a hőmérséklete november végétől február végéig maximum 4-5°C-ot változik (csökken), addíg a levegő / víz hőszivattyúknál a külső hőmérséklet ez idő alatt akár 25°C-ot is változhat. Nem mindegy! Ezenkívül a levegő / víz hőszivattyúk külső körében lévő levegő / víz hőcserélő, amin keresztül a hőmennyiséget a hőszivattyú hasznosítja, sokkal rosszabb hatásfokú, mint a víz / víz hőszivattyúk külső körét a kompresszorral összekötő víz/ víz hőcserélő. Hasonlítsuk össze egy víz / víz és egy levegő / víz hőszivattyú hatásfokát ugyanolyan működési hőmérsékleten. A hatásfokban (COP) a különbség 1-1,5 a víz / víz hőszivattyú javára!  Ne riadjunk vissza a telepítéskor szükséges külső kör kialakításától. Pusztán kényelmi szempontok miatt ne akarjunk levegő / víz hőszivattyút! Vannak helyek, ahol egyszerűen nincs hely a külső kör kiépítésére, vagy hely lenne, de a talaj nem fúrható: sziklás, üreges, a bányakapitányság nem engedélyezi a szondafúrást. Ilyen helyeken van létjogosultsága a levegő / víz hőszivattyúknak. Sőt, ilyen helyeken a levegő / víz hőszivattyúk alkalmazása indokolt! Ha nem a kényelmi szempontokat tartjuk a legfontosabbnak, később az üzemeltetési költségekben meg fog térülni a befektetésünk!

0 Komment
0 Reblog!

A hőszivattyúknak két 'oldala' van: egy hőforrás oldal - fűtésnél ez a kinti vagy 'primer' kör - és egy hőledó oldal - fűtésnél ez a lakáson belüli fűtési vagy 'szekunder' kör.

Hőforrás oldal - primer kör

Vizsgáljuk meg, milyen hőforrás oldal lehetséges nálunk. Ha van a környéken valamelyik szomszédnál, vagy éppen Önnél kút a kertben, akkor vannak tapasztalatok a helyi talajviszonyokról. Mennyire fúrható, milyen minőségű talajban kell a hőszivattyú számára hasznosítható módon a hőforrás körét megvalósítani. Ha ilyen tapasztalatok nincsenek, mert például a legközelebbi szomszéd is többszáz méterre lakik, akkor különböző térkép adatbázisokban tudunk utánanézni, nálunk milyen talaj várható. A különböző minőségű talajok hővezetési képessége különböző. Egy nedvesebb talajszerkezetben gyorsabb a hőátadás, mint egy ugyanolyan szerkezetű szárazabb talajban. Ugyanakkor minél nagyobb a kőzet szilárdsága, annál nagyobb a hőátadó képessége is. Tehát egy bazalttömbben például sokkal rövidebb szonda is elég, mint egy homokos talajban. Ha van a felszín alatt olyan réteg, melyben a vizek a felszín alatt áramolnak, az nagyban tudja befolyásolni a talajszonda hatásfokát. A talajvíz hőmérséklete a kérdés. Ha ez hidegebb a környező kőzet hőmérsékleténel (általában hidegebb), akkor nem biztos, hogy azon a helyen jól járunk talajszondával. Lehet, hogy néhány méterrel arrébb már mások a talajvíz viszonyok. Talajszondák esetében minden egyes helyszínen próbafúrást kell végezni, és a mérési adatokból ki kell számolni az arra a területre érvényes hőnyereségi együtthatót. Magyarul: ki kell számolni, hány méter talajszondát kell megépíteni a kívánt teljesítmény eléréséhez.Kis beruházásoknál ezt nem szokták megtenni a mérések túl nagy költségei miatt. Családi házaknál a szokásos szondaméretek: 100 méter szonda kb. 3kW energiát tud szolgáltatni. Ez a gyakorlati tapasztalatok átlaga. Persze vannak olyan kőzetviszonyok, ahol az átlagnál több hőt lehet kivonni a talajból, 100 méterről akár 5kW-ot is, de ha több szonda van fúrva a minimálisan szükségesnél, az csak azt jelenti, hogy akkor magasabb munkaponti hőmérsékleten dolgozik a hőszivattyú a primer oldalon. Ez a hatásfokot növeli, vagyis az üzemeltetési költségeket csökkenti.

földhőkosaras primer kör kiépítés
talajszonda talajkollektor földhőkosár

Figyelem: a 20 méternél mélyebbre nyúló talajszonda építéséhez bányakapitánysági engedély kérése kötelező! Azokon a helyeken, ahol a felszín alatt barlangok, üregek, esetleg védett pincerendszer találhatóak, az engedélyt nem szokták megadni. De egyéb helyeken ez az engedély nem ütközik akadályba. Érdemes foglalkozni vele! Ha nem talajszondában, hanem talajkollektorban vagy földhőkosaras hőgyűjtő körben gondolkodunk, egy kicsit nagyobb területre lesz szükségünk, de ezekhez nem kell engedélyt kérni.

» Kíváncsi vagy rá, melyiket hogyan lehet megvalósítani? Következő bejegyzésemben ezt írom le részletesebben.

Hőleadó oldal - szekunder kör

Olyannak kell lennie, hogy a hőszivattyú igényeit messzemenőkig figyelembe vegye. A hőszivattyú akkor 'érzi jól magát', vagyis akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell dolgoznia. Ilyen belső fűtési körök a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, azaz a felületfűtések. Ezeknek a fűtési megoldásoknak az alkalmazásakor a tapasztalatok szerint elegendő kb. 26°C-os visszatérő vízhőmérsékletet tartani egy 23°C-os levegőhőmérséklet eléréséhez (0°C körüli külső hőmérséklet mellett).

padlófűtéscsövek lefektetve falfűtéscsövek a vakolat alatt
padlófűtés falfűtés mennyezetfűtés

Ha régebben épült a házunk, és ezen felületfűtések egyike sem megvalósítható könnyedén, akkor jöhetnek szóba  más megoldások. Például ha radiátoros fűtésünk van, akkor a radiátorok helyére fan coilokat (ventillátoros radiátorokat) berakva csökkenthetjük a megkívánt fűtővíz hőmérsékletet, így tehetjük alkalmassá a korábban nagy hőmérsékletűre tervezett fűtési körünket a hőszivattyú számára kiszolgálhatóvá.

radiátoros fűtés helyfoglalása

radiátor

helyett

fan coil:

 ventillátoros radiátor  fan coil álmennyezet fölé szerelhető változatban
falra vagy álmennyezet fölé szerelve
0 Komment
0 Reblog!

Mennyibe kerül? 

Ez teljesen attól függ, korábban már meglévő fűtésünket alakítjuk-e át, vagy újonnan épülő beruházásról van szó. Ha új építés, akkor a belső kör kialakítása gyakorlatilag mindenféle fűtési módnál hasonló összegbe kerülne. Átalakítás esetén a beépítendő elemek értéke hozzáadódik a hőszivattyú árához, mint beruházási költség. Ugyanígy hozzáadódik a hőszivattyú árához a külső (primer) kör kialakításának a költsége is. Ezek együttesen határozzák meg, érdemes-e belevágnunk a hőszivattyús fűtés kialakításába

Mennyit tudok vele megtakarítani?

Megtakarítani csak fogyasztásból lehet. Ha korábban nagy volt a fűtésszámlánk, annak nagy részét biztosan sikerül megtakarítani ilyen beruházás mellett. Ha korábban csekély fűtési költséget fizettünk, ne várjunk csodát, teljesen nem fogjuk tudni lenullázni! Ahhoz egyéb beruházásra van szükségünk! Ha korábban például 30.000,- Ft-ért vettünk egy szezonra tüzifát, és az kitartott tavaszig, akkor nem szabad váltani. De ha százezres nagyságrendű vagy annál nagyobb fűtési számlánk van, akkor érdemes számolgatni!

A megtakarítás mértékét a működési hőmérsékleti feltételekből tudjuk előre megbecsülni. Kérdés az, hogy milyen primer kört alakítunk ki? Hány fokos annak az átlagos üzemi hőmérséklete? Milyen belső fűtési kört alakítunk ki? Hány fokos fűtővízre lesz szükségünk? Ha ezek a hőmérsékleti adatok a rendelkezésünkre állnak, akkor a kiszemelt hőszivattyú adatlapjáról le tudjuk olvasni az ehhez a hőmérsékletpároshoz tartozó jósági tényezőt. Tájékozódjunk arról, mit tartalmaz az adott hőszivattyúnál ez az érték. Benne foglaltatnak-e a keringető szivattyúk, esetleg kútvíz-szivattyú felvett teljesítménye is? Ha nem, ezeket is bele kell számolnunk a végleges megtakarítási becslésünkbe.

Ha új építésről van szó, megtakarítást csak úgy becsülhetünk, ha valamihez viszonyítjuk a költségeket. Ebben az esetben tételezzünk fel egy helyileg megvalósítható másfajta fűtést. Számítsuk ki annak a beruházási költségét, az összes részletet figyelembe véve (például kémény építése, felülvizsgálata kéményseprő vállalattal, gázfűtés esetén gázvezeték kialakítása, gáz bekötése, gáz fűtőkészülék ára és üzembe helyezési költsége!). Ha mindezeket összeszámoljuk, azt kapjuk eredményül, hogy új beruházásoknál a hőszivattyús fűtés betervezése csak minimális mértékben drágítja az építkezést. Ez a drágulás az üzemeltetési költségekben néhány év alatt megtérül. Komfortérzetünkben, a környezet tisztaságában pedig sokkal többet nyerünk vele!

Példaként említjem, hogy egy családi házban, ahol korábban 24kW-os gázkazán volt beépítve, hőszigetelés és nyílászáró korszerűsítés után 10kW-os hőszivattyú is ki tudja elégíteni a fűtési igényeket. A gázkazánnal hosszú éveken keresztül 330.000,- Ft-nál nagyobb volt egy-egy fűtési idényben a fűtés költsége úgy, hogy közben készült el a hőszigetelés és a nyílászáró csere. Azok eredménye 'csak' annyi volt, hogy nem növekedett a gázszámla! A hőszivattyú használatával H-tarifás árammal ez a költség 90.000,- Ft alá csökkent! Évi több mint 240.000,- Ft megtakarítás! A hőszivattyús beruházás kb. 2,4 millió Ft-ba került. A megtérülési idő kevesebb, mint 10 év. A fűtésköltség pedig azután is nagyon alacsony lesz!

NÁLAD HŐSZIVATTYÚRÓL MEGY A FŰTÉS?

LÁTOGASS MEG OLYAN EMBEREKET, AKIK MÁR BEÉPÍTETTÉK!

Kérdezd meg tőlük: Mennyit fizetnek a fűtésre? Elégedettek-e a beépített hőszivattyúval? Ha újra kezdhetnék a házépítést, milyen fűtést terveznének bele? Választanák-e újból ugyanezt a lehetőséget? Változtatnának-e valamin? Van-e olyan, amit elrontottak? Ajánlják-e Neked is?

Ha olyasvalakivel találkozol, aki nem elégedett, kérdezd meg tőle: Miért? Akar-e olyan szakvéleményt, melyből megtudja, mit kellett volna csinálni / csináltatni, hogy jobb eredményt, azaz kisebb rezsiköltséget érjen el? Ha igen, kérlek add meg neki az elérhetőségemet:

'SPARK - megújuló energiák specialistája'

e-mail: hoszivattyu@permanent.hu

0 Komment
0 Reblog!

Ahogy előző bejegyzésemben ígértem, most a hőszivattyú primer körének a kialakításával foglalkozom részletesen. Ha eldöntötted már, hogy milyen legyen, már csak azt kell megtudnod, hogyan is valósítsd meg.

Először a talaj hőmérsékletváltozását nézzük meg. A felszín közeli rétegekben a hőátmenet hősugárzással történik a légkör irányából és hővezetéssel a mélyebb rétegek felől. Mivel mennyiségileg a Napból sugárzással fölvett hőmennyiség sokszorosa a mélyebb rétegekből felvett hőmennyiségnek, ezért a legfelső rétegek hőmérséklete évszakonként változik. Ez a változás Magyarországon kb. 12 m mélységben egyenlítődik ki. A legfelső állandó hőmérsékletű zóna hőmérséklete 9-10 °C (kb. 12m mélységben), és innen kezdve lefelé növekszik. Magyarországon az átlagos kútvízhőmérséklet és szondahőmérséklet 50 méteres mélységig 12°C körül alakul, annál mélyebben 20-30 méterenként 1°C-ot emelkedik a talaj hőmérséklete.

talajhő görbe

Fenti ábra a talajfelszíntől mért mélység függvényében mutatja a talaj hőmérsékletváltozását az év négy különböző szakában. A mélység a függőleges tengelyen olvasható le méterben. A görbék időpontja közvetlenül a vízszintes tengely alatt balról jobbra haladva: február, május, november, augusztus.


Kútvizes primer kör

A kútfúrás ma Magyarországon bejelentésköteles. A bejelentést az önkormányzatoknál kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a kút térképen történő elhelyezési tervét, és a kút kivitelezési tervét, melyeket vízmérnöknek kell elkészítenie. A fúrás befejeztével pedig a végleges megvalósítási dokumentumokkal kell "készrejelenteni" a kiépített kutakat. A bejelentés minimális mértékű illeték befizetését követeli meg, a vízmérnök munkadíja azonban nem minimális! Neki ki kell nyitnunk a pénztárcánkat.

Legalább két kút megfúrása szükséges. A forrás kút és nyelő kút funkciókat úgy kell megválasztani, hogy a felszín alatti vízáramlások ne okozzanak hidrológiai rövidzárat. Vagyis a hőszivattyú által lehűtött víz ne a forrás kút felé áramoljon, hanem el tőle. A forrás kútba pedig folyamatosan azonos hőmérsékletű víz érkezzen. A két kutat egymástól minimum 10 méterre, egyes nézetek szerint 25 méterre kell elhelyezni. Vannak esetek, amikor nem elegendő egy darab nyelő kút, egy kút nem képes olyan gyorsan elnyelni a vizet, amennyit a forrás kútból kiveszünk. Ilyen esetben második, néhol harmadik nyelőkút fúrására is szükség van. Ha még így sem elég gyors a vízelnyelés, akkor zárt kutat kell kiépíteni, sajtolással kell a mélyebb rétegekbe a vizet visszajuttatni. Az is előfordulhat, hogy egy forráskútból nem tudjuk biztosítani a megfelelő tömegáramot, ebben az esetben több forráskútra van szükség.

Kútvizes primer kör esetén a kút vizét hőcserélővel kell elválasztani a hőszivattyútól. A kút vizében olyan apró szennyező részecskék vannak, amik  részecskeszűrőkön átjutnak, szabad szemmel szinte alig láthatók, de a hőszivattyúban lévő lemezes hőcserélő vékony járatait gyorsan eltömíthetik. Ezen kívül vízkő és egyéb vegyi anyagok jelenléte a kútvízben károsíthatja a hőcserélő anyagát, kilyukaszthatja vagy eltömítheti azt. Ilyen indokok miatt csak külső hőcserélő közbeiktatásával használjunk kútvizes primer kört! Hogy olcsóbb legyen a kútvíz esetleges romboló tevékenysége következményeit kijavítani! Ebben az esetben a kútvizet leválasztó hőcserélő mindkét ágában kell ellenőrizni az áramlási sebességet, a két áramláskapcsolót egymással sorba kell kötni. A hőszivattyú működését csak abban az esetben engedélyezzük, ha mindkét körben megvan a megfelelő sebességű áramlás. Ez az ellenőrzés a hőszivattyút megvédi a szétfagyástól, TILOS kikerülni! Kikerülése a garancia azonnali elvesztését vonja maga után!

Talajszonda

Házilagos kivitelezés nem lehetséges. 20 méternél mélyebb talajszondák építéséhez a területileg illetékes bányakapitányságtól kell engedélyt kérni. A kérvényhez csatolni kell kamarai nyilvántartásban szereplő mérnök által készített terveket. Az engedély illetékköteles, egy-két hely kivételével általában könnyen megadják. A bányakapitányságnak az építés befejezését, a megvalósult talajszondákat is be kell jelenteni, újabb illeték befizetése mellett.

Talajszonda létesítésekor fúrógéppel veszik birtokba a területet, és a kiszámolt darabszámú, tervezett mélységű kutak megfúrása közben a környezet viszonylag legminimálisabb megbolygatása mellett általában műanyag (KPE) csövekből hegesztéssel készült szondákat tolnak le a kifúrt lyukakba. A szondákat egymástól minimum 5 méterre, de inkább 8 méteres távolságban kell elhelyezni. Bár sokkal kisebb területet igényel a talajszonda, mint a talajkollektor, a kivitelezés nagy precizitást és odafigyelést igényel. A szonda többféle kialakítású lehet. Létezik 'cső-a-csőben' és U-alakú szonda is. Egy-egy kút megfúrásával letolhatnak egy szondát vagy szondapárt is, esetleg több szondát egymáshoz viszonylag közel. Természetesen az egy szondának fúrt kút szűkebb keresztmetszetű, mint a szondapárhoz vagy több szondához szükséges átmérő. A szondák letolása után a szonda és a kút fala közötti hézagot bentonittal töltik fel. Így biztosítják a fúrás közben átszakított vízzáró rétegek további normális működését. Ugyanis a talajszonda kialakításának legfontosabb feltétele, hogy a mélyebb rétegek vízháztartását ne bolygassa meg. A szondaépítés technológiáját úgy alakították ki, hogy ennek a kritériumnak maradéktalanul eleget tegyenek.

Manapság már léteznek nemcsak egyenesen, függőlegesen lefelé menő szondák, hanem elágazó, a függőlegessel szöget bezáró szondaágak, egy fejben összesítve. Ezekről még nincsen túl sok tapasztalat. Ott érdemes ilyen elrendezéssel próbálkozni, ahol kevés földterület áll rendelkezésre. Ezzel a módszerrel a 'szomszéd alá' is lehet fúrni, egy kicsit nagyobb területről gyűjthető be a hőszivattyú kiszolgálásához szükséges hőmennyiség. Ilyen szondakialakításhoz természetesen a szomszédnak is hozzá kell járulnia, ha ténylegesen az ő területe alól is szeretnénk hőt kinyerni.

A különböző szerkezetű anyagok hővezető képessége különböző. Általában minél sűrűbb egy anyag, annál jobb hővezető. És minél nedvesebb egy talajréteg, annál jobb hővezető. Mivel a szonda hosszában változó a talaj minősége,nem egyforma a hőátadás mértéke. Az minden mélységben az ott jelenlévő anyag minőségétől függ. Egy szondára vonatkoztatva például egy száraz homokos talajban csak 35W/m, egy nedves homokos talajban 50W/m teljesítményt lehet elérni, míg például földfelszín alatti áramlások vonalában akár 100W/m vagy annál egy kicsit nagyobb hőnyereség is reális. A tervezők kis (30kW-nál kisebb) rendszerek esetében a talajszerkezet pontos ismerete hiányában a fúráskor tapasztalt talajminőség függvényében táblázatból kiolvasható W/m értékkel számolnak. Ez természetesen csak közelítő becslés. Az így tervezett talajszonda az év nagy részében kielégíti a primer oldalon a hőigényeket. Precíz teljesítménymérés hiányában azonban csak a legnagyobb hidegben derülne ki, hogy a szondánk nem tudja azt a teljesítményt leadni, amit várunk tőle. - Ezért is szükséges a próbafúrás, egy szonda elkészítése és bemérése, majd ez alapján a helyileg szükséges szonda darabszám és szondahossz megállapítása. - Az elkészült szondákat azután egy gyűjtőbe vezetik és összekötik. Szabályozószelepek beépítésével, vagy egyforma hosszúságú szondavezetékekkel biztosítják a szondák egyforma működését.

A VDI 4640 előírásai a lehetséges hőkivétel mértékére az üzemelési idő/év adatokra vonatkoztatva itt látható:

Például: ha csak fűtünk a szondáról, háztartási melegvizet más módon készítünk, akkor egy fűtési szezonban kb. 1800 órán keresztül veszünk ki hőmennyiséget a talajból. Ha a szondánk nedves agyagos/vályogos talajba került (ezt a fúrás közben lehet megállapítani), akkor a kivehető hőmennyiség 35-50 W/m. Ha a háztartási melegvizet is a hőszivattyúval készíttetjük, akkor egy évben kb. 2400 órányit üzemel a hőszivattyú. Ebben az esetben ugyanabból a szondából kivehető hőmennyiség csak 30-40W/m. A kivehető hőmennyiség nagyban függ a szonda készítésekor pontosan betartott technológiától, a visszatömedékelés pontosságától. A szondafúrás közben meghatározott talajminőségre jellemző adatokkal lehet korrigálni az előzetes szondaméret tervezéseket. Bár általában megbízható adatforrások állnak rendelkezésre a magyarországi talajadottságokról, helyi eltérések lehetnek. Éppen ezért fúrás közben is ellenőrizni kell a tervek helyességét.

Nagyobb teljesítményű szonda-rendszerek esetén mindenképpen szükséges bemérni a szondák várható teljesítményét. Az első fúrással egy próbaszondát építenek meg. A próbaszonda bemérése a következő módon történik: Megfúrják a szondát, majd néhány napig pihentetik. Összekötik a TRT (Thermal Response Test) berendezéssel, melybe fűtőszál van beépítve. Ennek a fűtőszálnak a leadott teljesítményét a teszt során folyamatosan feljegyzik. Először a primer oldali keringető szivattyú fél órán keresztül történő járatásával meghatározzák a talaj nyugalmi hőmérsékletét. Ezután bekapcsolják a fűtőszálat, és a szondában a víz folyamatos keringetésével fűtik a szonda környezetét. A tesztelő berendezést legalább 48-72 órán át üzemeltetik. Közben mérik a különböző mélységekre beépített hőmérséklet érzékelőkkel a szondahőmérsékleteket. Rögzítik a mért adatokat. Majd a leállítás után is mérik, milyen gyorsan hül vissza a szonda környezete. Az így nyert adatokból bonyolult képletek segítségével kiszámolják a talaj ekvivalens hővezetőképességét és a fúrt lyuk termális ellenállását. Ezen adatok segítségével meghatározható, hogy a kívánt teljesítményű hőforráshoz hány darab, milyen elrendezésű - a próbaszondával azonos hosszúságú - szondát kell fúrni. Ezt a számítást számítógéppel is el lehet végeztetni az EED szoftver segítségével. Ezt a szoftvert német és svéd egyetemek együttműködésével fejlesztették ki 1997-ben. A tesztelésnek folyamatosnak kell lennie. Áramszünet, vagy egyéb ok miatti megszakítás esetén kb. 2 hétig pihentetni kell a szondát, és csak utána kezdhető újra a szondateszt.

Talajkollektor

Házilag a legkönnyebben kivitelezhető. Azért egy árokásó gép nagyban gyorsíthatja és megkönnyítheti a kétkezi munkát! A gépészmérnök tervező munkája nem kihagyható!

Többféleképpen lehet megvalósítani. A két leggyakoribb módja a következő:

Árkot ásnak 1-3 méter mélyen, olyan hosszban és elrendezésben, ahogy az a talajkollektor létesítési tervében szerepel. Nagyobb teljesítmény (itt háztartási méretekben nagyobbról van szó!) esetén fa-szerkezetet alakítanak ki. Van egy vastagabb csőből készült gerincvezeték-pár, melyhez - mint a fa törzséhez az ágak - csatlakoznak az oldalleágazások. Egy-egy ilyen oldalleágazás 100 és 200 méter közötti hosszúságú. Szerencsésebb a több rövidebb körből álló talajkollektor hálózat, kisebb ellenállást jelent a keringető szivattyú számára. Az egyik mód szerint ezekbe a kiásott árkokba lefektetik simán a csöveket U-alakban, minél jobban kiegyenesítve, a lejtésre ügyelve. A csővezeték lejtését úgy kell kialakítani, hogy a gerincvezeték legyen a legmagasabban, minden légbuborék ki tudjon jutni oda az oldalágakból. A gerincvezeték legmagasabb pontjain pedig (mindkét ágban) légtelenítő szelepeket kell elhelyezni.

A másik módszer az, amikor az oldalágakba szánt, általában 25mm átmérőjű KPE csöveket tekercsben hagyják, a tekercs meneteit széthúzzák, és viszonylag síkra ledöntve karikákban hagyva fektetik bele a kissé szélesebbre ásott árkokba. Ezt a kialakítást sokkal nehezebb légteleníteni az előző változatnál. Itt jól jöhet egy drága, kifejezetten a légtelenítést segítő keringető szivattyú használata, mely néhány perc üzem után tart néhány perc szünetet, hogy a vízben tovahordott levegőbuborékok össze tudjanak gyűlni, és a légtelenítő szelepet megtalálva távozni tudjanak a csővezetékekből.

A fenti két megoldás közül bármelyiket választjuk is, a visszatemetés már ugyanazon séma szerint alakul: homokkal kell körbevenni a lefektetett csővezetékeket, beiszapolni, hogy a lehető legjobban tömörödjön a talaj a csövek körül. Majd 20cm homokréteg után lehet visszatölteni az eredeti talajt. Bármilyen gondosan is cselekszünk, az első télen még biztosan nem fog tudni maximális hatásfokkal üzemelni a kollektor. A talaj teljes tömörödéséhez / beiszapolódásához legalább egy, de inkább két hóolvadási szezonon kell túllenni. Kb. két év múlva aztán már nem lehet probléma a jól méretezett talajkollektorral.

A légtelenítés nagyon fontos, a hőszivattyút csak teljesen légtelenített primer kör tudja terv szerinti hőmennyiséggel kiszolgálni.

Földhőkosár

Nem árt markológépet segítségül hívni a hatalmas méretű munkagödrök kiásásához.

A földhőkosarakhoz 1,5-2 méter átmérőjű, 4-5 méter mély munkagödröket kell kiásni. Minden egyes munkagödörbe egy-egy 100 méteres tekercs csővezetéket kell elhelyezni. A földhőkosarat úgy lehet kialakítani például KPE csőtekercsből, hogy egyenletes távolságra széthúzzuk a tekercs meneteit, majd fixen rögzítjük a csöveket egymáshoz úgy, hogy kb. azonos távolságot tartsunk a menetek között. Ezt az egymáshoz rögzítést végezhetjük fával vagy műanyaggal is. A lényeg az, hogy addig tartsa meg a csövek egymáshoz képesti távolságát, amíg a munkagödör betemetése befejeződik. Utána akár el is korhadhat a fa, soha többet a csőtekercset kiásni nem fogjuk. Durva becsléssel egy ilyen földhőkosár kb. 1kW energiát jelent forrás oldalon. Ahány kW-os a hőszivattyúnk, annyi ilyen földhőkosarat kell kialakítani. A legkisebb egymásra hatás elérése érdekében a kosarakat egymástól kb. 5m távolságra lehet elhelyezni, annál nem közelebb. A kosarak végződéseit egy gyűjtőbe össze kell vezetni, és szelepekkel ellátva összekötni. Itt is fontos a légtelenítő szelepek legmagasabb ponton történő elhelyezése. Ezt praktikusan a gyűjtőnél kell kialakítani.

Mire kell ügyelni?

Fontos, hogy a keringető szivattyú méretezése a kiépített primer körrel harmonizáljon. Ellenőrzésképpen ultrahangos áramlásmérővel tudjuk ellenőriz(tet)ni a hőszivattyú adatlapján előírt áramlási sebesség meglétét.

A légtelenítés mindegyik primer köri kialakítás esetében nagyon fontos, de a legjobban a talajkollektornál kell rá ügyelni. Ott a legkönnyebb a megfelelő lejtések kialakításakor hibázni. A légtelenítés megfelelő voltát jelzi, ha a keringető szivattyú szépen halkan (légbuborék-mentesen) jár, és a hőszivattyú számára a keringetési sebesség elég gyors (vagyis a folyadék-áramlás kapcsoló azt jelzi, hogy megvan a megfelelő áramlási sebesség).

Következő cikkünkben a fenti módok valamelyikén kiépített primer körök hűtési célú felhasználását, vagyis a passzív hűtési lehetőségeket vesszük górcső alá.

2 Komment
0 Reblog!

Hőszivattyúnk ha már van, használjuk ne csak fűtésre, hanem hűtésre is. Hűtésre? Ez többféleképpen értelmezhető: ...

Mit nevezünk 'passzív hűtésnek'?

Passzív = nem aktív

Aktív hűtés az, amikor például klímaberendezéssel, azaz egy kompresszoros készülék segítségével (ez lehet a hőszivattyú is), a hűtési körfolyamat megfelelő irányításával hőt vonunk el a hűteni kívánt helyiségekből. Ha nem szeretnénk sokat fizetni a villanyszámlára, akkor nem ezt a hűtési megoldást választjuk. A passzív hűtésnél nem használunk kompresszort, hanem valamilyen - eredendően hűvös - közeget keringetünk a 'fűtőtestekben', vagyis azokban a csővezetékekben, amiket fűtésre használunk, és ezzel hűtjük a helyiségek levegőjét.

Passzív hűtésre több megoldás is létezik.

Használhatjuk a fűtésre kiépített csővezeték-hálózatot, de használhatunk egy külön erre a célra épült - független - hűtési kört is. Ez utóbbit leginkább fan coil beépítésével lehet megvalósítani. A fan coil ventillátoros radiátort jelent, ahol a csővezetékben keringetjük a hideg vizet, és ebből a hideg vízből a hőátadást a lakás levegője felé egy ventillátor segítségével gyorsítjuk. Ha a víz hidegebb a harmatponti hőmérsékletnél, páralecsapódást tapasztalunk. A kicsapódott vizet nevezzük kondenzvíznek. Ennek a kondenzvíznek az elvezetéséről és - bűzzáron keresztül -csatornába kötéséről gondoskodni kell.

Ha hűtésre a fűtésre kiépített valamely felületfűtési (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) rendszert használjuk, ott is számolni kell a párakicsapódás veszélyével. Ott meg kell oldani, hogy a fűtéscsövekbe a harmatponti hőmérsékletnél melegebb víz kerüljön. Ezt úgy tudjuk elérni, ha keverőszelep van beépítve a fűtéscsövek elé, és a visszatérő melegebb víz egy részét belekeverjük az előremenő hideg vízbe. Így el tudjuk azt érni, hogy a kútból, talajszondából feljövő kb. 12°C-os víz kb. 18°C-osan kerüljön a felületfűtés csöveibe. Ezzel már meg is akadályoztuk a szerkezeten belüli párakicsapódást (ami penészedést okozna).

Ha víz / víz hőszivattyú látja el lakásunkban a fűtést, akkor adódik a lehetőség, hogy a hőszivattyú számára kiépített primer kört (azaz külső kört) használjuk 'hőforrásként' vagyis a hideg forrásaként. Talajkollektor és talajszonda esetében zárt körökről beszélünk, amiket elvileg össze is köthetnénk a fűtési körökkel. De ezek a körök fagyálló folyadékkal vannak feltöltve, ezért egy hőcserélővel le kell választani a fűtési körökről. Ha azonban a hűtésnek külön belső hálózatot építünk ki, amely viszonylag kis térfogatú, azt már össze lehet kötni ezekkel a primer hőforrásokkal, és akkor nem szükséges hőcserélő közbeiktatása.

Kútvizes működtetésű hőszivattyú esetén pedig azért kell leválasztani hőcserélővel a 'hőforrás' körről a fűtési / hűtési kört, mivel itt egy nyitott körből vesszük el és egy zárt körnek adjuk át a hideget. Ebben a nyitott körben keringő víz olyan szennyező szemcséket és vegyi anyagokat tartalmazhat, mely a fűtési csövek belsejében lerakódva idővel rontja a hőátadás hatékonyságát.

Ha hűtési körnek külön fan coil házlózatot építünk ki, akkor lehetőség van arra is, hogy a fan coilokon direktben vezessük át a kút vizét, amit aztán így felmelegítve például locsolásra használunk el. Ebben az esetben a növényeknek szánt locsolóvíz hőmérséklete kellemesen langyos lesz, amit növényeink meghálálnak. Ha ezt a változatot választjuk, számolni kell a lassan de biztosan kirakódó vízkővel.

Milyen hatásfokú ez a hűtési mód?

Nagyon nagy hőmérséklet-különbséget nem lehet elérni ilyen hűtéssel. A tapasztalatok alapján azonban 4-5°C-kal lehet csökkenteni a lakás levegőjének a hőmérsékletét. Ha elég jól hőszigetelt házban lakunk, és nincs a legnagyobb hőségben is ablaknyitási kényszerünk (amivel rengeteg fölösleges meleg kerülne be lakásunkba), akkor ez a 4-5°C már megoldja magyarországi viszonyok között az egész nyári hűtést. Ehhez a fajta hűtéshez csupán a hőszivattyú vezérlőjét és a keringető szivattyút, kútvíz használata esetén a kútvízszivattyút is kell használni. Ezeknek a fogyasztása lényegesen kevesebb, mint amennyit egy kompresszoros készülék venne fel. A kútvízszivattyú viszonylag sokat fogyaszt, annak a ahsználatakor kb. harmada, negyede tud lenni a hűtési költség a klímás változathoz képest. Ha csak a keringető szivattyút és a vezérlőt kell üzemeltetni, akkor kb. tizedébe kerül a passzív hűtés a klímaberendezés / vagy hőszivattyú hűtési célú használatához képest.

Ezt a passzív hűtést a SPARK hőszivattyúk tudják vezérelni. A hőszivattyúba a készülék használati utasításában leírt hőmérséklet érzékelőket kell bevezetni, bekötni, beállítani a kívánt hőfokokat, és automatikusan felismeri a berendezés, hogy most fűtésre vagy hűtésre van szükség. Természetesen a hűtési hőfoknak magasabbnak kell lennie a fűtési hőmérsékletnél. A két hőmérséklet közötti különbséget nevezzük hiszterézisnek. Legalább 1°C hiszterézist kell megadni.

SZERETNE EGÉSZ ÉVBEN KELLEMES HŐMÉRSÉKLETŰ LAKÁST?

KOMFORTÉRZETE NÖVELÉSÉHEZ  ALKALMAZZON HŐSZIVATTYÚS FŰTÉST ÉS PASSZÍV HŰTÉST!

Nálunk minden kelléket megtalál hozzá!

0 Komment
0 Reblog!

Napkollektor - mennyit érdemes beépíteni?

Címkék: megújuló energiaforrások hasznosítása, napkollektor, melegvíz

Mennyit?

Ha már megvan, hogy milyen melegvízigényt szeretnénk kielégíteni, akkor már tudjuk, ez hány liter vizet jelent. Ha még csak most gondolkodsz saját lakáson, akkor némi segítséget jelenthet, ha tudod: piszkos munkát végző embereknek a munkahelyükön személyenként 50 liter melegvizet biztosítanak a munkáltatók munkavégzés utáni tisztálkodásra. Ha Te általában csak zuhanyzol, nem nagykád vízben fürdesz napi rendszerességgel, akkor ez az 50 liter / személy melegvíz általában elég a teljes háztartás vezetéséhez, fürdés mellett mosáshoz, mosogatáshoz is. Ha azonban sok melegvizet használsz a rendszeres napi tisztálkodáshoz, akkor ennek a mennyiségnek akár a többszörösére is szükséged lehet. Csak gondold végig a fogyasztói szokásaidat. Ha még nem alakítottál ki szokásokat, akkor azt gondold végig, hogy milyennek szeretnéd látni ezeket a szokásokat. Segítségképpen itt megtalálod mindegyik napkollektoros rendszerre, hány fős háztartásba ajánlott, de ezek a számok csak ajánlások, egyedi igények ettől eltérőek lehetnek:

http://webaruhaz.permanent.hu/termekek/napkollektor-124-hmv_rendszerek-125

Mennyit tudok megtakarítani?

A megtakarítás természetesen nagyban függ a melegvíz-használati szokásoktól. A legdrágább melegvízkészítési mód a villanybojlerrel történő vízmelegítés. Ha korábban ilyennel készült nálunk a melegvíz, akkor  például egy 30 csöves napkollektor és 200 literes melegvíztartály használatával akár havi 10-12 ezer Ft is lehet a rezsiköltség-csökkenés.

0 Komment
0 Reblog!

Miért penészedik a fal hőszigetelés után?

Címkék: hőszigetelés, nyílászárócsere, energiatakarékosság

Ugye sokan azt tanácsolják, többek között én is, hogy az energiatakarékosságot az épület hőszigetelésének a javításával, a hőveszteségek csökkentésével kell kezdeni. Ez a művelet általában a falak hőszigetelése mellett a nyílászárók "korszerűsítésével" is jár. A "korszerűsítés" nem más, mint jobban záródó, és jobb hőszigetelésű ablakok, ajtók beépítése a régi energiapazarló, de jól szellőző nyílászárók helyére.

Tudtad-e, hogy ez a művelet kapásból megnöveli a lakás belsejében a páratartalmat? Végzünk egy csomó olyan tevékenységet, amellyel párát termelünk, és a csökkentett légcserével ez a pára nem tud a lakásból távozni. Ilyen tevékenységek közül mindjárt az első az, hogy egyáltalán létezünk! Az ember által kilélegzett levegővel az álmosságot, súlyosabb esetben fejfájást, mérgezést is okozó széndioxid mellett jelentős mennyiségű pára is kerül a légtérbe. Azonkívül ha végzünk valamilyen fizikai tevékenységet, izzadunk, ez is a páratartalmat növeli. Ha fürdünk, mosunk, mosogatunk, vagy éppen nedves vasalást végzünk, azok is a párát növelik. Ha pedig a lakásban teregetjük ki a frissen mosott ruhát, egyenesen páragyárat telepítünk a lakásunkba!

A megnövekedett páratartalom - a növekedés mértékétől függően - egyrészt jótékony hatású is lehet, ha korábban túl száraz volt a lakásunk levegője, de ez a magasabb páratartalom magában hordozza a nem teljesen tökéletesre tervezett és kivitelezett hőszigetelés miatti páralecsapódás veszélyét is a kritikus helyeken. Tipikusan kritikus helyek a lakás ÉK-i és ÉNY-i sarkai, de egyéb helyeken, például bútor mögötti falszakaszokon is megjelenhetnek a nemkívánatos foltok.

     
A falon kivehető a bútorok helye   A sarokban kicsi a légmozgás, ezért ott nagyobb az esély a penészesedésre

Mit lehet ez ellen tenni?

Szellőztetni kell! Na jó, de mennyit és mikor? Egyáltalán, honnan tudom eldönteni, kell-e szellőztetni? Nézzem folyamatosan az órát, és ha idő van, nyissak ablakot? Vagy van más mód is? És hogyan szellőztessek? Egyszer nagyon? Vagy folyamatosan kicsit? Ez mind-mind olyan kérdés, amik a komfortérzetünket befolyásolják.

Ha választ szeretnél kapni ezekre a kérdésekre, figyeld a blog bejegyzéseimet.

0 Komment
0 Reblog!

Ha beszigeteltük a házunkat és kicseréltettük a nyílászárókat, szükség van a légcsere (szellőztetés) szabályozására. Többféle mód létezik szellőztetésre: hővisszanyerős és nem hővisszanyerős. A hővisszanyerős szellőztetést nem túl régen kezdte el használni az emberiség. A hagyományos szellőztetési módok egyike sem hővisszanyerős. Léteznek azok között is jól automatizálható változatok. Lássuk a lehetőségeket:

Azonkívül, hogy "személyzetet" tartunk, aki a friss levegőért felelős, és szükség esetén kinyitja, majd becsukja az ablakokat, más szellőztetési módokat is választhatunk.

Léteznek olyan nyílászárók is tőlünk nyugatabbra fekvő országok termékei között, melyek kilincs állásai között külön "folyamatos szellőztető" pozíció is található. A gyártás országában gáztűzhelyet használó konyhákba illetve nyílt égésterű kályhák helyiségeibe írnak elő ilyen ablak használatát. Ha nem ilyen nyílászárót építettünk be, akkor nem marad más, mint valamilyen szellőzőnyílás, szellőztető csatorna kiépítése.

A legegyszerűbb szellőztetési mód, amikor az új, drágán beépített nyílászárónkat "visszabutítjuk", azaz szellőző nyílással látjuk el. Vannak fix és higroszkópos szellőző nyílások. A fix nyílások folyamatosan ugyanannyi légcserét biztosítanak, a benti levegő állapotától függetlenül. A higroszkópos vezérlésű nyílásokban páraérzékelő szabályozza a szellőzés mértékét. Ha nem akarjuk a drágán vett ablakunkat megfúrogatni, akkor a falban is el lehet helyezni a szellőztető nyílásokat. Itt is tudunk párától függő mértékű vagy egyenletes légcserét beállítani a beépített elemtől függően. Ezt minden egyes helyiségben, minden egyes nyílászárón vagy környékén külön kell megoldani.

Eggyel komolyabb (és komfortosabb) megoldás, ha ventillátorral irányítom a légcserét. Gyorsabban távozik a lakásból a pára, és könnyebben automatizálható, egy kissé energiatakarékosabb. Ezt a szellőzési módot már lehet központosítani (átlagos méretű lakásokról beszélek most) egy célszerűen elhelyezett ventillátorral, és oda összefutó csővezetékek alkalmazásával. Ez a megoldás természetesen drágább, mint az előző, de még mindig csak egy egyszerű légcserével oldja meg a komfortérzetünk megfelelő szinten tartását.

Ha a pénztárcánkra is gondolunk, akkor a legkomolyabb megoldást választjuk: a hővisszanyerős szellőztető berendezést, azaz a rekuperátort. Ez ugyan drágább egyszeri befektetési költséget jelent, de később kisebb lesz a lakásunk fűtési igénye.

Egy németországi passzívházként megépített idősek otthonában a lakók beköltözése után azt tapasztalták, hogy a 80+ éves ujdonsült bentlakóknak már nem lehet megtanítani azt, hogy a passzívházban akkor is friss levegő van, ha nem nyitják ki az ablakot. Voltak közöttük notórius ablaknyitogatók. Mivel a személyzet célja az volt, hogy a beköltözött, egyedül maradt idős emberek maradéktalanul jól érezzék magukat, nem akarták őket átnevelni, hagyták a megrögzött szokásokat. És azt tapasztalták, hogy ezekben az ablakon keresztül is szellőztetett lakásokban csak 5%-kal volt nagyobb a fűtési energiaigény, mint azokban, ahol a lakók a rekuperátorra bízták magukat.

Ha figyelembe vesszük ezt a németországi tapasztalatot, hogy csak 5%-kal volt magasabb a fűtési költség a nem hővisszanyerős szellőztetés mellett, akkor nyugodtan elfogadhatjuk azt a véleményt, miszerint nem biztos, hogy megéri háromszor annyit fizetni egy csupán néhány százalékkal jobb hiper-szuper csúcsminőségű rekuperátorért, mint amennyibe a jobb minőségű, olcsóbb keleti termékek kerülnek. A két gép közötti különbség fűtési költségben kevesebb mint 1% lesz. A két gép közötti árkülönbség ezért csak hosszabb idő alatt hozza be az árát:

Ha például egy gázfűtéses családi házról beszélünk, amelynek fűtési költsége egy fűtési szezonban kb. 300 ezer Forint, ennek az egy százaléka 3.000 Forint. A csúcsminőségű gépek ára 3-400 ezerrel drágább, mint a cégünk által kínált kínai gyártmányú rekuperátoroké. Az árkülönbség 100-130 év alatt térül meg. Ez már elég hosszú időtartam ahhoz, hogy ne beszélhessünk megtérülésről.

Ha már áttértünk hőszivattyús fűtésre, akkor biztosan kisebb a fűtési költségünk, a hővisszanyerős szellőztető berendezés megtérülési ideje ezzel fordított arányban növekszik: minél kevesebbet fizetünk a fűtésre, annál később térül meg a hővisszanyerős gépek beruházási költsége. Viszont az az előny, hogy nem a jéghideg kinti levegőt kapjuk az "oldalunkba" vagy az "arcunkba" télen, nagyban növeli a komfortérzetünket. Tehát valamilyen temperált levegős szellőztetés a komfortérzetünk növelése érdekében mindenképpen megéri.

Kívánok Mindenkinek FRISS LEVEGŐT, EGÉSZSÉGET!

0 Komment
0 Reblog!

Hogyan néz ki egy minimális rezsiköltségű ház gépészete?

A ház falai legalább 30cm vastagságúak, nagy hőtároló-képességű téglából készültek, a hőszigetelés a falakon legalább 20cm vastagságú, a tetősíkon pedig 30cm. Az ablakok sokkamrás profilokból készültek, háromrétegű üvegezéssel. Egy hővisszanyerős szellőztető rendszer gondoskodik a folyamatos friss levegőről. A lakók számára szükséges melegvizet napkollektor állítja elő, amikor a Nap süt. Napsütés hiányában a fűtésre beépített hőszivattyú gondoskodik elegendő melegvízről. A fűtést víz/víz hőszivattyú adja a fűtési időszakban. Nyáron ugyanez a hőszivattyú vezérli a passzív hűtést. Aktív (klímaberendezéssel történő) hűtésre nincs szükség, olyan jó a ház hőszigetelése. Elegendő a külön erre a célra kialakított vízvezeték-csövekben a talajkollektor vagy talajszonda vizét keringetni, azzal is elegendő hőmennyiség vonható ki a lakásból.

Mindezt automatika vezérli, neked csak az a dolgod, hogy beülj, és élvezd a tökéletes komfortot! Bármit csinálhatsz, fűtésre, melegvízre, friss levegőre nem lesz gondod, azokat elvégzik helyetted a beépített gépészeti elemek.

Mindezek a berendezések elektromos árammal működnek. Ha nem akarsz nagy villanyszámlát fizetni, akkor még egy napelemes elektromos energia termelő rendszerre is szükséged lesz. Hogy mekkorára, az a betervezett elektromos fogyasztók minőségétől, mennyiségétől, és a használati szokásoktól függ. De ha mindent elektromos árammal akarsz megoldani, akkor egy 5÷10 kW-os rendszerre lesz szükséged.  (Átlagos méretű családi házat feltételezve átlagos fogyasztási szokásokkal.)

Te is egy ilyen házra vágysz?

A Tiéd lehet, csak akarnod kell!

A minimális rezsiköltségű házba való minden gépészeti elemből a számodra legalkalmasabbat megtalálod itt:

webaruhaz.permanent.hu

 Mit kínálunk Neked?

Hővisszanyerős szellőztetőből megbízható, sok éve kipróbált kínai berendezést attól a gyártótól, aki a pekingi olimpiai létesítményekbe is szállított.

Napkollektorból heat pipe rendszerű vákuumcsövest kínálunk, ami a legmegbízhatóbb, javítása esetleges meghibásodás esetén a legolcsóbb, és a legtöbb meleget gyűjti be télen is.

Hőszivattyúból magyar gyártmányú inverteres gépet ajánlunk, hogy ne legyen probléma a gép indításakor, és a melegvíz készítésekor sem.

Napelemes rendszeredhez pedig minőségi magyar terméket ajánlunk. Egy olyan gyár termékeit, mely kapacitása 90%-át a nyugat-európai piac köti le. Hozzá a legbiztonságosabb invertereket kínáljuk. És telepítő partnerünket is ajánljuk, aki több évi németországi szerelési tapasztalatával a legbiztonságosabb napelemes rendszert építi meg Neked, nemcsak egymás mellé dobálja az alkatrészeket. Tudja, mit, miért és hogyan kell csinálni, hogy a viharokban se legyen probléma.

0 Komment
0 Reblog!

Megújulók használata

Címkék: megújuló energia, megújuló, energiafa, nap, szél, víz, napenergia, szélenergia, vízenergia

Kevesebbet szeretne fizetni a rezsire? És nem csak úgy, hogy csökkentik az energia árát, hanem úgy, hogy csökken a felhasznált energia mennyisége? Akkor használjon megújulókat!

Mit nevezünk megújulónak?

"Minden olyan energiaforrást, amely anélkül áll rendelkezésünkre, hogy ahhoz más energiaforrást kellene felhasználnunk." - Ez így nagyon homályos, de mindjárt rávilágítok, hogy is kell ezt érteni.

Ha egy bányából akarunk szenet kitermelni, ahhoz munkagépeket kell használni. A munkagépek energiát használnak fel az üzemelésükhöz. Azt az energiát először elő kell állítani valahogyan, hogy újabb energiaforráshoz jussunk. A bányászott szén tehát nem nevezhető megújulónak. 

Mi újság a kőolajjal? Ugyanez a helyzet: hatalmas gépekre van szükség a kitermeléshez, szállító hajókra a felhasználási helyre juttatásukhoz, szóval nem igazán áll rendelkezésünkre energia-ráfordítás nélkül. Tehát a kőolajat sem nevezhetjük megújulónak.

Ezek szerint ha az energiahordozóhoz hozzájutunk mindenféle energia-befektetés nélkül, és azon a helyszínen fel tudjuk használni, ahol a rendelkezésünkre áll, akkor azt megújuló energiaforrásnak tekintjük. Ilyenek a napenergia, szélenergia, vízenergia. Mindegyiket a felhasználási helyhez közel tudjuk átalakítani elektromos energiává, ami azután kis veszteséggel és viszonylag olcsón szállítható, ha a vezetékrendszer egyszer már ki van építve.

De mi újság a fával? Nevezhetjük-e megújulónak? Hiszen sokan termelnek "energiafát" a fűtési költségeik csökkentésére. Én nem nevezném a fát megújulónak. Bár mindenféle emberi beavatkozás nélkül nő, vastagszik a fa törzse, a kitermeléséhez, feldolgozásához és felhasználási helyre szállításához rengeteg energiát kell felhasználni. Amellett a kifejezetten "energiafa" célra tenyésztett fajták gyorsan nőnek, nagy térfogatúak, de semmivel több hőenergiát nem szolgáltatnak, mint az ugyanannyi idő alatt növő keményfa fajták ugyanannyi idős példányai. Azok pedig sokkal kisebb helyet foglalva, sokkal gazdaságosabban lennének szállíthatók, csakhát nem őket nevezték ki "energiafának"!

A megújulók tehát:

NAP

SZÉL

VÍZ

Gazdálkodjunk velük okosan!

Melyiket mire használhatjuk?

A szél- és a vízenergiát elektromos áram termelésére tudjuk hasznosítani a technika mai állása szerint, ott, ahol rendelkezésre áll. Az elektromos áram azután a kiépített vezetékrendszeren keresztül akár nagyobb távolságokra is szállítható. A napenergia segítségével is állíthatunk elő elektromos energiát, de hőenergia begyűjtésére és hasznosítására is lehetőségünk van. A hőenergiát hasznosítják a napkollektorok, melyek vizet melegítve megtermelik nekünk a háztartásban szükséges melegvizet. Ezt a melegvizet akkor tudjuk felhasználni - néhány napon belül -, amikor termelődik. Ebből adódóan fűtésre nem áll rendelkezésünkre ez a mód, mivel pont akkor van szükség fűtésre, amikor nem süt a nap. Ha mégis szeretnénk temperálásra használni a hideg, de napos időjárást, akkor vagy az ablakon, üvegfelületen beérkező infrasugarak üvegházhatását használjuk ki, vagy légkollektorral levegőt melegítünk, melyet aztán bevezetünk a lakásba.

0 Komment
0 Reblog!

Két csoportra bonthatóak a víz-/víz hőszivattyúhoz kapcsolható primer körök: nyílt és zárt rendszerekre. Nyílt rendszerűnek azokat a kivitelezéseket nevezzük, ahol vagy a kútból vagy egyéb élővízből folyamatosan újabb és újabb víztömegek érkeznek a hőszivattyúhoz.

A nyílt rendszereket biztonsági okokból úgy kell megépíteni, hogy a hőforrás és a hőszivattyú közé egy leválasztó hőcserélőt építünk be. Ez kb. 2°C-os hőlépcsőt jelent, a hőszivattyúnál már ennyivel alacsonyabb hőmérsékletű anyagból dolgozunk. Másrészt a nyílt víz kútból történő felszivattyúzásához általában sokkal nagyobb elektromos teljesítmény-felvételű szivattyúra van szükség, mint a zárt körökben szükséges keringető szivattyúk. Ezek rontják a rendszer hatásfokát.

A nyílt rendszerekben folyamatosan újabb és újabb víz kerül a hőszivattyúhoz, illetve az elé beépített leválasztó hőcserélőhöz. Magyarországon a víz sok helyen vagy vasas, vagy hordalékot, kvarcszemcséket tartalmaz. Ezért vagy lerakódás keletkezik a vastartalom miatt, vagy a nagy sebességű vízárammal keringő kvarcszemcsék hosszú idő alatt kicsiszolják a lemezes hőcserélő lemezeit. Igazából ezért van szükség a leválasztó hőcserélőre, hogy ez a külső hőcserélő sérüljön, ne a hőszivattyúba épített, hűtőközeghez kapcsolódó belső hőcserélő. Ugyanis ha a hűtőközeg köre is érintett a meghibásodással, az nagyon sokba kerülő szervíz munkát von maga után.

A lerakódásokat időnként ki kell takarítani a hőcserélőből, mert ezek rontják a hőátadás hatékonyságát. Ezért át kell mosni nagynyomású mosóval az üzem közbeni áramlási iránnyal ellentétes irányból. Hogy mennyi időnként? Minimum évente egyszer, de figyelni kell a hatásfokot, hőmérsékleti és áramlási adatokat, és igény szerint sűrűbben, akár havonta szükség lehet erre az átmosásra.

Ezenkívűl a kútvíz-szivattyú körébe épített szűrőt is figyelni kell, hogy mennyi lerakódás gyűlik össze benne, és szükség esetén azt is tisztítani kell egyszerű átmosással. Minden évben a fűtési idényen kívűl a szűrőt alaposabban is meg kell tisztítani a jövő évi fűtési költségek alacsonyan tartása végett.

A leválasztó hőcserélőt és a hőszivattyút összekötő kis térfogatú körbe -35°C-ra beállított fagyálló folyadékot kell tölteni. Ennek a körnek bármilyen megbontása esetén az újból történő fagypontbeállításra és mérésre van szükség. A leválasztott körben keringő folyadék fagypontjának a megfelelő szinten tartása az üzemeltető feladata!

Csak olyan ember építsen a fűtési körébe nyílt rendszerű primer kört, aki vállalja, és el is végzi ezeket a karbantartási feladatokat! A tapasztalatunk az, hogy a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagy, és ritkulnak a tisztítási munkák. Ez az üzemeltető felelőssége!

0 Komment
0 Reblog!

A víz-/víz hőszivattyú primer köreként mi zárt rendszerű csővezeték kiépítését javasoljuk. Sokkal kisebb a karbantartási igénye, mint a nyílt körös rendszereké, és a meghibásodási lehetősége gyakorlatilag nulla. A csőrendszerek KPE csövekből készülnek, amit a rágcsálók nem szeretnek, ezért a földbe telepített csövek nagyon hosszú élettartamúak. Itt számot csak azért nem tudok leírni, mert tömegesen még nem történt ilyen rendszerekben meghibásodás, amiből valamilyen meghibásodási okra következtetni lehetne. (KPE csöveket használnak elektromos kábelek földben vezetése során is, hogy a vezetékek szigetelését ne kezdjék ki a rágcsálók.)

A zárt körök közül a legjobb hatásfokúra a talajszondás kör építhető ki. - Egyébként ennek a legkisebb a helyigénye a zárt körös kialakítások közül. - Míg a talajkollektor és a földhőkosár csöveit maximum 2 méter vastagságú földréteg választja el a felszíntől, és ezért tél végére mindenképpen lehül kb. +2°C-osra, a talajszonda csövei mélyen, akár 100 méterrel a felszín alatt is lehetnek. Ha elég jól van méretezve a szondák összhossza, akkor elérhetjük azt az ideális állapotot is, hogy a fűtési idény vége felé, február végén, amikor a vízszintes talajkollektorokból már csak 2°C-os folyadék érkezik a hőszivattyúhoz, a talajszondából beérkező folyadék hőmérséklete nem süllyed 8-10°C alá. (Gyakorlatilag felveszi a versenyt a kútvizes rendszerekkel a hőmérsékleti adatokat tekintve.) Ehhez a német méretezési szabályok szerint kiszámított szondaméreteket kb. 30%-kal túl kell méretezni. Bár a beruházási költség növekszik valamelyest, az üzemeltetési költség ebben az esetben lesz a legkisebb. Érdemes ezt a beruházást bevállalni, mert így lesz a legalacsonyabb az üzemeltetési költség.

hőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodik

A kép csak illusztráció! Pontos tervet épületgépész tud adni!

Egy átlagos méretű családi házhoz természetesen nincsen szükség ilyen sok darab szondára, hacsak nem a 20 méteresnél rövidebb változat mellett maradunk, ami esetében nincsen szükség bányakapitánysági engedélyre. Viszont akkor elveszti azt a nagy előnyét, hogy kis helyet foglal.

Ha nincsen ennyi pénzünk a beruházásra, és van elég hely a kertünkben, lehetőség van talajkollektor vagy földhőkosár kiépítésére is. Ezek technikai kivitelezését másik blogomban írtam le. Mindkét primer kör fajta akár házilagosan is kivitelezhető, azzal a jó tanáccsal, hogy azért ne ásóval és lapáttal álljunk neki a földmunkának, hanem legalább egy hétvégére béreljünk ki egy földmunkagépet, ha szükséges, kezelővel együtt. Ennek ára az alapanyagköltség 5-10%-a, ami elhanyagolható, de nagyban megkönnyíti / gyorsítja a munkát.

hőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodikhőszivattyú zárt rendszer primer kör talajszonda talajkollektor földhőkosár növényzet károsodik legalacsonyabb üzemeltetési költség növényzet nem károsodik

Ezek a képek is csak illusztrációk! Az egymással és a hőszivattyúval történő összeköttetések kialakítását a gépészeti terv tartalmazza!

A földhőkosarat jellemzően magas talajvíznél szokták kialakítani, míg az átlagos nedvességtartalmú mezőgazdasági talajokon a talajkollektor a legolcsóbb, de egyben a legnagyobb területet igénylő primer köri kiépítés. Ha a csöveket legalább 2 méter mélyre helyezzük, és "fa-szerkezetű" elrendezést valósítunk meg (ami azt jelenti, hogy egy gerincvezetékbe folyik össze a 100 méteresnél nem hosszabb ágakban gyűjtött hőenergia), akkor a fölöttes növényzetre szinte semmilyen hatással sincsen az a tény, hogy mi hűtjük a talajt. Ha a padlófűtés-csövekhez hasonlóan behálózzuk az egész területet, és a csöveket csak 1,2 méter mélyre helyezzük, ahogy ezt sokan javasolják, akkor a talajt túlhűtjük, a fölöttes növényzet károsodik: növekedési erélye csökken. És amennyiben nyáron passzív hűtéssel hőenergiát juttatunk vissza a területre, a fölötte levő növényzet vízellátása is csökken a terület fokozott párolgása miatt (melegebb felület többet párologtat). A fenntartható fejlődéshez tehát minimum 2 méter mélyre és árkokba kell fektetni a talajkollektor csöveket!

0 Komment
0 Reblog!

Fűtési körnek a hőszivattyúhoz mindenképpen olyan kört kell kiépíteni, mely alacsony hőmérsékletű víz keringetésével tud komfortos hőérzetet biztosítani.

Ez lehet bármilyen felületfűtés vagy fűtés fan coillal.

fan coil = ventillátoros radiátor ( a víz egy réz csőtekercsben folyik, amin keresztülfújjuk a levegőt, hogy gyorsan le tudja adni a szállított meleget)

A felületfűtés lehet padló-, fal- vagy mennyezetfűtés. Mindegyiknek az a lényege, hogy nagy felület van becsövezve, - ezt épületgépész számolja ki - , és az épület fűtése maximum 35°C-os vízzel megoldható télen a leghidegebb időben is.

Melyiknek mi az előnye, és mi a hátránya?

Mindhárom felületfűtési mód nagy előnye, hogy az épület szerkezetében el vannak rejtve a fűtéscsövek, nem porosodnak, nem kell őket takarítani.

Mindhárom felületfűtési módra igaz, hogy nem lehet akármilyen hőmérsékletű vizet beléjük engedni: 

Fűtéskor maximum 40°C-os vizet szabad csak a csövekben keringtetni.

Hűtéskor pedig olyan hőmérsékletre felmelegített vizet használjunk, amelynél nem keletkezik páralecsapódás. Ebből következik, hogy aktív hűtésre fölösleges lenne ezt a felületet használnunk, ha úgyis vissza kell melegíteni a vizet. A passzív hűtésre viszont bármelyik használható a harmatpontnál nagyobb hőmérsékletű folyadékkal. Vannak, akik páraérzékelőt javasolnak, de mi ettől óva intünk. Ugyanis amikor a páraérzékelő jelez, akkor már kicsapódott pára van! Az pedig a szerkezetben nem párolog el, penészedést okozhat, ami egészségtelen! Mi inkább azt javasoljuk, hogy mérjék a páratartalmat, és az átlagos értékhez számolják ki a keringetett víz hőmérsékletét. Például ha az átlagos páratartalom nem nagyobb 50%-nál, akkor kb. 18°C-os vizet lehet keringtetni hűtési céllal az  épületszerkezetbe  beépített  csövekben. 

Padlófűtés

A padlófűtést már az ókori rómaiak is használták. Sok magyarországi ásatáson is találtak erre utaló szerkezetű házakat, de ha a római népfürdőket nézzük, a medencéket szintén ilyen módon fűtötték. Magyarországon a 70-es, 80-as évektől már sok házban padlófűtést építettek ki, akkor még gázkazánhoz vagy vegyestüzelésű kazánhoz. Az emberek egy része nem is úgy használta, amire ezt kitalálták: amikor nem voltak otthon, hagyták lehűlni a lakást. Aztán hazaérve jól befűtöttek, 45-50°C-osra is felmelegítették a felületet, ami egyrészt a felszálló por tömegét megsokszorozta, másrészt egészségre ártalmas hatása is lett például a visszereseknél. Ha a padlófűtést úgy használjuk, amire azt kitalálták, akkor a fűtővíz hőmérséklete csak pár fokkal magasabb a levegő hőmérsékleténél. Nem alakul ki gravitációsan olyan cirkuláció, mely a porszemcséket feltolná a levegőbe. Ezért ha a padlófűtést megfelelően használjuk, semmilyen negatív hatással nincs az egészségünkre.

Vannak a felszín alatti vízáramlásokra érzékeny emberek. Ők a padlófűtés csövekben keringő folyadékot is megérzik, nekik nem ezt a fajta fűtést célszerű választaniuk.

Padlófűtésre nem tehető sem hagyományos parketta, sem szőnyeg. A megengedett padlóburkolat-fajták: a hidegburkolat / kő, és MDF-lapokból is van olyan, mely elég vékony, nem hőszigeteli le teljesen a padlót, és padlófűtésre is alkalmasnak írja a gyártó. Ha lehet, a hidegburkolatot válasszuk. Mediterrán országokban nem ritka, hogy a hálószoba padlóburkolata is kő, mégha mi egy kicsit idegenkedünk is ettől. Meg lehet szokni, meg lehet szeretni!

Aki ülőmunkát végez, annak a felületfűtések közül a padlófűtés adja a legnagyobb komfortérzést.

Mennyezetfűtés

A padlófűtéshez hasonlóan az arra érzékeny emberek megérezhetik a felettük, vagy egy szinttel feljebb lakva az alattuk keringtetett folyadék áramlását. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni tervezéskor! Ha csak mennyezetfűtést tervezünk kiépíteni, akkor ugyanúgy, mint a padlófűtésnél, érdemes a teljes felületet becsövezni Ekkor kell a legalacsonyabb vízhőmérséklet a fűtéshez.

Nagy előnye, hogy utólag a mennyezetre biztosan nem akarunk falipolcot vagy képet felszerelni!

Két különböző szerelési technikára léteznek fal- és mennyezetfűtési rendszerek: a száraz és a nedves szerelési technikára. A nedves a vakolatos, a felrakott habarcs felhordáskor nedves. Innen a neve. Akár falra, akár mennyezetre felszerelhető. A vakolat teljesen körbeveszi a fűtéscsöveket, a csövek teljes felületükkel részt vesznek a hőátadásban. A száraz technikával szerelt csövekre is ugyanez igaz, hogy teljes felületük részt vesz a hőátadásban. Erről egy úgynevezett "hőtükör" gondoskodik, melyben előre bemélyítéssel ki vannak alakítva a csövek helye, így telepítéskor a fűtéscsöveket csak be kell pattintani a helyükre, és a gipszkartonlemezzel eltakarni. Kb. egyforma a hőleadó képessége mindkét technológiával szerelt rendszernek. Választáskor az döntsön, hogy fűtéscsövek nélkül milyen falburkolat kerülne arra a felületre.

Falfűtés

A legkevesebb emberre van negatív hatással a falakban keringő folyadék. Falfűtés kiépítésekor az épület külső határoló falait célszerű belülről falfűtés-csövekkel behálózni, temperálni. Tervezzük meg előre a bútorzatot, és ezekre a falakra ne tervezzünk nagy szekrényeket, könyvespolcokat. Vagy he előre tudjuk, hogy egy könyvtárban szeretnénk élni, akkor ne ezt a felületfűtést válasszuk! A szekrények helyett manapság már a külön gardrob helyiség a divat. Jó szokás, segít a lakásban a rendet megtartani, és a falfűtést sem akadályozza!

Ha utólag szeretnénk képet vagy falipolcot elhelyezni a falfűtéses falon, akkor nincsen más dolgunk, mint hagyni lehűlni a falat (ez 5-6 óra fűtés-szünet), beindítani a fűtést, és rövid idő múlva egy infrahőmérővel kimérni, hol vannak a falban elrejtve a csövek. Ha a leghidegebb ponton fúrjuk meg a falat, valószínűleg nem találjuk el a csöveket. Ha mégis sikerült egy mini szökőkutat akaratunk ellenére szobánkba varázsolni, akkor egy 10*10 cm-es felületen a vakolatot megbontva a csövek toldó idommal javíthatóak. Másik megoldás, hogy építkezés közben fotókat készítünk a fűtéscsövek elhelyezkedéséről, és például az ablakhoz viszonyítva ki tudjuk mérni, hová fúrhatunk. A méréshez olyan viszonyítási pontot keressünk, mely vakolás előtt és után is ugyanolyan jól látható.

Tehát a választás, hogy padló-, fal- vagy mennyezetfűtést épít be, ízlés dolga. Melyik Önnek a legszimpatikusabb? Esetleg ezek kombinációja? Mód van arra is hogy akár mindhárom felületfűtést alkalmazzuk egy lakáson belül! Önön és a tervezőjén múlik, melyik helyiségbe melyik fajta fűtést építi ki, vagy esetleg helyiségen belül is kombinálja a különböző fűtési módokat.

Fan coil

Régi házak felújításakor javasoljuk ezt. A legkevesebb építési kosszal jár, ha a meglévő radiátoros fűtést úgy tesszük alkalmassá a hőszivattyúval történő fűtés számára, hogy a radiátorokat - megfelelően méretezett - fan coillal cseréljük ki. A fan coil forszírozott hőleadású fűtő alkalmatosság, aminek elég a max. 35°C-os előremenő vízhőmérséklet, ha megfelelően van méretezve.

Hátránya a ventillátor: arra érzékenyeknél gondot okozhat a huzat érzete. Ezért inkább olyan, a számítottnál nagyobb méretű fan coilt építsünk be, amelyik a legkisebb ventillátor-sebesség fokozatban tudja azt a hőenergiát leadni, amit az épületgépészünk kiszámolt. Hálószobában úgy építsük be, hogy semmiképpen ne az ágyat célozza meg a légáramlat. Dolgozószobában az íróasztal elhelyezkedését tervezzük meg úgy, hogy ne legyen a légáramlás útjában. Ezek fontos szempontok, ha sokáig szeretné élvezni munkája gyümölcsét!

0 Komment
0 Reblog!

Hőszivattyút forgalmazó cégek előszeretettel kötnek olyan szerződést, amelyben a vásárló kötelezi magát arra, hogy a készülékét évente felülvizsgáltatja kemény pénzekért. Vajon valóban szükség van erre?

A hőszivattyú ugyanolyan technikát alkalmaz, mint a hűtőszekrények. Csak amíg nekünk a hűtőszekrénynél a meleg oldal a "felesleges", addig a hőszivattyúnál éppen a meleg oldalt használjuk fel a lakásunk fűtésére. És ami a hűtőszekrénynél hasznos: a hideg oldal, a hőszivattyúknál azt a lakáson kívül helyezzük el, hogy véletlenül se hűtse nekünk a lakást olyankor, amikor fűteni szeretnénk. Szóval ugyanazt a technikát alkalmazza a hőszivattyú, mint a hűtőszekrény, csak egy kicsit nagyobb teljesítménnyel. A hűtőszekrényeket mikor szokták ellenőrizni csak úgy, ha nincsen vele semmi gond? A kis, háztartási méretűeket nem nagyon. A nagyokat pedig törvényi előírás szerinti rendszeres időközönként. De nekünk háztartási méretű berendezésünk van!

A hőszivattyús fűtésnél igazából nem a hőszivattyú az, ami meghibásodhat, hanem a köré épített kiszolgáló egységek. Akkor miért a hőszivattyút jönnek ki ellenőrizni? Miért nem a fűtésszerelő jön ki, hogy a fűtéskörünket és a primer kört maximális hatékonyságú állapotban tartsa? Jó kérdés!

A SPARK hőszivattyúk olyan vezérlővel rendelkeznek, melyek a hőszivattyú köré épített egységek működésének az ellenőrzésére szolgálnak. Nem évente egyszer, hanem folyamatosan! Ha a hőszivattyú üzemeltetője rendelkezik internet-eléréssel, akkor mi az internet segítségével folyamatosan megkapjuk a mért adatokat, azokból pedig látjuk, hogy a gép használata során történt-e valamilyen változás. Ha bizonyos előre meghatározott mértékű változás következik be a mért adatokban, akkor tudjuk értesíteni a felhasználót, hogy milyen karbantartási munkát végezzen el a kiépített fűtési körben vagy a primer körben. Ezzel a távfelügyelettel a hőszivattyú működését folyamatosan optimális értékeken tudjuk tartani, hogy az üzemeltetőnek a lehető legkevesebb rezsit kelljen fizetnie lakása komfortjáért.

A SPARK hőszivattyúk esetén tehát nincsen szükség az évenkénti helyszíni szemlére, hiszen a hőszivattyú életét mi folyamatosan nyomon követjük. Természetesen azoknál a berendezéseknél (egyéb gyártók), ahol nincsen ilyen mérés-adatgyűjtés, nem árt, ha néha szakember néz rá a gépre és főleg annak a környezetére, de az igazság az, ha éppen fűtési szezonon kívül megy, és a gép nincs bekapcsolva, semmit nem fog látni. Ha be is kapcsolja 5-10 percre, akkor is kérdéses, milyen műszereket használ mérésre, egyáltalán mit ellenőriz. Mér-e egyáltalán valamit, vagy csak ránézéssel bűvöli készülékünket. Az ilyen rohamszerű ellenőrzések nem igazán adnak valós képet a hőszivattyú működéséről, csak az üzembentartó megnyugtatását szolgálják.

Ha valódi gépfelügyeletet szeretne a lehető legkedvezőbb áron, a lehető legkorrektebb szolgáltatással, akkor a SPARK hőszivattyút választja!

www.sparkhoszivattyu.hu

hőszivattyú SPARK SPARK hőszivattyú távfelügyelet távfelügyelt hőszivattyú hőszivattyú távfelügyelet megújuló megújulós fűtés hőszivattyús fűtés geotermikus fűtés hőszivattyúval fűtés

0 Komment
0 Reblog!

Az emberiség hatalmas léptekben árasztja el a Földet hulladékkal. Ma már vannak helyek a világon, ahol felismerték a hulladék újrahasznosításának a szükségszerűségét. Nem tehetjük meg azt, hogy a keletkező hulladékot csak egy kicsit távolabbra szállítjuk, és ott eltemetjük. Egy idő múlva már nem lesz szabad hely, ahová vihetnénk.

Őseink nem termeltek hulladékot, ez csak a mai kor emberének a fényűzése. Mindent maradéktalanul felhasználtak. Az állatok húsát megették, csontjaikból szerszámokat, eszközöket készítettek, szőrös bőrükből melegentartó takarót, ruhaneműt, a csupasz bőrből pedig lábbelit, táskát, finomabb ruhadarabokat. Nem szennyezték a vizeket, a földet megtartották eredeti, termő állapotában, vagy ugaron hagyták. De mérgező anyagokkal biztosan nem tömték tele.

Ma a háztartási hulladék nagy része papír, műanyag, nejlon, üveg - mind-mind olyan anyag, amelyek újrahasznosíthatóak lennének. A fémhulladékra már régóta létezik nálunk is a begyűjtő-felvásárló hálózat az alapanyag újrafelhasználására. A papírgyűjtés is több évtizede meg van szervezve legalább évente egyszer az iskolákban. De a műanyagok számunkra még nem olyan régóta léteznek, hogy fel tudjuk fogni, mit is jelentenek a környezet számára.

Magyarországon már sok településen létezik szelektív hulladékgyűjtés, melyet fenntartásokkal kell kezelni. Sajnos néhány helyen hiába gyűjtetik a lakossággal külön az újrahasznosítható hulladékot, az ugyanabban a lerakóban végzi, mint a vegyes kommunális (háztartási) hulladék. De azért már sok településünkön felismerték, hogy a hulladékban pénz van, és megfelelő hasznosító szervezetekkel kötöttek szerződést a különféle műanyagok (kőolajszármazékok) átvételére, elszállítására, szétválogatására és újrahasznosítására. Az ebbe a körbe tartozó hulladék edényeknek, flakonoknak, zacskóknak maradéktalanul tisztának kell lenniük, hogy az így kapott másodlagos nyersanyag egyenrangú legyen a frissen kőolajból előállítottal. Ezért csak tisztára mosott állapotban tegyük a szemetet a szelektív hulladékgyűjtőbe. Sokszorosan igaz ez az üvegre, amit sokan - sajnos - úgy visznek el a hulladékszigetekre, ahogy kiöntötték belőle a tartalmát. Még csak egy durva öblítést sem csinálnak. Pedig amit frissiben könnyű lenne tisztára mosni, abba ha beleszárad az ételmaradék, azt nagy energiabefektetés árán, forró víz / gőz segítségével tudják csak tisztára mosni.

A cél az lenne, hogy minden hulladékunk újrahasznosítható legyen. Bár ma még vannak olyan műanyagfajták, amit az ilyen hasznosító szervezetek messzire elkerülnek, - például a polisztirol / PS jelöléssel - , olyan szabályozókra lenne szükség, ami eleve nem engedi az ilyen nem újrahasznosítható anyagok előállítását. És amely azt is előírja, hogy minden csomagoláson kötelező legyen feltüntetni, hogy milyen anyagból készült. Legalább a műanyagokon. Ez megkönnyítené a válogatáskor a szelektálást.

Ha tudatos vásárló vagy, akkor olyan élelmiszereket vásárolsz, amit újrahasznosítható csomagolással láttak el. Vagy még jobb, ha magad viszed az újrahasználható csomagolást például a felvágottnak, sajtnak, amikor vásárolni mész. Ezért is szüntették meg az eldobható nejlon szatyrokat. Nincs szükségünk "nejlonzacskó-fára". Ha a hulladéklerakóban a deponált anyagot nem takarták elég gyorsan megfelelő mennyiségű földdel, akkor nem is olyan régen szeles időben a lerakó környékén ilyeneket láthattunk. Nem volt szép látvány, szerencsére már a múlté!

0 Komment
0 Reblog!

Spark

Több mint tíz éve használok megújuló energiaforrásokat. Szeretném a tapasztalataimat átadni, hogy minél többen minél nagyobb megelégedéssel csatlakozhassanak a környezetüket védők közé. És minél többen tudják elmondani: "Én alig fizetek rezsit. A fizetésem nagy része arra van, hogy jól éljek".

Ország: Magyarország
Település: Pest megye
Link: www.permanent.hu

Naptár

hőszivattyú, minimális energiaigényű ház, megújuló energiaforrások hasznosítása, passzívház, minimális rezsiköltség, maximális kényelem, napkollektor, zéro energiás ház, rekuperátor, szellőztetés, megújuló energiaforrások használata, talajszonda, talajkollektor, megújuló, fűtés hőszivattyúval, melegvíz, fenntartható fejlődés, energiatakarékosság, hővisszanyerő szellőztetés, komfortérzet, zéró energiaigényű ház, megújuló energiák hasznosítása, minimális rezsiköltségű ház, primer kör, falfűtés, mennyezetfűtés, padlófűtés, felületfűtés, növényzet nem károsodik, földhőkosár, zárt rendszer, leválasztó hőcserélő, növényzet károsodik, legalacsonyabb üzemeltetési költség, fűtési kör, szekunder kör, fűtés fan coillal, fűtéskör, távfelügyelt hőszivattyú, szelektív, szelektív hulladékgyűjtés, fűtés, műanyag, papír, hulladék üveg, fémhulladék, geotermikus, hőszivattyús fűtés, SPARK hőszivattyú, SPARK, ventilátoros radiátor, távfelügyelet, nyílt, megújulós fűtés, hőszivattyú távfelügyelet, ventillátoros radiátor, komfortos lakás, fűtésrásegítés, melegvíz olcsón, tartály a tartályban, melegvíz készítés, hatékony fűtés, hőszigetelés, passzív hűtés, gépészet, árnyékolás, hőburok, energiatakarékos szellőztetés, légtömörség, hőtároló képesség, üvegházhatás, irányított légcsere, nyílászárócsere, friss levegő, szél, nap, víz, napenergia, vízenergia, szélenergia, energiafa, megújuló energia, egészséges lakás, egészséges levegő, egy hely ahol egészségesen élhetek, hővisszanyerős szellőztetés, megújuló energiás gépészet, komfort, kétkutas